
Lakner bácsi (2772947 | - )
Lakner Artúr (966262 | - )
Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Lakner Artúr (Zólyom, 1893. ápr. – Németo., 1944): filmdramaturg. 1919-ben a Corvin filmgyár dramaturgja. 1924-től Chaplin, Harold Lloyd, Buster Keaton némafilmjeinek egyéni humorú magyar felirataival tűnt fel. 1926-ban átvette a Royal Apollo filmszínház vezetését és 1937-ig mind a Royal Apollo, mind a hozzá tartozó hét premiermozi ig.-ja volt. Írt színdarabokat is. Zenés gyermekszíndarabjai főleg a Vígszínházban kerültek bemutatásra, ahol 1930-tól 1938-ig tartott állandó gyermekelőadásokat. Édes Mostoha c. gyermekoperettjéből 1935-ben filmet írt. 1944-ben a fasiszták Németo.-ba hurcolták; ott nyoma veszett. – I. f. Willy Drill (1922); Édes Mostoha (1935); – Irod. Lakatos Lívia: Lakner bácsi és száz gyereke (Bp., 1993.).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
Lakner Artúr(Zólyom, 1893. ápr. 7.–Németország, 1944): filmdramaturg, író, színházigazgató. 1919–1924 között a Corvin Filmgyár gyártelepét vezette. Számos némafilm feliratait készítette. 1925-től 1937-ig a Royal Filmszínházak műv.-i ig.-ja volt. 1937-ben Lakner Filmservice c. reklámvállalatot alapított. 1926-tól a Royal Apollóban, 1929-től az Új Színházban, 1932-től 1938-ig a Vígszínházban, 1940 után a Goldmark teremben tartott gyermekelőadásokat Lakner bácsi Gyermekszínháza c. A színházban gyermekoperettek, mesejátékok, gyermekkabarék kerültek színre. Számos színművészünk itt ismerkedett meg a színpaddal. Lakner jó pedagógiai érzékkel, a játszó és a néző gyerekek szeretetétől övezve végezte hivatását. 1946-ban leánya, Lakner Lívia még újraindította édesapja színházát, de engedélyét csakhamar bevonták. Lakner Artúr leghíresebb művéből, az Édes mostohából film is készült (1935). Drámái: Füllentő Péter (1932); Királyok kincse (1932); Édes mostoha (zene: Zakál Dénes, 1933); Csipkerózsika (1936). Könyve: Édes mostoha (regény, 1983). – Ir. Lakner L.: Lakner bácsi és száz gyereke (1993).
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
- A magyar hadtörténelem híresebb csataepizódjai | Múlt és jövő |☰ 1921 |☰ rendező
- Willy Drill |☰ 1922 |☰ író, rendező
- Könnyek dala |☰ 1931 |☰ forgatókönyvíró
- Édes mostoha |☰ 1935 |☰ forgatókönyvíró, író
- Szomorú csütörtök, vidám vasárnap |☰ 1936 |☰ író, rendező
- Rádióközvetítés a Hunniából (r.: , 1933)
- Falu végén kurta kocsma | Gandhi elindul | Gyermekdal | Hangverseny-paródia | Hány óra Zsuzsi? | Két dal (Köszönöm kicsikém, Ne haragudjon rám) | Két dal (Mezei bokréta, Rózsika) | Megmagyarázom a bizonyítványomat | Nagy Endre konferansziéja | Nevető Budapest | Volt egyszer egy boldog ország | Volt egyszer egy nagyon boldog szőke leány | Volt nekem két ökröm, két szép villásszarvú (r.: Kovács Gusztáv, 1930)
