Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Lehár Ferenc (Komárom, 1870. ápr. 30. – Bad Ischl Ausztria, 1948. okt. 24.): zeneszerző, karmester. Apja katonakarmester volt, az ő szolgálati áthelyezése folytán került ~ 1880-ban Bp.-re, ahol a Nemzeti Zenedében Tomka István tanítványa, majd a prágai konzervatóriumban Anton Bennewitznél hegedülni tanult 1888-ig. 1890-től kezdődően 12 éven át katonakarmesterként működött Losoncon, Polában, Triesztben, Bp.-en, Esztergomban és Bécsben. Zeneszerzői munkásságát operakompozíciókkal kezdte (Kukuska, 1896). Bécsben 1902. nov. 21-én mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta további munkásságának fő területét. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. Az 1926 – 38-as esztendőkben Berlinben élt. 1943. febr. 20-án Bp.-en a Garabonciás bemutatóját dirigálta. A II. világháború után Zürichbe költözött, és csak röviddel halála előtt tért vissza Ausztriába. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, operettjeiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát. – F. m. Operettek: Drótostót (Bécs, 1902); Víg özvegy (Bécs, 1905); Luxemburg grófja (Bécs, 1909); Cigányszerelem (Bécs, 1910); Éva (Bécs, 1911); Frasquita (Bécs, 1922); Paganini (Bécs, 1925); A mosoly országa (Berlin, 1929); Giuditta (Bécs, 1934); Garabonciás (a Cigányszerelem átdolgozása, Bp., 1943); továbbá zenekari művek, keringők, indulók, dalok. – Irod. Ernst Decsey: F. L. (München, 1924); Maria von Peteani: F. L. Seine Musik, sein Leben (Wien, 1950). – Szi. Zsigray Julianna: Tragikus keringő (Bp., 1959).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Komárom, 1870. ápr. 30.–Bad Ischl, 1948. okt. 24.): zeneszerző, operettkomponista. A Prágai Konzervatóriumban folytatott tanulmányok után színházi hegedűsként kezdte zenei pályafutását, majd Bécsben, édesapja asszisztenseként katonakarmester lett. 1890-től különböző katonazenekaroknál volt karmester Losoncon, Polában, Triesztben, Budapesten és Bécsben. Színpadi szerzőként 1896-ban Lipcsében mutatkozott be, Kukuschka c. művével, de igazi sikereit operettszerzőként aratta. Első bécsi operettje, A víg özvegy (Bécs, 1905) hozta meg számára a népszerűséget. Az addigi hagyományos bécsi lokálpatriotizmust háttérbe szorító, inkább kozmopolita jellegű művét a világ több zenés színháza műsorára tűzte. Következő jelentős sikert megért műve a Luxemburg grófja (Bécs, 1909), majd a rákövetkező évben a Cigányszerelem (Bécs, 1910). Lehár Ferenc zenéje azt a jellegzetes bécsi frivolitást és derűt sugározza, amely a Monarchia fővárosát a századfordulón jellemezte. Rendkívüli dallami és ritmikai invenciója eredetiséggel és szellemes iróniával párosult. F.M. Der Rastelbinder (A drótostót, Bécs, 1902); Fürstenkind (Hercegkisasszony, Bécs, 1909); Zigeunerliebe (Cigányszerelem, Bécs, 1910); Éva (Bécs, 1911); A pacsirta (Bp., 1918); Frasquita (Bécs, 1922); Paganini (Bécs, 1925); Der Zarewitsch (A cárevics, Berlin, 1927); Das Land des Lächelns (A mosoly országa, Berlin, 1929); Giuditta (Bécs, 1934); A garabonciás (Bp., a Cigányszerelem új szövegkönyvvel, Bp., Operaház, 1943); Vándordiák (az előbbi kamaraváltozata, 1952).Lehár Ferenc

• General Kukuška, 1896
• Kukuška, 1896
• Kukuska, 1899
• A hercegkisasszony, [190?]
• Luxemburg gróf, [190?]
• Der Rastelbinder, 1902
• A drótos tót, 1903
• Drótos tót, [1904]
• Drótos tót, 1904
• Der Mann mit den drei Frauen, [1907]
• A Modern Mitislaw, 1907
• Der Graf von Luxemburg, [1909]
• Der Graf von Luxemburg, [1909]
• Das Fürstenkid, 1909
• Die lustige Witwe, [191?]
• A hercegkisasszony, [1910]
• Luxemburg grófja, 1910
• Luxemburg grófja (Der Graf von Luxemburg) nagy operett énekszövegei, 1910
• Cigányszerelem, [1910 után]
• A hercegkisasszony, [1911]
• A "Cigányszerelem", 1911
• Cigányszerelem énekszövegei, 1911
• Eva, [1912]
• Éva, 1912
• Éva, [1913]
• Rosenstock und Edelweiss, [1913]
• Végre egyedül, [1915]
• A rezervista-kadét "Életünket és vérünket ...", [1916]
• A pacsirta, [1918]
• Wo die Lerehce singt..., [1918]
• A pacsirta, [192?]
• Die blaue Mazur, [1920]
• Die blaue Mazur, [1920]
• Frasquita, 1922
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• A három grácia, [1923]
• Fraskita, 1925
• Der Rastelbinder, [1926-1928 között]
• Friderike, 1928
• Friderike, 1928
• Giuditta, [1933]
• Musikalische Komödie von Paul Knepler und Fritz Löhner, [1933]
• Text der Gesänge Giuditta, 1933
• Meine Lippen, sie küssen so heiss, [1934]
• Garabonciás, [1943]
• Garabonciás, [1943]
• The land of smiles, [1954?]
• Pacsirta, [1955]
• The merry widow, [1958]
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1961
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• Garabonciás, 1962
• A mosoly országa, [1968]
• A mosoly országa, [1968]
• La veuve joyeuse, 1979
• Gold and Silver, 1987
• Carreras-Domingo-Pavarotti hangversenye, 1990
• Gold and Silver, 1990
• Operettenparade, 1991
• Operett slágerek I.II., [1994]
• Húzd rá prímás!, 1995
• Imre Kálmán-Ferenc Lehár operetta excrepts, 1995
• Songs from operettas, 1996
• Emlékszel még...?, 1997
• The Lehár dynasty, 1997
• Mária Tiboldi, 1999
• Famous marches, 2000
• Lehár, 2000
• Lehár, 2000
• Musica Hungarica, 2000
• Operettparádé, 2000
• Barcs Városi Fúvószenekar, 2002
• Rózsalevél, 2002
• Luxemburg grófja, 2004
• Térzene, 2004
• Simándy József, 2005
• Könyed románc, 2007
• Romantic serenade, 2007
• Kincses Veronika, 2008
• Peller Károly, 2009
• Csend bohó szívem, 25 cm
• Was ich längst erträumte, cop. 1904
• Százezrek zenéje, cop. 1917
• A vig özvegy, [s. a.]
• A vig özvegy, [s. a.]
• A mosoly országa, s.a.
• A mosoly országa, s.a.
• An der schönen blauen Donau, s.a.
• An der schönen blauen Donau, s.a.
• Ballsirenen, s.a.
• Ballsirenen, s.a.
• Carmen Sylva, s.a.
• Csend bohó szívem, s.a.
• Der Graf von Luxemburg, s.a.
• Édes vagy te angyalom, s.a.
• Egy a szívem, egy a párom, s.a.
• Egy boldog pesti nyár, s.a.
• Egyveleg a "Lili bárónő" operettből, s.a.
• Éva keringő, s.a.
• Éva keringő, s.a.
• Éva keringő 1-2., s.a.
• Eva-Walzer, s.a.
• Fecském, hova szállsz, s.a.
• Gigoletten-Fox, s.a.
• Gipsy love, s.a.
• Gold und Silber, s.a.
• Hab' ein blaues Himmelbett, s.a.
• Három grácia, s.a.
• Ideál, s.a.
• Jobbra én, balra ő, s.a.
• Keringő, s.a.
• Lossonczy induló, s.a.
• Luxemburg grófja, s.a.
• Luxemburg grófja, s.a.
• Luxemburg keringő 1-2., s.a.
• Luxemburg Walzer, s.a.
• Luxemburg-Walzer, s.a.
• Luxemburg-Walzer 1-2., s.a.
• Lyuk lyuk induló, s.a.
• Messze a nagy erdő, s.a.
• Ne félj, ne félj bolond szívem, s.a.
• Ne félj, ne félj, bolond szívem, s.a.
• Oh lányka, oh lányka, s.a.
• Pacsirta egyveleg 1-2., s.a.
• Polkaduett, s.a.
• The merry widow, s.a.
• Wolga, Wolga, s.a.
• Zigeunerliebe, s.a.
• A csillagok bolondja,
• A csillagok bolondja,
• "A drótostót",
• A nyugalom percei,
• A sárga kabát,
• A tökéletes asszony,
• A víg özvegy,
• A víg özvegy,
• Az életöröm dallamai,
• Cárevics,
• Cárevics,
• Cigányszerelem,
• Cigányszerelem,
• Deres már a határ,
• Disc A,
• Drótostót,
• Drótostót,
• Drótostót,
• Erre, arra jártam,
• Éva,
• Éva,
• Frasquita,
• Frasquita,
• Frasquita,
• Friderika,
• Gimbelem-gombolom,
• Három feleség!,
• Három feleség!,
• Három feleség!,
• Három grácia,
• Három grácia,
• Hercegkiasszony,
• Hercegkiasszony,
• Hinta dal,
• Kék mazur,
• Kis Juliska, kis pacsirta,
• Lehár Ferenc,
• Lehár Ferenc,
• Luxemburg grófja,
• Messze a nagy erdő...,
• Miért van a szerelem?,
• Mókaházasság,
• Mosoly országa,
• Operett,
• Pacsirta,
• Pacsirta,
• Paganini,
• Pesti nők,
• Tangókirálynő,
• Tangókirálynő,
• Vándordiák,
• Végre egyedül,

• A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936. 632 o., ill., ()
• A Társaság, Bp., 1914-1944., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona 2. Szerk. Kikli Tivadar. Szeged, Bába Kiadó, 2004. 134 o., ill. (Függelék: Javítások és kiegészítés az I. kötethez 73-87 l.), ()
• Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002. 160 o., ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936. 8 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Luxemburg grófja   |☰  1918-1919   |☰  zene
• Drótostót   |☰  1918   |☰  zene
• A művészet diadalútja | Lehár   |☰  1918   |☰  zene
• Víg özvegy   |☰  1918   |☰  zene
• Drótostót   |☰  1922-1924   |☰  zene
• Luxemburg grófja   |☰  1922   |☰  zene
• Pacsirta | Wo die Lerche singt   |☰  1936   |☰  zene
• Tisztelgés a megtartó haza előtt   |☰  2000   |☰  zene

• MFI 567 (r.: , 1935)
• MFI 657 (r.: , 1936)
• MFI 834 (r.: , 1940)    
• MFI 993 (r.: , 1943)