Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Latabár Kálmán (Szabadka 1851 – Bp., 1924. aug. 6.): színész, ~ Endre fia. 1870-ben Kassán édesapja társulatánál lépett színpadra, majd 1873-tól 10 éven át különböző vidéki társulatokhoz szerződött. 1883. szept. 1-től a bp.-i Nemzeti Színház tagja volt. 1894-ben elnyerte a Farkas-Ratkó-díjat, 1899-től haláláig a Színiak. titkáraként működött. Számos színházi vonatkozású cikket írt Incze Henrik Magy. Művészeti Almanachjába (1903 – 1913). Mint színész elsősorban a humoros, komikus szerepeket játszotta nagy sikerrel. – F. sz. Liliomfi (Szigligeti); címszerep (Beaumarchais: Figaró házassága); Keszeg Andor (Shakespeare: Vízkereszt); Csempész (Jókai Mór: Aranyember).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Latabár Kálmán Árpád, id.(Szabadka, 1855. febr. 16.–Bp., 1924. aug. 6.): színész, rendező, a SzAk titkára (1898–1924). Latabár Endre fia, Paulay Ede keresztfia. Gyermekként szerepelt apja társ.-ában, s nála is játszott 1874-ig; telente Kassán, de játszott Budán, Aradon, Balatonfüreden is. 1874-ben Mannsberger Jakab; 1875-ben Várnai Fábián; 1876-ban Aradi Gerő; 1878–83-ig Mándoky Béla igazgatása alatt állott. 1883 őszén Paulay Ede a Nemzeti Színházhoz szerződtette. 1905-től a Várszínház felügyelője volt. Beköltözött családjával a Várszínházba; ott élt haláláig. Latabár Kálmán kifogyhatatlan találékonyságú bohóckodásain a közönség mindig jól szórakozott. F.Sz. Patroclus (Offenbach: Dunanan apó); Liliomfi (Szigligeti E.); Keszeg András (Sh.: Vízkereszt, vagy amit akartok). – Ir. Molnár Gál P.: A Latabárok (1982).

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Garay Béla: Festett világ. Színészek és szerepek. Szabadka, Veljko Vlahovic Munkásegyetem, 1977. 209 o., ill. (Életjel Könyvek 14.), ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Vörösbegy (r.: Gaál Béla, 1920)