Raffay Ernő     ☰ Borjád 1948.10.17   ☷    |   férfi, politikus, tanár, történész, országgyűlési képviselő, országgyűlési képviselőjelölt
607503

 

életrajzok

1998-as választás

1948-ban születtem Borjádon. Pécsett érettségizetem 1968-ban. 1969-71 között katona voltam, rendfokozatom: tartalékos honvéd. 1977-ben végeztem a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem-kelet-európa története szakon. 1977-1993-ig a JATE történész oktatója voltam, (gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens). 1993-1994-ben a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum főigazgatója voltam, 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója vagyok. Magyarország 19-20. századi történelmét tanítom. Könyveket írtam Erdély és román-magyar kapcsolatok, valamint az elszakított területek magyarsága történetéről. Három földrész sok városában tartottam e témákból előadásokat. 1981-ben doktoráltam, 1987-ben kandidáltam. 1989-1990-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke voltam. Kommunista Pártnak és utódpártjainak tagja soha nem voltam. 1989-től ellenzéki képviselőként kerültem az Országgyűlésbe, 1990-től 1994-ig ismét képviselő, 1990 tavaszán a Parlament Honvédelmi Bizottságának alelnöke voltam. 1990-1993 között a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkáraként szolgáltam. 1996-tól az egyetemi munkám mellett a Trianon Társaság elnöke vagyok. Különböző újságokban rendszeresen közlök cikkeket és tanulmányokat.

Délmagyarország, 1994

1948-ban kántortanító és óvónő gyermekeként született Baranyában. Nős, három gyermeke van. Történész, 1989-től docens a JATE-n. Több, Magyarországgal és Romániával kapcsolatos könyv szerzője: Erdély 1918–19-ben, Trianon titkai... A vajdaságoktól a birodalomig. Az MDF alapító tagja Lakitelken. Tavaly nyár óta országgyűlést képviselő, a honvédelmi bizottságban dolgozik, az MDF parlamenti csoportjának meghatározó egyénisége.

História TT

Apja kántortanító volt. Az általános iskolát három településen, Mohácson, Sombereken és Magyarbólyon végezte el. 1968-ban a pécsi Széchenyi István Gimnázium szőlész–borász 5+1-es tagozatán érettségizett. Felsőfokú tanulmányai megkezdéséig egy évet a bükkösdi Általános Iskolában tanított, mint képesítés nélküli nevelő, egyidejűleg ellátta a helyi Művelődési Ház igazgatói teendőit is. 1969-től sorkatona volt. 1971-ben kezdte meg tanulmányait a pécsi Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom–történelem szakán. Két szemeszter elvégzése után átjelentkezett a JATE BTK-ra, ahol 1977-ben történelem- Kelet-Európa történelme szakon szerzett középiskolai tanári oklevelet. A JATE BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének oktatója, 1977-1979-ig gyakornoka, 1979–1984-ben tanársegéde, 1984–1989-ben adjunktusa, majd 1989-től docense volt. 1988-ban csatlakozott a Magyar Demokrata Fórumhoz, a helyi szervezet tiszteletbeli elnöke. 1989. március 14. és 1990. december 14. között az Országos Választmány tagja. 1989. augusztus 5-én a Csongrád megye 1. számú egyéni választókerületben kiírt időközi választásokon az MDF képviseletében győzött. Az országgyűlésben az ellenzéki demokraták (később MDF) frakciója tagja. Országos ismertségre az országgyűlés honvédelmi ad hoc bizottsága elnökeként tett szert Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyve kapcsán nyilvánosságra került információk vizsgálatakor. Az 1990. évi választásokon az első fordulóban választották képviselővé Csongrád megye 1. számú egyéni választókerületében. Országgyűlési képviselőként 1990. május 3-án a honvédelmi állandó bizottság alelnökének jelölték, amely tisztségét május 24-ig viselte, akkor kinevezték a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárává. 1993-ban kinevezték a Hadtörténeti Intézet- és Múzeum főigazgatójává. 1994-ben a választások után lemondott megbízatásáról. 1995-től a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Tanszékcsoport tudományos munkatársa. Az FKGP országgyűlési képviselőjelöltje volt 1998-ban és 2002-ben. Az Erdélyi Szövetség társelnöke 1989-1990-ben. A Magyar Trianon Társaság igazgatója. Kandidátusi értekezését 1987-ben védte meg.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

Felmenői vasi, felvidéki és székelyföldi származásúak, ő már a Baranya vármegyei Borjádon született 1948. október 17-én. Édesapja, néhai Raffay Ernő kántortanító volt, édesanyja, Gárnyi Katalin háztartásbeli, majd gyermekfelügyelő különböző gyermekintézményekben. Húga, Katalin (1952) óvónő. 1986-ban kötött házasságot Bodonyi Ilonával, a JATE BTK történész egyetemi adjunktusával. Orsolya leányuk 1987-ben, Sándor fiuk 1990-ben született. Az általános iskolát három településen, Mohácson, Sombereken és Magyarbolyon végezte el. 1968-ban a pécsi Széchenyi István Gimnázium szőlész-borász 5+1-es tagozatán érettségizett. Felsőfokú tanulmányai megkezdéséig egy évet a bükkösdi Általános Iskolában tanított mint képesítés nélküli nevelő, egyidejűleg ellátta a helyi Művelődési Ház igazgatói teendőit is. 1969-1971 között letöltötte a sorkatonai szolgálatot. 1971-ben kezdte meg tanulmányait a pécsi Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom-történelem szakán. Két szemeszter elvégzése után átjelentkezett a JATE BTK-ra, ahol 1977-ben történelem-Kelet-Európa történelme szakon szerzett középiskolai tanári oklevelet. Azóta a JATE BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének oktatója, 1977-79-ben gyakornok, 1979-84-ben tanársegéd, 1984-89-ben adjunktus, 1989-től docens beosztásban. Közép-Európa, főleg Erdély és Románia 19-20. századi történetét tanította. Kandidátusi értekezését 1987-ben védte meg. Nívódíjas első könyve - Erdély 1918-19-ben címmel - két kiadásban, a második munkája - Trianon titkai - négy kiadásban látott napvilágot. 1988-ban csatlakozott az MDF-hez, a helyi szervezet tiszteletbeli elnöke. 1989. március 14. és 1990. december 14. között az Országos Választmány tagja. 1989. augusztus 5-én a Csongrád megyei 1. sz. Szeged központú választókerületben kiírt időközi választásokon az MDF színeiben győzött. Az országgyűlésben az ellenzéki demokraták (később MDF) frakciója tagja. Országos ismertségre az országgyűlés honvédelmi ad hoc bizottsága elnökeként tett szert, amelynek feladata Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyve kapcsán nyilvánosságra került információk vizsgálata volt. Az 1990. évi választásokon az első fordulóban választották képviselővé Csongrád megye 1. sz. (Szeged és környéke) választókerületében. Országgyűlési képviselőként 1990. május 3-án a honvédelmi állandó bizottság alelnökének jelölték, amely tisztségét május 24-ig viselte, akkor kinevezték a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárává.

könyvei
róla szóló könyvek
filmszereplés
linkek