


Hegyi Gyula (971635 | - )
| település neve | szavazatszám | szavazatarány | választási eredmények |
|---|
1998-as választás
1951-ben születtem Békéscsabán. Édesapám térképész, néhai édesanyám gimnáziumi tanárnő volt. Iskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem. 1975-ben diplomáztam a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Egy évvel később a MÚOSZ Újságíró Iskoláját is elvégeztem. 1976-tól a Magyar Hírlap kulturális, majd publicisztikai rovatánál dolgoztam. Filmkritikusként, kulturális újságíróként, közíróként ezernél több írásom jelent meg. Két verseskötetemet is kiadták, több novellám is megjelent. Legnagyobb sikert talán mégis A baloldaliság öröme című kötetem aratta 1993-ban. 1994-ben az MSZP jelöltjeként országgyűlési képviselővé választottak. A következő évben beléptem az MSZP-be. Idővel országos választmányi tagnak és országos ügyvivőnek is megválasztottak. Tagja vagyok az Egyházfórum Alapítvány kuratóriumának és számos civil szervezetnek is. Angolul tárgyalóképes szinten beszélek, s ennek megfelelően 1994 óta igen aktívan résztvettem az Európa Tanács munkájában is. Gyermekkorom óta a II. kerületben lakom, s abban a választókerületben, ahol most is jelölt vagyok.
2002-es adatok valasztas.hu-ról
1951. április 30-án született Békéscsabán. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1975-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Két évvel később a MÚOSZ újságíró iskoláját is elvégezte. 1976-tól a Magyar Hírlap kulturális, majd publicisztikai rovatánál dolgozott. Filmkritikusként, kulturális újságíróként, közíróként több ezer írást publikált. Nyolc könyve, köztük három verseskötete és több elbeszélése is megjelent. Tagja a Magyar Katolikus Újságíró Szövetségnek és a Magyar Írószövetségnek. 1994-ben és 1998-ban országgyűlési képviselővé választották az MSZP fővárosi listáján. Jelenleg a Társadalmi Szervezetek Bizottsága alelnöke. 1994 óta tagja az Európa Tanácsnak is. Strasbourgban megválasztották a szociális bizottság alelnökének és a médiaügyek állandó felelősének. Képviselővé választásáig szóvivője, illetve elnökségi tagja volt a Demokratikus Chartának, a Nyilvánosság Klubnak és az Amnesty International magyarországi szervezetének. Tagja a Zsinati Klubnak és aktív résztvevője különböző környezetvédelmi mozgalmaknak. A nyolcvanas években tagja volt az MSZMP-nek. A Magyar Szocialista Pártba 1995. március 15-én lépett be. 1996. óta (két esztendő megszakítással) tagja az Országos Választmánynak. Elnökségi tagja a Vallásos Szocialisták Nemzetközi Ligájának. E-mail: hegyi.gyula@mkogy.hu; Honlap: www.mim.hu/hegyigyula
94-es képviselői életrajzok
1951. április 30-án született Békéscsabán (Békés megye). Édesapja, Hegyi Gyula (1913) előbb honvédtiszt, majd 1945-től térképész, kartográfus, 1981-ben a Kartográfiai Vállalat igazgatójaként ment nyugdíjba. Édesanyja, Ficzek Mária (1920-1967) gimnáziumi tanárnő volt. Gyermekkora óta Budán él, itt járt általános és középiskolába. 1969-ben érettségizett a Hámán Kató Gimnáziumban. Ezt követően előfelvételisként egy év sorkatonai szolgálatot teljesített, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán tanult, 1975-ben szerezte meg oklevelét. Ezután nyolc hónapig a MÁV-nál, illetve az Éltervnél dolgozott tervezőmérnökként. Műszaki tanulmányaival párhuzamosan verseket és kulturális tárgyú cikkeket is írt, s 1976 májusában külső szerzőből a Magyar Hírlap kulturális rovatának belső munkatársa lett. Előbb tévékritikusként, majd filmkritikusként dolgozott a lapnál, s eközben rovatvezető-helyettes, majd rovatszerkesztő is volt. Tudósítóként, illetve zsűritagként számos nemzetközi filmfesztivál résztvevője. Versei, elbeszélései és cikkei az elmúlt két évtizedben szinte valamennyi hazai napilapban, kulturális hetilapban és folyóiratban megjelentek. 1990 tavaszán, a rendszerváltozással párhuzamosan kezdett politikai publicisztikát írni, éveken át heti rendszerességgel jelentek meg cikkei a Magyar Hírlap A hír szent, a vélemény szabad publicisztikai oldalán. Írásainak száma kétezer körül jár. Két verseskötetét, Ji_ri Menzelről írt monográfiáját, két cikkválogatását - A baloldaliság öröme (1993) és Left Side Story (1995) -, valamint egy önálló nagyesszéjét (A tű fokán, 1995) adták ki. Néhány írása németül és hollandul is megjelent. Munkája elismeréséül 1991-ben megkapta a Beszélő Veritas Díját, 1992-ben MSZOSZ-díjban, 1993-ban Demény Pál-díjban részesült. Bár 1979 és 1989 között tagja volt az MSZMP-nek, a rendszerváltozás kapcsán kezdett aktívan politizálni. Alapító és vezetőségi tagja volt az Amnesty International magyarországi szervezetének (1990-1992), szóvivője a Nyilvánosság Klubnak (1990-1991) és a Demokratikus Chartának (1991-1994). 1993 óta kuratóriumi tagja az Egyházfórum Alapítványnak. Az 1990-es években független szociáldemokrata műhelyekben tevékenykedett, tagja volt a Csakazértis szociáldemokrata lap körének és a Friedrich Ebert Alapítvány körül kialakult társaságnak. 1992 táján került kapcsolatba az MSZP-vel. Az 1994. évi országgyűlési választásokon pártonkívüliként, az MSZP budapesti területi listájáról (15.) lett képviselő, miután Budapest 1. sz. (I-II. ker.) választókerületében a második fordulóban 27,08 százalékkal a harmadik helyen végzett. (Az országos listán harminckettedikként jelölték.) 1995 márciusában belépett az MSZP-be, s hamarosan bekerült az országos választmányba. Az Országgyűlésben az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottságban dolgozik. Az MSZP-frakció emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi munkacsoportjának helyettes vezetője. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe teljes jogú tagként delegált magyar küldöttség tagja, a társadalmi, egészségügyi és családi ügyek bizottság tagja, az európai nem tagországok bizottság helyettes tagja. Az IPU magyar csoportja magyar-ír baráti tagozatának az alelnöke, emellett a magyar-pakisztáni baráti tagozat munkájában vesz részt. Tagja a Globe International nevű nemzetközi környezetvédelmi szervezetnek.
Kortárs magyar írók, 1945-1997
(Békéscsaba, 1951. ápr. 30.): költő, kritikus, újságíró.HEGYI GYULA [álnév: Budai Péter][JAKL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD,KKH]M.: Európai földalatti, v., 1980; Vattacukrot lenne szép kapni a kijáratnál, v., 1986; Jiři Menzel, monogr., 1990; A baloldaliság öröme, tan., publ. írások, 1993; Left Side Story, tan., 1995; A tű fokán, 1995.Veritas-díj 1991; MSZOSZ-díj 1992; Demény Pál-emlékérem 1993.
- Európai földalatti, 1980
- Vattacukrot lenne szép kapni a kijáratnál, 1986
- A baloldaliság öröme, 1993
- A tű fokán, 1995
- Left side story, 1995
- Alexandria, 1998
- Tíz év után..., 2000
- Paneltől az óceánig, 2003
- A szélkerék dala, 2005
- Az út vége Timbuktu, 2012
- Jiří Menzel, cop. 1990
- A brüsszeli utas, cop. 2008
- Szocialisták az újkapitalizmusban,
- Tévékritikánk - ha éppen nem kell védekezni!,
- ,
- ,
- A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1989-2009, ()
- József Attila Kör 1985. Összeáll. Agócs Sándor. [Bp.], Magyar Írók Szövetség József Attila Köre, [1985]. 76 o., ()
- Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. [Bp.], Corvinus Kiadó, 2000. 240 o., ()
- Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. 487 o. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.), ()
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
- Parlamenti választások 2002. A 2002. április 7-én és 21-én megválasztott 386 országgyűlési képviselő életrajza. A Ki Kicsoda szerkesztőség kiadványa. Szerk. Hermann Péter. Bp., Poligráf Kiadó, 2002. 197 o., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

