94-es képviselői életrajzok

1923. január 11-én született a Fejér vármegyei Kislángon. Felmenői kétszáz éve Tolna megyében éltek, gyermekkorát Pincehelyen töltötte. Egy testvére van, Géza (1914), testnevelés-ének-orosz szakos tanárként ment nyugdíjba. Nős, 1966 óta felesége Gombos Mariann pszichológus, a Medicina Kiadó főszerkesztőjeként dolgozott, jelenleg férje képviselői munkáját segíti. Első házasságából két gyermeke született, Erzsébet (1949) könyvtáros, Katalin (1951) pszichológus. Második feleségétől is két leánya született, Orsolya (1967) testnevelőtanár, Lídia (1971) magyar nyelv és irodalom-esztétika szakos középiskolai tanár. Az elemi iskolát Pincehelyen és Mezőszilason végezte. 1943-ban a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1943-tól a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola hallgatója volt, közben 1944-ben rövid időre behívták katonának, karpaszományos honvédként szolgált. Csapattestét Várpalotáról Németországba vezényelték, ott angol hadifogságba esett, 1946-ban tért haza. Folytatta főiskolai tanulmányait, 1950-ben szerezte meg testnevelő-tanári diplomáját. Egy évig a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium tanára, majd 1951-től az Országos Testnevelési és Sportbizottság munkatársa volt. 1957-1960 között előbb az Árpád, majd a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban tanított. 1960-tól 1965-ig a Testnevelési Tudományos Kutatóintézet munkatársaként dolgozott, azóta a Testnevelési Főiskola (ma: Magyar Testnevelési Egyetem) oktatója. 1968-tól a TF Kutatóintézetének az igazgatóhelyettese, majd 1975-től 1985-ig, megszüntetéséig igazgatója. 1978-ban egyetemi tanárrá nevezték ki. 1988-tól a Janus Pannonius Tudományegyetem tanácsadója. 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a pszichológia szakot. 1967-ben a tizenhárom-tizennyolc évesek alapvető mozgástulajdonságainak összehasonlító vizsgálatával pszichológiából egyetemi doktori címet, 1973-ban Az edzés elmélete és módszertana című könyvével a biológiatudomány kandidátusa tudományos fokozatot szerzett. Ez a monográfia azóta négy hazai kiadást ért meg, és számos nyelvre lefordították. 1981-ben megvédte az alapvető testi képességek fejlesztésének elméleti alapjairól írott akadémiai doktori értekezését. Kutatási területe a sportpszichológia, az edzéselmélet, valamint a gyermek testi-lelki fejlődése és a sport kölcsönhatásának a vizsgálata. 1968-ban a Sportpszichológusok Európai Társaságának egyik alapítója, 1972-től elnökségi tagja, 1975-1983 között a társaság főtitkára, azóta alelnöke. 1974-1980 között az MTA Szomatikus Nevelési Bizottsága titkára, részt vett a közoktatási reform kidolgozásában. 1981-ben vendégtanárnak hívták a Római Sportintézetbe. A Sporttudományos Tanács tagja, 1991. januártól örökös tiszteletbeli elnöke. 1989-ben beválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségébe, a MOB szakmai tudományos bizottságának az elnöke. 1980-1990 között az MTA-OTSH Sport- és Mozgásbiológiai Bizottságának a titkára. 1989-től a Nemzetközi Sportszövetségek Társasága (AGFIS) tudományos tanácsadója. 1976-ban Párizsban az UNESCO szervezésében tartott oktatási és sportminiszterek világkongresszusán a magyar küldöttség szakreferense, 1977-ben Washingtonban UNESCO-szakértőként az iskolai testnevelés fejlesztését célzó irányelvek egyik kidolgozója. 1976-tól minden alkalommal részt vett az olimpiákat kísérő nemzetközi tudományos kongresszusokon. 1973-ban Edzéselmélet című tankönyve III. díjat, 1974-ben Koltai Jenővel közösen írt Sportképességek fejlesztése című könyve I. díjat kapott az Ezüstgerely pályázaton. Sporttudományos kutatásai és tudományszervező tevékenysége elismeréseként 1983-ban életműdíjként Hepp Ferenc-díjat kapott. 1991. szeptemberben a Testnevelési Egyetem Pro Universitate éremmel tüntette ki. 1993 októberében - szintén életműve elismeréseként - a Sporttudományos Világtanácstól megkapta a Philip Noel-Baker-díjat. 1993-ban Matolai Elek-emlékérmet, a Tolna Megyei Közgyűléstől a megye sportéletének a fejlesztéséért Sipos Márton-díjat, felsőoktatási oktatómunkája elismeréseként Szent-Györgyi Albert-díjat kapott. 1996. április 26-án az Európai Sportszövetség koppenhágai kongresszusán beválasztották a szervezet végrehajtó bizottságába. 1953 óta mintegy háromszáz tudományos közleménye - közte tizenhét könyv - jelent meg, a cikkeket magyar, angol, francia, orosz, katalán, lengyel, bolgár, finn, olasz folyóiratok közölték. Több könyvsorozat és folyóirat, valamint önálló kötet - így a Sportlexikon - szerkesztője volt. 1991-től a Nemzeti Ifjúsági Szabadidős Sport Alapítvány és a Nemzeti Sportalap kuratóriumának a tagja. 1995-től a szekszárdi székhelyű, a munkanélküli fiatalok foglakoztatását elősegítő Hermes Alapítvány alapító elnöke. 1947-1948-ban a Testnevelési Főiskola kari MEFESZ-szervezetének az alelnöke volt, ezután az 1980-as évek végéig nem vállalt politikai szerepet. 1989. október 23-án belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe. Az 1990. évi országgyűlési választásokon pártja Tolna megyei területi listáján választották képviselővé. Az Országgyűlésben 1990. május 3-tól 1992. október 20-ig a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottság, ezen belül az oktatási és tudományos albizottság tagja, a sport albizottság elnöke volt; 1991. április 11-ig a bizottság alelnökeként dolgozott. 1992. október 13-tól az akkor megalakított oktatási, ifjúsági és sport állandó bizottság tagja. Az 1990-1994-es ciklusban az SZDSZ-frakció sport szakmai szóvivője volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Tolna megye 5. sz., Tamási központú választókerületében a második fordulóban Benkő András (MSZP) és Dávid Ibolya (MDF) mögött 20,92 százalékkal a harmadik helyen végzett. Az SZDSZ országos listáján negyvenkettedikként jelölték, a Tolna megyei területi lista vezetőjeként jutott mandátumhoz. Az Országgyűlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sport állandó bizottságában dolgozik, azon belül a felsőoktatási és az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságok tagja, a sport albizottság elnöke. Az IPU magyar csoportja magyar-afrikai, magyar-dél-afrikai és magyar-thaiföldi baráti tagozatának a tagja, a magyar-lengyel tagozat alelnöke. 1996. április 23-tól részt vesz a külügyi állandó bizottság munkájában is.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1923. január 11-én született a Fejér vármegyei Kislángon. Édesapja, Neumann Jakab ipariskolát végzett kőműves volt, édesanyja, Schiszler Katalin háztartásbeli. Mindketten a tolnai Kisszékelyről származnak, földműves családból. Egy testvére van, Géza (1914), testnevelés-ének-orosz szakos tanárként ment nyugdíjba. Édesapja 1936-ban magyarosította a család nevét Nádorira. Nős, 1966 óta felesége Gombos Mariann pszichológus, a Medicina Kiadó főszerkesztője. Első házasságából két gyermeke született, Erzsébet (1949) könyvtáros és Katalin (1951) pszichológus. Második feleségétől is két leánya született, Orsolya (1967) testnevelő tanár és Lídia (1971) a JPTE bölcsészhallgatója. Az elemi iskolát Pincehelyen és Mezőszilason végezte. 1943-ban érettségizett a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1943-tól a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola hallgatója volt, közben 1944-ben rövid időre bevonultatták, karpaszományos honvédként szolgált. Várpalotáról csapattestét Németországba vitték, ott angol hadifogságba esett. 1946-ban tért haza és folytatta főiskolai tanulmányait. 1950-ben szerezte meg testnevelő tanári diplomáját. Egy évig a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium testnevelő tanára, majd 1951-től az Országos Testnevelési és Sportbizottság munkatársa volt. 1957-1960 között előbb az Árpád, majd a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban tanított. 1960-tól a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet munkatársaként dolgozott 1965-ig. Azóta a Testnevelési Főiskola (ma: Magyar Testnevelési Egyetem) oktatója. 1968-tól az TF Kutató Intézetének igazgatóhelyettese, majd 1975-től 1985-ig, megszüntetéséig igazgatója volt. 1978-ban nevezték ki egyetemi tanárnak. Közben 1966-ban megszerezte második - pszichológus - diplomáját az ELTE BTK-n. Egyetemi doktori címet 1967-ben pszichológiából szerzett, a 13-18 évesek alapvető mozgástulajdonságainak összehasonlító vizsgálatával. 1973-ban Az edzés elmélete és módszertana című könyvével a biológia tudomány kandidátusa címet szerzett. Ez a monográfia azóta négy hazai kiadást ért meg és számos nyelvre lefordították. 1981-ben védte meg akadémiai doktori értekezését az alapvető testi képességek fejlesztésének elméleti alapjairól. Kutatási területe a sportpszichológia, az edzéselmélet, valamint a gyermek testi-lelki fejlődése és a sport kölcsönhatásának vizsgálata. 1968-ban a Sportpszichológusok Európai Társaságának egyik alapítója, 1972-től elnökségi tagja, 1975-1983 között a társaság főtitkára, azóta alelnöke. 1974-1980 között az MTA Szomatikus Nevelési Bizottsága titkára, a közoktatási reform kidolgozásában dolgozott. 1981-ben vendégtanárnak hívták a Római Sportintézetbe. A Sporttudományos Tanács tagja, 1991. januártól örökös tiszteletbeli elnöke. 1989-ben beválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségébe, a MOB szakmai tudományos bizottsága elnöke. 1980-1990 között az MTA-OTSH Sport- és Mozgásbiológiai Bizottsága titkára. 1989-ben lett a Nemzetközi Sportszövetségek Társasága (AGFIS) tudományos tanácsadója. 1976-ban Párizsban az UNESCO szervezésében tartott oktatási és sportminiszterek világkongresszusán a magyar küldöttség szakreferense, 1977-ben Washingtonban UNESCO-szakértőként az iskolai testnevelés fejlesztését célzó irányelvek egyik kidolgozója. 1976-tól minden alkalommal részt vett az olimpiákat kísérő nemzetközi tudományos kongresszusokon. 1973-ban Edzéselmélet című tankönyve III. díjat, 1974-ben Koltai Jenővel közösen írt Sportképességek fejlesztése című könyve I. díjat kapott az Ezüstgerely pályázaton. Sporttudományos kutatási és tudományszervező tevékenysége elismeréseként 1983-ban életműdíjként Hepp Ferenc-díjat kapott. 1991. szeptemberben az Testnevelési Egyetem Pro Universitate éremmel tüntette ki. 1953 óta mintegy háromszáz könyve és tudományos közleménye jelent meg magyar, angol, francia, orosz, katalán, lengyel, bolgár, finn, olasz folyóiratokban. Több könyvsorozat és folyóirat, valamint önálló kötet - így a Sportlexikon - szerkesztője volt. 1947-48-ban a MEFESZ TF kari szervezetének alelnöke volt, azóta az 1980-as évek végéig nem vállalt politikai szerepet. 1989. október 23-án lépett be az SZDSZ-be. Az 1990. évi választásokon pártja Tolna megyei listáján választották képviselővé. 1990. május 3-tól 1992. október 20-ig a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó országgyűlési bizottság tagja, ezen belül az oktatási és tudományos albizottság tagja, a sport albizottság elnöke. 1991. április 11-ig a bizottság alelnökeként dolgozott. 1992. október 13. óta az új oktatási, ifjúsági és sport állandó bizottságban dolgozik. 1990. augusztus 29-től az IPU magyar-olasz, szeptember 11-től magyar-német, 17-től magyar-izraeli baráti tagozatai tagja, a magyar-thaiföldi baráti tagozat alelnöke. 1990. júliustól az SZDSZ frakció sport szakmai szóvivője. Fogadóórát havonta egyszer, pénteken tart, előre meghirdetett időben Szekszárdon.

Tolnai Népújság

Dr. Nádori László egyetemi tanár. A hetven éves politikus 1989. október 23-án lépett be a pártba, a kilencvenes választásokon az SZDSZ Tolna megyei listáján került a parlamentbe. A mostani választásokon Tamásiban – az 5. számú körzetben – indul.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

A biológiai tudományok kandidátusa (1972), a biológiai, testnevelési tudományok doktora (1989). 1943-ban a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1950-ben a Magyar Testnevelési Főiskolán, 1966-ban a budapesti tudományegyetem pszichológia szakán szerzett oklevelet. 1998-ban a Magyar Testnevelési Egyetem és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar professzor emeritusa. 1950–1951-ben a Jedlik Ányos Gimnázium tanára, 1951-től az Országos Testnevelési és Sport Bizottság előadója, főelőadója, majd osztályvezetője, 1957-től 1960-ig a Körösi Csoma Sándor Gimnázium tanára, 1960–1975 között a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa, főmunkatársa, igazgatóhelyettese, igazgatója, Bp. 1975 és 1994 között a fővárosi Magyar Testnevelési Egyetem docense, egyetemi tanára, 1978-tól 1984-ig rektor-helyettese. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő. 1980-tól 1992-ig a római Sckola Centrale dello Sport, 1987 és 1992 között a barcelonai Katalán Sportintézet vendégtanára. ,Magyar Sporttudományos Társaság tb. elnöke. Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete tb. elnöke. 1972 és 1995 között az Európai Sportpszichológiai Társaság alelnöke, főtitkára. 1995-től az Európai Sportszövetség VB. tagja. 1998-tól a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tiszteletbeli doktora. 1990 és 1998 között a Magyar Országgyűlés Sportalbizottságának elnöke. Ábrahámhegyen háza van, aktív részese a település társadalmi életének. Kutatásainak területei: a testi képességek fejlődése és a sport kölcsönhatása. Sportolók személyiség szerkezetének sajátos vonásai. A testnevelési óra anyaga és a testi fejlődés összefüggései. Díjak, kitüntetések: 1974 Ezüstgerely irodalmi díj. 1983 Hepp Ferenc-díj. 1993 Szent-Györgyi Albert-díj, Philippe Noël-Baker-díj, Sipos Márton-díj, Matolay Elek-emlékérem. 1998 a Janus Pannonius Tudományegyetem díszdoktora. 2001 Esterházy Miksa-díj.egyetemi tanár, pszichológusI.: Nemzeti Sport, 1999. ápr. 12., MHl., 1998. jan. 12., – RÚL XIV. köt. – VpMKÉL.( Kisláng, 1923. január 11. - Tapolca, 2011. április 18. )M.: Edzés, versenyzés. Bp., 1962. – A sport és testnevelés időszerű kérdései c. sorozat 1969 és 1982 között megjelent 26 kötetének főszerkesztője. – Edzéselmélet. Bp. 1972. (1976., 1981.) – Sportképességek fejlesztése. (Tsz.) Bp. 1973. – Puskás sportlövészet módszertana. (Tsz.) Bp. 1975. – Tanulmányok az ifjúság testi neveléséről. (Főszerkesztő.) Bp. 1975. – Műveltségkép az ezredfordulón. (Tsz.) Bp. 1980. – Az edzés és versenyzés pszichológiája (Főszerkesztő, Tsz.) Bp. 1980. – Sportképességek mérése. (Tsz.) Bp. 1984. – Edzéstervezés. (Tsz.) Bp. 1986.– Sportlexikon I-II. köt. (Főszerkesztő.) Bp. 1986. – A sportedzés, versenyzés új útjai. (Főszerkesztő, Tsz.) Bp. 1988. – Sportelmélet. Pécs, 1992. (2000.) – Európai Unió és a sport. (Tsz.) Bp., 2003. – Edzés, versenyzés címszavakban. Bp., 2005.Ct.: kb. 120 tanulmány, cikk szerzője. Közel 50 tanulmánya 12 idegen nyelven, külföldön jelent meg. Közelmúltban megjelent írásaiból néhány: Az Európai Unió és a magyar sport. = Iskolakultúra, 1998. 5. sz. – Dopping: Cinizmus, dilettantizmus. = Világgazdaság, 1999. febr. 5. – FIPA-MLSZ vita = Nszav., 1999. febr. 16. – Az intézményi (iskolai) testnevelés és sport megítélése Európában. = Sporttudomány, 1999. 4. sz.NÁDORI László, Neumann László

• Sportoljon minden fiatal!, 1952
• Spartacus sportvezetők könyve, 1959
• Edzés - versenyzés, 1962
• Edzés - versenyzés, 1962
• Fiatalok edzése, versenyzése, 1962
• Edzés, versenyzés, 1962 [!1964]
• A sportoló edzésének távlati tervezése, 1963
• A sportoló edzésének távlati tervezése, 1963
• Edzéselmélet, [1964]
• Az edzés elmélete és módszertana, 1965
• Az úszók korszerű edzése, 1967
• Edzéselmélet, 1967
• Edzéselmélet, 1968
• Edzéselmélet, 1968
• A sport és testnevelés időszerű kérdései, 1969-1982
• Bevezetés a tudományos kutatásba, 1971
• Edzéselmélet és módszertan, 1971
• Az edzés elmélete és módszertana, 1972
• Az edzés elmélete és módszertana, 1972
• A sportlövészet módszertana, 1973
• Sportképességek fejlesztése, 1973
• Lövészsport az általános iskolákban, 1974
• Edzéselmélet és módszertan, 1975
• Edzéselmélet és módszertana, 1975
• 50 éves a Testnevelési Főiskola, 1975 [!1976]
• Az edzés elmélete és módszertana, 1976
• Az edzés elmélete és módszertana, 1976
• Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába, 1976
• Sportképességek fejlesztése, 1976
• Úszás, 1976
• Tanulmányok a testnevelés- és sporttudományok köréből, 1976-[1979]
• Közlemények a testnevelés- és sporttudományok köréből, 1976-1979
• Az edzés elmélete és módszertana, 1976, cop. 1972
• Az edzés elmélete és módszertana, 1976, cop. 1972
• Edzéselmélet, 1977
• Tanulmányok a TFKI kutatásaiból, 1977-1980
• Sportedzés, versenyzés címszavakban, 1979
• A szabadfogású birkózás alapjai, 1980
• Az edzés és a versenyzés pszichológiája, 1980
• A bevonuló fiatalok fizikai felkészültsége, 1981
• Az edzés elmélete és módszertana, 1981
• Az edzés elmélete és módszertana, 1981
• Sportképességek fejlesztése, 1983
• Csanádi Árpád, 1923-1983, [1984]
• Gyermekeink gondozása, nevelése, 1984
• Sportképességek mérése, 1984
• A testnevelés elmélete és módszertana, 1985
• Az utánpótlás felkészítésének időszerű kérdései, 1985
• Sportlexikon, 1985-1986
• A motoros képességek és a mozgásos cselekvéstanulás, 1986
• Az edzés elmélete és módszertana, 1986
• Edzéstervezés, 1986
• Egészség, erőnlét, sport, [1988]
• Elképzelések a sporttehetség jellemzőiről és gondozásáról, [1988]
• A sportedzés, versenyzés új útjai, 1988
• Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába, 1989
• Sportképességek mérése, 1989
• Az edzés elmélete és módszertana, 1991
• Fittség-edzés, [1992]
• Sportelmélet és módszertan, 1995
• Sportelmélet és módszertan, 2001
• Európai Unió és a sport, 2003
• Edzés, versenyzés címszavakban, cop. 2005
• Irány Barcelona, impr. [19]89
• Adatok a mozgáskoordinációs képességek életkori szintjeihez és fejlesztéséhez a 4-12 éves korban,
• A hazai sporttudomány fejlődésének áttekintése,
• Ajánlások a szomatikus nevelés műveltségtartalmára,
• A motoros képességek fejlesztésének elméleti, metodikai alapjai,
• A mozgástanulás edzéselméleti, metodikai kérdései,
• A sportmozgások oktatásának módszertani problémái,
• A sportteljesítmény összetevői úszásban,
• A sporttudomány és a gyakorlati munka kapcsolata,
• A szomatikus nevelésről,
• A testi képességek fejlődésének érzékeny időszakai, alapelvek, alapfogalmak,
• A testnevelés és a sport az EU-csatlakozás folyamatában,
• A testnevelés- és sporttudományok fejlődésének történeti áttekintése,
• A tízpróba-versenyeredmények faktoranalízise,
• Az állóképesség életkori szintjei 4-12 éves korban,
• Az edzésmódszerek fejlődése úszásban,
• Az edzéstervezés elméleti metodikai alapjai,
• Az Európai Unió és a sport,
• Az ifjúság testi nevelését, sportját érintő fejlesztési elképzelések,
• Az önvédelmi sportok szerepe az ifjúság nevelésében,
• Az utánpótlásnevelés időszerű kérdései,
• Elemzések és kutatási eredmények az izomerő-fejlesztés területén,
• Elfáradás sajátosságai a sporttevékenység idején,
• Értelmi fogyatékosok testnevelését és sportját vizsgáló kutatások,
• Ifjúságunk egészségi állapotáról,
• Junior weightlifters' strength-development,
• Kutatási törekvések az európai sportpszichológiában,
• Óvodások és iskolások körében végzett vizsgálatok tapasztalatai,
• Sport és rehabilitáció,
• Sportlexikon,
• Sportmozgások tanulása,
• Sporttudományos lexikon,
• Sporttudományos lexikon,
• Tudományfejlődési törekvések az egyetemek és főiskolák testnevelési tanszékein,

• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Ki kicsoda a magyar sportéletben? Írta és szerk. Kozák Péter. Szekszárd, Babits, 1994. 3 db. (A századvég magyarsága 3. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.), ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Szluka Emil, Schneider László. Bp., Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1988. 400 o., ()
• Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001. 2 db. 1114 o., ill., ()

• Elkészülni, rajt!   |☰  1962   |☰  kísérőszöveg, szakértő
• A labda varázsa   |☰  1962   |☰  szakértő
• Gyorsabban és még gyorsabban   |☰  1969   |☰  szakértő
• A gyermek mozgásfejlődése | Edzéselméleti fejezetek   |☰  1982   |☰  szakértő

• Elkészülni, rajt! (r.: Takács Gábor, 1962)
• Gyorsabban és még gyorsabban (r.: Csőke József, 1969)
• A gyermek mozgásfejlődése | Edzéselméleti fejezetek (r.: Csőke József, 1982)
• A labda varázsa (r.: Mészáros Márta, 1962)