Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Tanay Frigyes (Bp., 1875. aug. 18. – Bp., 1925. ápr. 14.): színész. Debrecenben lépett színpadra 1897-ben, majd 1902-ben a Vígszínház szerződtette, Herczeg Ferenc Gyurkovics lányok c. színművének Gida szerepében mutatkozott be. A fiatal hősszerelmes szerepekről korán áttért a karakterszerepekre, különösen félszeg, passzív, élhetetlen fiatalemberek szerepében érvényesült sajátos komikustehetsége. Felesége Halmi Margit színésznő volt. Filmszerepeket is játszott. A Rákosi-színüsk. tanára volt. – F. sz. Trill báró (Herczeg Ferenc: Kék róka); Kuligin (Csehov: A három nővér); Laertes (Shakespeare: Hamlet); a férj (Vajda Ernő: Délibáb). – I. f. Víg özvegy (1912), Egy az eggyel (1920), Újjászületés (1920). – Irod. Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957); Bálint Lajos: A színpad hercege (Film Színház Muzsika, 1966. 17. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1875. aug. 18.–Bp., 1925. ápr. 4.): színész. Nyomdai szedőként dolgozott, majd miután elvégezte Rákosi Szidi színésziskoláját, 1896-ban Szabadkán lépett színpadra. 1897-ben Debrecenbe került. 1902-ben szerződtette a Vígszínház, melynek haláláig tagja maradt. Az I. világháborúban önkéntesként szolgált, ahonnan megromlott egészséggel tért vissza a színpadra. Kezdetben fiatal hősszerelmeseket alakított, de korán áttért a karakterszerepekre. Halk hangú, törékeny alkatú, lírai színész volt, aki különösen a félszeg, passzív, élhetetlen fiatalembereket játszotta nagy komikai erővel. Rákosi Szidi színésziskolájában tanított. Nagyszerű zenei érzékkel bírt, kitűnően hegedült, és több dalt szerzett. 1924-ben visszavonult. Filmben is játszott. F.Sz. Gida (Herczeg F.: A Gyurkovics lányok); Károly Henrik herceg (Meyer-Förster: Diákélet); Miklós (Molnár F.: Farsang); Trill báró (Herczeg F.: Kék róka); Albert (Molnár F.: A hattyú); Kuligin (Csehov: Három nővér); A férj (Vajda E.: Délibáb). – Ir. T. F. Egy nagy magyar színész portréja (szerk. Tarnay Ferenc, 1927).Tanay Frigyes

• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Garay Béla: Festett világ. Színészek és szerepek. Szabadka, Veljko Vlahovic Munkásegyetem, 1977. 209 o., ill. (Életjel Könyvek 14.), ()
• Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. 390, [1] o., ill., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Víg özvegy (r.: Góth Sándor, 1912)
• Újjászületés (r.: Deésy Alfréd, 1920)
• Egy csók története (r.: Góth Sándor, 1912)
• A becstelen | Becstelenek (r.: Deésy Alfréd, 1919)
• Az ördög (r.: Kertész Mihály, 1918)
• Diána (r.: Deésy Alfréd, 1920)
• Az elvarázsolt hercegasszony | Tlani (r.: Lajthay Károly, 1919)
• Budapest látképe (r.: , 1913)
• A halál után (r.: Deésy Alfréd, 1920)
• Falusi kislány Pesten (r.: Deésy Alfréd, 1919)
• Camilla | Egy az eggyel (r.: Deésy Alfréd, 1920)
• Olavi (r.: Lajthay Károly, 1922)
• Pique Dame (r.: Fejős Pál, 1921)