Prónay György, báró     ☰ Tápióság 1887.03.21   ☷ Gödöllő 1968.12.19   |   államtitkár, jogász, országgyűlési képviselő, felsőházi tag, nemzetgyűlési képviselő
597640
báró Prónay György (964625 | - )
Prónay György (964624 | - )
Prónay György, tótprónai és blatniczai, br. (964623 | - )
Prónay György, báró (964622 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Prónay György, báró (Tápióság, 1887. márc. 21. – Gödöllő, 1968. dec. 19.): jogász, nemzetgyűlési és országgyűlési képviselő, felsőházi tag, államtitkár. A bp.-i tudományegy.-en államtudományi doktorrá avatták (1910). 1910–11-ben gazdasági gyakornok lett Frigyes főherceg uradalmában. Az I. világháborúban katona volt; Przemyslnél orosz hadifogságba esett (1915), 37 hónapig volt Szibériában, majd hazaszökött. 1919–22-ben acsai birtokán gazdálkodott, a Keresztény, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt programjával Kiskunhalas ngy.-i (1922–27) és ogy.-i képviselője (1927–30) volt. 1922–24-ben közélelmezési min.-i államtitkár, 1924. máj.-jún.-ban a Közélelmezési Min. fölszámolását vezette. 1924–28-ban min.-elnökségi államtitkár, 1926 máj.-ában a frankhamisítási per egyik koronatanúja volt. 1928–31-ben földművelésügyi min.-i államtitkár, a Külforgalmi Bizottság elnöke, ő képviselte a kormányt a különböző gazdasági tárgyalásokon. 1931-ben min.-i címet kapott. A Keresztény, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt programjával Megyasszó ogy.-i képviselője (1931–32). 1933-tól a Külkereskedelmi Tanács elnöke. Pest–Pilis–Solt–Kiskun vm. felsőházi taggá választotta (1934–44). Bethlen István miniszterelnök szűkebb köréhez tartozott; felsőházi felszólalásaiban szembeszállt a németbarát irányzattal s a szélsőjobboldali törekvésekkel. Élete utolsó 24 évét Gödöllőn töltötte. – Irod. Márkus László: Kormányzati erők a bethleni uralmi koncepció szolgálatában (Történelmi Szle, 1971. 3–4. sz.).

róla szóló könyvek

filmszereplés
linkek