Demszky Gábor     ☰ Budapest 1952.08.04   ☷    |   férfi, jogász, politikus, szociológus, országgyűlési képviselő, országgyűlési képviselőjelölt
606832

 

életrajzok

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1952. augusztus 4-én született Budapesten. Édesapja, Demszky Rudolf - aki a háború utolsó éveiben menekült a Felvidékről Magyarországra - közgazdász, ma már nyugdíjas. Édesanyja, Király Irén szintén közgazdász volt, a Pénzügyminisztériumból ment nyugdíjba. Az 1956-os forradalom idején egy berlini külképviseleten dolgoztak, a forradalom eszméivel azonosuló apát elbocsátották állásából. Később mindketten - mint a gazdasági változások hívei - reformközgazdászok lettek. Testvére, Anna (1956) gyógypedagógus. Korábbi házasságából született gyermekei, Alma (1973) és Dániel (1974) tanulók. 1992. október 10. óta felesége Révai Vera. őltalános és középiskoláit Budapesten végezte. 1970-ben érettségizett a Kaffka Margit Gimnáziumban, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója. 1972-ben egy baloldali diákkör szervezte tünetés miatt, politikai szervezkedésben való részvétel vádjával kizárták az egyetemről. Taxisofőrként, majd a vendéglátóiparban dolgozott. Később folytathatta tanulmányait, s 1976-ban jogi diplomát szerzett. Végzés után nehezen kapott állást, jogászként nem tudott elhelyezkedni. 1976-tól 1981-ig a Világosság munkatársa. 1978 és 1981 között elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Karának szociológia szakát. 1979-ben aláírta a Charta '77-tel szolidaritást vállaló nyilatkozatot. Részt vett a Kemény István tanítványai által végzett szociológiai kutatásokban, 1979-ben a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) egyik alapító tagja lett. Politikai tevékenysége miatt elvesztette állását, utazási és publikációs tilalom alá került. 1981-ben Rajk Lászlóval közösen létrehozta és vezette az AB Független Kiadót, részt vett a Beszélő munkájában. 1983-tól szerkesztette a Hírmondót, közreműködött a Máshonnan Beszélő és a Magyar Zsidó című szamizdat lapok kiadásában. A lengyel ellenzékkel több lengyelországi utazása során személyes kapcsolatokat épített ki. Többszöri házkutatás és pénzbüntetés után 1984-ben hatóság elleni erőszak vádjával hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Ugyanebben az évben a svájci székhelyű Kiadók Nemzetközi Egyesülete a Freedom to Publish (A kiadás szabadságáért) díjjal tüntette ki. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd az SZDSZ-nek egyik alapító tagja. 1988. októbertől az SZDSZ Országos Tanácsa, 1989. októbertől 1990-ig a párt országos ügyvivői testületének tagja. 1989. novembertől 1990-ig az AB-Beszélő Kft. ügyvezető igazgatója. Az 1990. évi választások második fordulójában Budapest 9. sz. (VII. ker.) választókerületében lett képviselő. 1990. május 3-tól a parlament nemzetbiztonsági különbizottságának elnöke és a külügyi állandó bizottság tagja. Az 1990. őszi önkormányzati választásokon pártja budapesti listavezetője. 1990. október 31-én, a Fővárosi Közgyűlés alakukó ülésén Budapest főpolgármesterévé választották. 1990. november 30-án az összeférhetetlenség miatt lemondott parlamenti mandátumáról. 1990-től a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület alelnöke, 1991-től a Budapest Bank Budapestért Alapítvány elnöke.

könyvei
róla szóló könyvek
filmszereplés
linkek