1998-as választás

Családi állapot: nős Születési hely, idő: Budapest, 1946 Szülők: Pető László, Lantos Katalin Gyerekek: Márk, Flóra Iskolák: Egri Dobó István Gimnázium, ELTE BTK Magyar-Történelem Szak, 1978-ban doktori fokozat történelemből Nyelvtudás: angol Munkahelyek: Új Magyar Központi Levéltár (Magyar Országos Levéltár) - főmunkatárs, 1980-1989 történelem, gazdaságtörténeti szemináriumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Politikai tevékenység: 1988 'A Szabad Kezdeményezések Hálózata' kibocsátója 1988. november SZDSZ alapítótag 1989-ben az ellenzéki kerekasztal SZDSZ képviselője és SZDSZ-szóvivő 1989-1991 az Országos Testület tagja, majd az Országos Tanács tagja 1990-től országgyűlési képviselő 1990. október-1991. november frakcióvezető 1992. november-1997. április SZDSZ elnöke 1994-től 1997. április Koalíciós Egyeztető Tanács Tagja, frakcióvezető Publikációk: 1945 utáni magyar gazdaságtörténeti és történelmi munkák Érdeklődés: történelem

2002-es adatok valasztas.hu-ról

Születési hely, idő: Budapest, 1946. augusztus 29. Családi állapot: nős, második házasság, két gyermek (Márk 1973, Flóra 1975) Iskolai végzettség 1978 egyetemi doktori cím, ELTE, Bölcsészettudományi Kar, legújabb kori történelem 1970 magyar - történelem szakos tanári diploma, ELTE, Bölcsészettudományi Kar Munkahelyek 1990- országgyűlési képviselő 1970-1990 levéltáros, Új Magyar Központi Levéltár 1997-1998 ELTE, Gazdaság és Tátsadalomtörténeti Tanszék 1999-2000 Láthatatlan Kollégium 1998- ELTE, Szociológiai Intézet, Posztgraduális Média-képzés Politikai tevékenység 2001- az SZDSZ ügyvivője 1998-a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának alelnöke 1994-1997, 1991-1992 a Szabad Demokraták Szövetsége Országgyűlési Képviselőcsoportjának vezetője 1992-1997 a Szabad Demokraták Szövetsége elnöke 1987 óta lakom a 7. számú választókerületben. Pető Iván

94-es képviselői életrajzok

1946. augusztus 29-én született Budapesten. Édesapja, Pető László (1914) raktározási osztályvezetőként ment nyugdíjba. Édesanyja, Lantos Katalin (1914) tisztviselőként dolgozott. Testvére, András (1949) újságíró. Felesége 1994 óta Zentai Violetta egyetemi oktató. Gyermekei: Márk (1973) és Flóra (1975), mindketten egyetemen tanulnak. Az általános iskolát Budapesten végezte. Középiskolai tanulmányait is Budapesten, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban kezdte, majd Egerben folytatta, 1964-ben érettségizett a Dobó István Gimnáziumban. 1964-1965-ben előfelvételisként sorkatonai szolgálatát teljesítette. 1965-1970 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom-történelem szakos hallgatója, 1970-ben szerzett tanári diplomát. Még abban az évben az éppen önállósult Új Magyar Központi Levéltárban helyezkedett el; 1986-ban főmunkatárssá nevezték ki. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem és gazdaságtörténet, számos cikke, tanulmánya, több dokumentumkötete és monográfiája jelent meg. 1978-ban történelemből egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1980-1989 között a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen, illetve az egyetem szakkollégiumában történelmi és gazdaságtörténeti szemináriumokat tartott. 1970-től tagja volt a közalkalmazottak szakszervezetének, három évig munkahelyi bizalmi, 1978-tól kimarad a szervezetből. A rendszerváltás előtti évtizedben kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel. 1979-ben aláírta a csehszlovákiai Charta '77 melletti szolidaritási nyilatkozatot. Az ellenzéki társadalomtudományi és politikai irodalomban Ada Pál álnéven publikált, alkalmilag részt vett az illegális Beszélő terjesztésében. 1988 márciusában egyik kibocsátója a Szabad Kezdeményezések Hálózata megalapítását javasoló dokumentumnak. 1988 májusában belépett a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szervezetébe, ahol rövidesen a választmány tagja lett. 1988. novemberben alapítója a Szabad Demokraták Szövetségének, de vezető tisztséget akkor még nem vállalt. 1988-1989 fordulóján egyik szerzője és szerkesztője a szabad demokraták első, A rendszerváltás programja néven ismertté vált pártprogramjának. 1989-ben, az Ellenzéki Kerekasztal egyeztetésein a választójoggal foglalkozott, a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a pártok működési feltételeivel foglalkozó I/2-es munkabizottságban képviselte a szabad demokratákat. 1989 elején az SZDSZ szóvivőjévé választották. 1989. novembertől 1991. novemberig a párt országos ügyvivői testületének a tagja, de Tölgyessy Péter pártelnökké választása után nem jelöltette magát a szűkebb vezetői testületbe. A tisztújítást követően az SZDSZ Országos Tanácsának lett a tagja. Az 1990. évi országgyűlési választásokon Budapest 22. sz. (Zugló) választókerületében indult, a második fordulóban képviselővé választották. 1990. májustól novemberig az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottságában dolgozott. 1990. május 18-án az SZDSZ parlamenti frakciójának helyettes vezetőjévé, október 15-én frakcióvezetővé választották. Tisztéről 1991. november végén, a tisztújító küldöttgyűlés után lemondott. 1992. február 18-án néhány hónapra visszatért a költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottság tagjai közé. 1992. november 13-án - a párt három platformja, a szabadelvű kör (ennek 1991. decemberben alapítója és szóvivője volt), a konzervatív-liberális unió és a szociális szárny együttes ajánlására és támogatásával - a szavazatok 64,3 százalékával - az SZDSZ elnökévé választották. Elnökké választása miatt lemondott a költségvetési bizottsági tagságáról. Az új összetételű ügyvivői testület élén néhány hónap alatt konszolidálta a pártot. Wekler Ferenc pártigazgatóval együtt közös tervet készítettek a központi apparátus szervezettebb és szakszerűbb működtetésére, és átalakult a frakcióvezetés, valamint a szakértői háttér is. A Fordulat, biztonság, felemelkedés című új választási program egyik szerkesztője. 1993. február végén egyik aláírója volt a Fidesszel kötött liberális pártszövetségnek. Miután az SZDSZ 1993-ban teljes jogú tagként csatlakozott a Liberális Internacionáléhoz, a nemzetközi szervezet egyik alelnökévé választották. Az 1994. évi országgyűlési választásokon ismét korábbi (Budapest 22. sz.) választókerületében indult, egyúttal pártja budapesti területi listáját vezette. A második fordulóban Pécsi Ildikó (MSZP) mögött 37,40 százalékkal a második helyen végzett, mandátumát a területi listáról szerezte. A szocialistákkal folytatott kormányalakítási tárgyalásokon az SZDSZ-delegáció vezetője, 1994. június 23-án az SZDSZ részéről a kormányprogram alapjául szolgáló írásos megállapodás aláírója. A kisebbik koalíciós párt vezetőjeként nem kívánt kormánytagságot vállalni, de tagja a vitás kérdésekben döntő Koalíciós Egyeztető Tanácsnak. Az új Országgyűlés megalakulásakor az SZDSZ képviselői frakcióvezetővé választották. Az 1994 októberében tartott küldöttgyűlésen - egyetlen jelöltként - az érvényes szavazatok 88 százalékával másodszor is az SZDSZ elnöke lett. 1996. február 29-én szintén ellenjelölt nélkül választották újra a képviselőcsoport vezetői tisztségébe. 1996. november 22-én, az SZDSZ újabb tisztújító küldöttgyűlésén harmadszor is a párt elnöke lett.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1946. augusztus 29-én született Budapesten. Édesapja, Pető László raktározási osztályvezetőként ment nyugdíjba. Édesanyja, Lantos Katalin tisztviselőként dolgozott. Testvére, András (1949) újságíró. Elvált. Gyermekei, Márk (1973) és Flóra (1975) tanulnak. Az általános iskolát Budapesten, középiskolai tanulmányait Egerben végezte. 1964-ben érettségizett a Dobó István Gimnáziumban. 1964-65-ben előfelvételisként teljesítette sorkatonai szolgálatát Kiskőrösön. 1965-1970 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának nappali tagozatán magyar nyelv és irodalom-történelem szakos hallgató. Itt szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát 1970-ben. 1970-től 1989-ig az Új Magyar Központi Levéltárban dolgozott, 1986 óta főmunkatárs. 1980-1989 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen illetve az egyetem szakkolégiumaiban tartott szemináriumokat. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, gazdaságtörténet. E témában számos cikke, tanulmánya, könyve jelent meg. A demokratikus ellenzékkel több mint tíz éve került kapcsolatba. Az ellenzékinek számító társadalomtudományi és politikai irodalomban Ada Pál álnéven publikált, terjesztésében részt vett. 1988-ban egyik alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd az SZDSZ-nek. 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalban és a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon pártja képviseletében részt vett. 1989-ben az SZDSZ szóvivőjévé választották. 1989. novembertől 1991. novemberig a párt országos ügyvivői testületének tagja, ekkor az új pártelnök megválasztása után nem jelöltette magát. Az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. Az 1990. évi választások második fordulójában Budapest 22. sz. (Zugló) választókerületében lett képviselő. 1990. május 3-tól 1990 november 6-ig a parlament költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottságának tagja. 1990. május 3-tól 1991. novemberig az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetőségi tagja, 1990. október és 1991. november között a frakció vezetője. 1992. február 18-tól újra a költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottság tagja. 1991. december 2-tól a frakción belül megalapított SZDSZ Szabadelvű Kör egyik szóvivője.

• A Szabad Demokraták jövője, 1992
• Befejezetlen szocializmus, 1997
• Unfinished socialism, 1999
• Politikai curriculum vitae, 2000
• A gazdaság "átpolitizálása",
• Concept and reality,
• Emlékezés a 40 éves Szabad Európa Rádió kezdetére,
• Közoktatási térségi feladatok és a megyék szerepe,
• Külföldi politikusok az RMDSZ III. kongresszusán,
• Polgár a demokráciában,
• Politikamentes beszélgetések ... Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével,
• Számítástechnikai adathordozók archiválása a KSH és az ÁNH területén,

• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Parlamenti választások 2002. A 2002. április 7-én és 21-én megválasztott 386 országgyűlési képviselő életrajza. A Ki Kicsoda szerkesztőség kiadványa. Szerk. Hermann Péter. Bp., Poligráf Kiadó, 2002. 197 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• 6 vasárnap Magyarországon (r.: Pálos György, 1994)
• Szerelemtelevízió I-II. (r.: Tölgyesi Ágnes, 2004)