Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Csorba István (Bp., 1922. jan. 16. – Nagymaros, 1981. szept. 26.): színész, Jászai-díjas (1964). Pályáját az Orsz. Színészegyesület Színészképző Iskolájának elvégzése után 1949-ben Kecskeméten kezdte. Következő állomása 1958-ban Kaposvár volt, onnan 1962-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, s ennek tagja maradt 1966-ig. Néhány évre visszatért Kaposvárra, majd a Vidám Színpad tagja lett, s itt szerepelt haláláig. Többnyire zenés darabok buffó szerepeit alakította, de játszott prózai jellemszerepeket is. Humora a politikai kabaréban érvényesült. – F. sz. Zsupán (Johann Strauss: A cigánybáró); Falke (Johann Strauss: A denevér); Főúr (Bródy Sándor: A tanítónő); Csang (Lehár Ferenc: A Mosoly országa); Marco (Arthur Miller: Pillantás a hídról). – Irod. D. L.: Arcképvázlat Cs. L-ról (Film, Színház, Muzsika, 1963. szept. 18.); -t. i.: Elment Cs. (Szolnok megyei Néplap, 1981. nov. 1.); Heltai Nándor: Csak 65 éves volna Cs. I. (Petőfi Népe, 1987. jan, 16.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1922. jan. 16.–Bp., 1981. szept. 1.): színész. Az Országos Színészegyesület színiiskoláját végezte el 1946-ban, 1947-től 1958-ig a kecskeméti Katona József, 1958–62-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 1962-től 1966-ig a Fővárosi Operettszínház művésze, majd három évig ismét Kecskeméten, hét évig Kaposvárott játszott. 1976–78-ban a Budapesti Gyermekszínház szerződtette, 1978-tól haláláig a Vidám Színpadon szerepelt. Prózai karakterszerepeket és zenés darabok buffószerepeit egyaránt kiválóan, sok humorral és élvezetesen oldotta meg. Sokat szerepelt a rádióban. Rendezéssel is foglalkozott. 1964-ben kapott Jászai Mari-díjat. F.Sz. Zsupán (ifj. J. Strauss: A cigánybáró); Ragueneau (Rostand: Cyrano de Bergerac); Volpone (Jonson); Doolittle (Loewe–Lerner: My Fair Lady); Falstaff (Sh.: A windsori víg nők); Böffen Tóbiás (Sh.: Vízkereszt, vagy amit akartok). F.R. Fényes Sz.: Baj van Rómeóval; Eisemann M.: Egy csók és más semmi; Fényes Sz.–Romhányi J.: Hamupipőke.Csorba István

• Cirkuszhercegnő, [1968]

• 1956. Bács-Kiskun megye kronológiája és személyi adattára. Szerk. Tóth Ágnes. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2000. 2 db. 426, 429-829 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981. 781 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()

• Forró mezők (r.: Apáthi Imre, 1948)
• Hattyúdal (r.: Keleti Márton, 1963)
• A műtét | Jelbeszéd (r.: Luttor Mara, 1974)