1998-as választás

1954. augusztus 15-én születtem Budapesten. Hat gyermekes lelkészcsaládban nőttem fel Albertirsán. Középiskolát Cegléden, felsőfokú iskolát Budapesten végeztem. 15 éven keresztül gyülekezeti lelkész voltam, jelenleg a gödöllői Tessedik Sámuel Anya- és Gyermekotthonnak vagyok az igazgatója és lelkipásztora. Magam is nagycsaládos vagyok, feleségemmel hét gyermekünket neveljük. Negyedik alkalommal indulok képviselőválasztásokon. Korábban két alkalommal lettem a körzet országgyűlési képviselője.

História TT

Értelmiségi családban született, apja evangélikus lelkész volt. A ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1972-ben, majd 1972 és 1978 között elvégezte a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémiát. Rövid ideig teológiát hallgatott Londonban és Oxfordban, 1983-ban, 1984-ben Strasbourgban folytatott teológiai tanulmányokat. Lelkészi szolgálata elején rövid ideig a Magyarországi Evangélikus Egyház Külügyi Hivatalának segédlelkésze volt; 1979-ben a zalaistvándi, 1984-től a gödöllői és a veresegyházi evangélikus gyülekezet lelkésze volt, egyúttal az isaszegi és az erdőkertesi gyülekezet lelkésze 1988-tól 1994-ig. 1989. május 13-án a gödöllői MDF, SZDSZ, FIDESZ országgyűlési képviselőnek jelölte, mint a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezetének alapító és elnökségi tagját. 1989. július 22-én Pest megye 4. számú választókerületében, az első időszaki választáson országgyűlési képviselővé választották, mandátumát 1989. szeptember 26-án igazolták az Országgyűlésben. Képviselőként csatlakozott az ún. Ellenzéki Demokraták országgyűlési csoportjához, majd annak egyik vezetője lett. Az MDF gödöllői szervezetének tagja 1990. december és 1993 között volt, az 1990. évi választásokon korábbi választókerületében ismét országgyűlési képviselővé választották. Országgyűlési képviselőjelölt volt az MDF képviseletében 1994-ben, illetve a pártból való 1995-ös kilépése után független jelöltként 1998-ban is. 1994-től a Tessedik Sámuel Anyaotthon igazgatója és lelkésze, elnöke 1992-től a Magyar Testvéri Börtöntársaságnak is.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1954. augusztus 15-én született Budapesten. Ősei apai ágon felvidéki szlovákok voltak. Anyai ágon a Nagy-Csepcsényi és a Muthnai Vladár család leszármazottja. Anyai nagyapja Glazewski Ádám, lengyel származású költő, Lovag Ádám néven jelent meg verseskötete; 1945-ben szovjet katonák hurcolták el. Édesapja, Roszik Mihály az albertirsai evangélikus gyülekezet lelkésze. Édesanyja, Glazewski Melitta a gyülekezet kántora és szeretetotthon vezető. Öt testvére közül Miklós (1951) és András (1960) számítógép programozó, Péter (1952) agrármérnök, Melitta (1956) orvos, Márta (1965) agrármérnök. 1974-ben házasságot kötött Emericzy Eniddel, aki óvónő és gyógypedagógus. Öt gyermekük van: Dániel (1975), Linda (1977), Zsófia (1985), Fruzsina (1987) és Anna (1992). Albertirsán nőtt fel, itt járt általános iskolába. A középiskolát már Cegléden végezte. A Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1972-ben. Édesapja példája határozta meg élete további alakulását: őt követve a lelkészi hivatást választotta, s 1972-1978 között elvégezte a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémiát. Rövid ideig teológiát hallgatott 1983-ban Londonban és Oxfordban, 1984-ben Strasbourgban. 1978 decemberében a Magyarországi Evangélikus Egyház Külügyi Hivatalában kapott rövid ideig segédlelkészi beosztást. 1979. február 1-jén kezdte meg gyülekezeti lelkészi munkáját egy Zala megyei kis faluban, Zalaistvándon, ahol öt esztendőt töltött. 1983 végén a gödöllői és a veresegyházi evangélikus gyülekezet hívta meg lelkészének, szolgálati helyét 1984 januárjában foglalta el. 1988 nyarától az isaszegi és az erdőkertesi gyülekezetet is vezeti. Miután Cservenka Ferencnét, a volt MSZMP Pest megyei első titkárt képviselői mandátumáról lemondatták, a gödöllői egyesült 'ellenzéki kör' (MDF, SZDSZ, FIDESZ) 1989. május 13-án országgyűlési képviselőnek jelölte, mint az MDF gödöllői szervezetének alapító és elnökségi tagját. 1989. július 22-én, az első időközi választáson (Pest megye 4. sz. választókerület) ellenzéki programmal, minősített többséggel képviselőnek választották. 1989. szeptember 28-án mondta el parlamenti szűzbeszédét, első tevékenységeként beterjesztette október 23. nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló javaslatát. Az ellenzéki demokraták csoportjához már megválasztott képviselőként csatlakozott. 1989. decemberben szerepet játszott a Belügyminisztérium lehallgatási és adatgyűjtési tevékenységének leleplezésében, ő szervezte meg a leleplező Végvári József és a dokumentumokat bemutató Fekete Doboz munkatársai kapcsolatfelvételét. Az 1990. évi választások második fordulójában ismét országgyűlési képviselővé választották Pest megye 4. sz. (Gödöllő és környéke) választókerületében. 1990. május 3. óta az országgyűlés külügyi állandó bizottságának tagja. 1990. december 21-ig az 1991-es költségvetési évre tagja volt a társadalmi szervezetek költségvetési támogatására szolgáló pénzeszközök elosztását előkészítő ideiglenes bizottságnak. 1990. augusztus 29-től az IPU magyar-olasz, szeptember 3-tól magyar-latin-amerikai, 10-től magyar-brit, 11-től magyar-német baráti tagozatai tagja, szeptember 4-től magyar-osztrák baráti tagozata elnöke. Képviselőként és lelkészként is az egyházak személyi megtisztulását szorgalmazza. Ennek következetes hangoztatása eredményezte, hogy 1990. szeptember 28-án elöljáró püspökének bírálata miatt a Déli Evangélikus Egyházkerületi Bíróság nem jogerősen hivatalvesztésre ítélte. Az Országos Evangélikus Egyházi Bíróság végül megintéssel zárta le ügyét. 1990. december 16-án az MDF IV. országos gyűlésén a párt országos elnöksége tagjává választották. Szervezője az új országgyűlés összehívása után megalakított, a parlamenti képviselők együttműködését szolgáló Testvéri Közösségnek. 1991. június 30-án, a Magyar Szabadság napján alapító elnöke a Tessedik Sámuel Hogy a Gyermekek Megszülessenek és Felnőjenek Alapítványnak.

• Újonnan születtem, 1993
• Az oroszok szépen hazamentek..., 1995
• Apostolok cselekedetei, 1998
• Szentpétervári blog, 2009, [2010]

• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()

• Hős vagy áruló (r.: Kiss Róbert, 2004)