Kortárs magyar írók, 1945-1997

Csűry Bálint-emlékérem 1985; Lőrincze Lajos-díj 1995; Bárczi Géza-emlékérem 1996.[KK94,ÚMIL](Körösfő, 1941. júl. 7.): nyelvész, filológus. [ROM]M.: A nyelv világa [Szabó Zoltánnal és Teiszler Pállal], Kvár, 1972; Nyelvelméleti tanulmányok, vál., életrajzi jegyz. [Teiszler Pállal], Bk., 1975; Ezerjófű. Etnobotanikai útmutató [Szabó Attilával], Bk., 1976; A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai [Márton Gyulával és Vöő Istvánnal], Bk., 1977; A kalotaszegi népi hímzés és szókincse, Bk., 1979; Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete [Szabó Attilával], Bk., 1985; Teremtő nyelv, Bk., 1988.PÉNTEK JÁNOS

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Balogh Edgár: Szagos a rozmaring. Új Élet 1976/8. — Cseke Péter: Új növénykultusz érdekében avagy mire jó az ezerjófű? Falvak Dolgozó Népe 1976/7. — Murádin László: Jövevényszók a mérlegen. Korunk 1979/8. — Gálffy Mózes: Népművészet és népi szakszókincs. A Hét 1979/49. — Nagy Jenő: Szavak és dolgok. Korunk 1980/6. — Bíró Zoltán: Az igazi újszerűség. Korunk 1982/2. — Váczy Kálmán: Ember és növényvilág. NyIrK 1986/2. — Józsa Nagy Mária: Gondolkodó nyelvtudomány. Utunk 1989/9. — Nagy Olga: Interdiszciplináris vizsgálat a néprajzkutatásban. Korunk 1989/9. — Balázs László: P. J.: Teremtő nyelv. NyIrK 1989/2. — Cs. Gyímesi Éva: Korszerű nyelvszemlélet. Korunk 1989/9. — Balogh Dezső: Vallomás a nyelvről. Igaz Szó 1989/9. — Aniszi Kálmán: Anyanyelvi szorongások. Erdélyi Tükör 1990/4. — Balló Áron: Mítosz és valóság. Kelet–Nyugat 1994/5. (M. L.)Péntek János (Körösfő, 1941. júl. 7.) — nyelvész, etnológus. Középiskoláit Nagyváradon végezte (1959), a Babeş–Bolyai Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet (1964), s ugyanitt szerezte meg a filológiai tudományok doktora címet (1976). Pályáját gyakornokként kezdte a kolozsvári egyetem magyar nyelvtudományi tanszékén, majd tanársegéd, adjunktus, előadótanár. Tanszékvezető professzorai Szabó T. Attila, Márton Gyula, Gálffy Mózes voltak, az ő szellemi-szakmai környezetük határozta meg a kutatói és tanári pályán való kibontakozását. 1990-ben a magyar tanszék vezetője lesz, majd miután 1993-ban sikerül önállósítania újra a magyar nyelv és kultúra tanszéket, annak vezetése hárul reá. Emellett doktori programvezető is. Az 1975-től előadásai között szereplő általános etnológia, illetve ennek szemináriumaként magyar néprajz az előkészítője annak, hogy 1990-ben megindulhat a kolozsvári egyetemen az önálló magyar néprajzos képzés. 1992-től ugyancsak e tanszék keretében finn nyelvszak is indul. Előadásainak tárgyai közé tartozik ezeken kívül a nyelvelméleti bevezetés, az általános nyelvészet, nyelvtudomány-történet, nyelvi kontaktológia, lexikológia, szemantika, szemiotika; 1990 után rendszeresen ad elő szociolingvisztikát is. Olyan modern interdiszciplináris területeket próbál tehát bevonni az egyetemi képzés körébe, amelyek hiányoztak a hagyományos keretekből. Tanszékvezetőként, a Babeş–Bolyai Egyetem Szenátusának tagjaként (1990–96) nagy szerepe volt az egyetemi reformok létrejöttében, magyarországi vendégtanárok kolozsvári meghívásában, hallgatók magyarországi részképzésének kiterjesztésében. 1997–99 között az országos oktatási reformbizottság és tankönyvbizottság tagja. 1990 után vendégtanár, illetve vendégelőadó a budapesti (1992), a miskolci (1994), a debreceni (1997–98), a pécsi (1997, 2000), a bukaresti és a szegedi egyetemeken (1998, 2000). Alapítója és 1997-től elnöke az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének, felelős kiadója az AESZ Értesítőjének; alelnöke (1996-tól) a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak; a Magyar Nyelv és Kultúra Társasága 1996-ban elnökségi tagjává, majd társelnökévé választotta. 1983 óta tagja a NyIrK szerkesztőbizottságának. Tudományos kutatásainak területe az általános nyelvészet, nyelvjárástan, jövevényszó-kutatás, nyelvjárási szakszókincs-vizsgálat, néprajz, nyelvművelés, de szakmailag elsősorban az etnoszemiotika és etnolingvisztika; különösen az etnobotanika, a népi növényismeret elméleti és terminológiai kérdései foglalkoztatják. Első tudományos közlése a körösfői népi hímzés szakszókincséről a NyIrK hasábjain jelent meg (1965/1). Foglalkozott szülőföldje, Kalotaszeg nyelvjárásával, a körösfői í-zés állapotával, s a nyelvjárási szókincs alapján a tájszók leíró szempontú osztályozását dolgozta ki mintaszerűen (NyIrK 1972/2). Nyelvelméleti előadásainak tanulságait a társszerzőkkel írt A nyelv világa (1972) c. népszerű könyvecskében foglalta össze, ezt később újszerű elvek alapján a Teremtő nyelv (1988) c. nyelvelméleti munkájában tette teljessé. A hetvenes években készült el a néprajz és a nyelvtudomány összefüggéseinek igazolására írt doktori értekezése (A kalotaszegi népi hímzés és szókincse), amelyben részben a tanszék hagyományaihoz kapcsolódó, de a kutatás és értelmezés tekintetében modern szemléletet követő etnolingvisztikai témát dolgozott fel. Kifejtette benne a néprajzi leírás és a szótári feldolgozás kettős elvének fontosságát, kijelölte a lexikológia vizsgálati területét és módszereit. A néprajzi és a nyelvészeti szempontot egy harmadik egészíti ki kutatásaiban: a szociológiai. Szintén újszerű az a szemiotikai megközelítés, melynek alapján a hímzés jelfunkciójára mutatott rá. Időközben részt vesz abban a tanszéki tervmunkában, melynek célja volt az évtizedek során összegyűlt nyelvjárási anyagból kiszűrni és szótárszerűen feldolgozni a magyar nyelvjárások szókincsének román eredetű elemeit. Így látott napvilágot 1977-ben a Márton Gyula és Vöő István társszerzőkkel közös munka: A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai. A román nyelvi hatás kérdéskörére később több tanulmányában is kitér. Figyelme ezekben az években fordul az etnobotanika felé. Mintegy előtanulmányként a botanikus Szabó Attilával Ezerjófű címmel etnobotanikai útmutatót szerkeszt, majd botanikus társával közös tanulmányban, Egy háromszéki falu növényismerete cím alatt a budapesti Ethnographiában (1978/1–2) követendő mintát szolgáltat. Ezt követi egy nagyobb területen, Kalotaszegen végzett gyűjtőmunka. A szintén Szabó Attilával írt Ember és növényvilág c. nagyszabású kiadvány bemutatja Kalotaszeg növényzetét és népi növényismeretét; szerkesztése közben több résztanulmányt is megjelentetett a régi növényvilágról és annak változásairól a földrajzi nevek tükrében (közli a Nyelvészeti Tanulmányok, 1980) vagy Kalotaszeg kerti virágairól és dísznövényeiről (a Népismereti Dolgozatokban, 1980). Néhány növény esetében a vizsgálatot egész Erdélyre kiterjeszti. Foglalkozik tudománytörténettel is: e tárgykörhöz tartozik tanulmánya a kalotaszegi nyelvjárás kutatásának történetéről a NyIrK-ben (1971/1), valamint A romániai magyar nyelvtudományi kutatások c. beszámolója A romániai magyar nemzetiség c. 1981-es gyűjteményes kötetben. A tárgykörben kiemelkedő a budapesti Magyar Nyelvben közölt értekezése a magyarságtudomány és magyar nyelvtudomány ápolásáról Kolozsvárt (1993/3). A hetvenes évek végétől a magyar nyelv iskolai oktatásának feladatkörében is szerepet vállalt. Egy-egy társszerzővel tanári kézikönyvet dolgoz ki és négy általános iskolai tankönyvet ír, ezeket folyamatosan újra kiadják. E tárgykörbe tartozik a budapesti Nyelvünk és Kultúránk hasábjain megjelent tanulmánya is a pedagógusképzés erdélyi gondjairól (1994/1). Szinte az egyedüli, aki a kilencvenes évektől az erdélyi magyar nyelvhasználat elvi, rendszertani és nyelvelméleti kérdéseit vizsgálja. Ezt feszegeti több olyan cikkében, mint Ki a nyelvi fogyatékos? (Romániai Magyar Szó 1990. jan. 14.), Normagondok Erdélyben (Magyar Nyelvőr, Bp. 1994/2), A kisebbségi iskolák kétnyelvűsége és kettősnyelvűsége (Irodalmi Szemle, Pozsony, 1995/3) és Az anyanyelv ökológiája Erdélyben (Kétnyelvűség, Bp. 1994/1). Tanulmányait közölte az említetteken kívül a bukaresti Dialectologica, az Erdélyi Múzeum, Korunk, Magyar Kisebbség, Studia Universitatis Babeş–Bolyai filológiai folyama; a magyaroszági folyóiratok közül az Educatio, Hitel, Hungarológia, Kisebbségkutatás, Köznevelés, Magyar Felsőoktatás, Magyar Szemle, Minorities Research, Pedagógiai Szemle, Uralaltaische Jahrbücher és számos gyűjteményes kötet: Anyanyelvünk művelése (1975), Népismereti Dolgozatok (1980), A Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve (Kv. 1995), Kós Károly egyetemessége felé (Mv. 1995), Anyanyelvi nevelés — embernevelés (Bp. 1995), Jelen és jövő a szórványban (Tv. 1996), Szépe György Emlékkönyv (Pécs, 1996), Szöveg és stílus (Kv. 1997), Történelmünk a Duna-medencében (Kv. 1998), Kulturdialog und akzeptierte Vielfolt? (Stuttgart, 1999), Siebenbürgen. Magie einer Kulturlandschaft (Kv. 1999). Érdemei elismeréséül 1985-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság a Csűry Bálint Emlékéremmel, 1995-ben az Anyanyelvápolók Szövetsége a Lőrincze Lajos-díjjal, 1996-ban az Anyanyelvi Konferencia a Bárczi Géza Emlékéremmel tüntette ki. Művei: A nyelv világa (Szabó Zoltánnal és Teiszler Pállal, Kv. 1972); Ezerjófű. Etnobotanikai útmutató (Szabó Attilával, 1976; bővített, átdolgozott kiad. Bp. 1996); A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai (Márton Gyulával és Vöő Istvánnal, 1977); A kalotaszegi népi hímzés és szókincse (1979); Idegen szavak szótára. I–II. (Bakos Ferenccel és Teiszler Pállal, 1979); Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete (Szabó Attilával, 1985); Teremtő nyelv (1988); A megmaradás esélyei. Anyanyelvű oktatás, magyarságtudomány, egyetem Erdélyben (Bp. 1999); Az anyanyelv mítosza és valósága (Kv. 1999 = Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Füzetei. 5); A kreatív nyelvhasználat és az iskola (társszerző Nagy L. János, Bp. 2000); A nyelv ritkuló légköre. Szociolingvisztikai dolgozatok (Kv. 2001). Szerkesztésében jelent meg a Nyelvelméleti tanulmányok (Teiszler Pállal, 1975), Néphagyományok új környezetben (Tanulmányok a folklorizmus köréből 1987), Szöveg és stílus (Kv. 1997), valamint 1971–1985 között több V–VIII. osztályos általános iskolai magyar nyelv tankönyv (Kósa Ferenccel, Kuszálik Piroskával, Kalapáti Jolánnal, Tamás Évával).

• A kőrösfői i-zés állapota, 1966
• Román eredetű elemek Gvadányi munkáiban, 1967
• A nyelv világa, 1972
• Nyelvelméleti tanulmányok, 1975
• A kalotaszegi népi hímzés szakszókincse, 1976
• Ezerjófű, 1976
• A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai, 1977
• A kalotaszegi népi hímzés és szókincse, 1979
• Idegen szavak szótára, 1979
• Az alakor (Triticum monococcum L.) Erdélyben, 1981
• Magyar nyelv, 1981
• A magyar nyelv tanítása az 5-8. osztályban, 1982
• Magyar nyelv, 1982
• Magyar nyelv, 1983
• Magyar nyelv és irodalomolvasás, 1983
• Ember és növényvilág, 1985
• Magyar nyelv és irodalom-olvasás, 1985
• Néphagyományok új környezetben, 1987
• Teremtő nyelv, 1988
• A moldvai csángó nyelvjárás atlasza, 1991 [!1992]
• Magyar nyelv és irodalomolvasás, 1993
• Beszélni kell!, 1996
• Ezerjófű, 1996
• Magyar nyelv és irodalomolvasás, 1997
• Szöveg és stílus, 1997
• A megmaradás esélyei, 1999
• Az anyanyelv mítosza és valósága, 1999
• A kreatív nyelvhasználat és az iskola, 2000
• A nyelv ritkuló légköre, 2001
• Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet, 2002
• Népi nevek, népi hagyományok, 2003
• Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban, 2003
• Anyanyelv és oktatás, 2004
• Magyarul megszólaló tudomány, 2004
• A nyelvész Brassai élő öröksége, 2005
• Ezerjófű, 2005
• Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat, 2005
• Nyelvek és nyelvváltozatok, 2007
• A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve, 2011
• Nyelv és oktatás kisebbségben, 2011
• Változó korunk - változó nyelvünk, 2011
• Magyar nyelv- és nyelvjárásszigetek Romániában, 2013
• Történések a nyelvben a keleti végeken, 2015-
• A belső tagolódás kérdése a moldvai magyarban a szóföldrajz alapján,
• A Bolyai Tudományegyetem hatása és példája az anyanyelvű képzésben,
• A hitélet anyanyelvisége a mai Erdélyben,
• Akarunk-e élni is a joggal?,
• A kisebbségi magyar nyelv helyzete, állapota és esélyei,
• Aktuális folyamatok a romániai (magyar) felsőoktatásban,
• A külső régiók esélyei az új évszázad magyar nyelvi kommunikációjában,
• A magyar közoktatás nyelvi és szakmai feltételei,
• A nyelvi közlés zavarai,
• Aszimmetriatényezők a kollektív kétnyelvűségben,
• A(z anya)nyelv a tudományos képzésben és a tudományművelésben,
• Az egyetem: a kisebbség egyetemesség-igénye,
• Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a kolozsvári nyelvészeti iskola,
• Beadvány,
• Certainties and doubts at Kalotaszeg (Zona Călatei),
• Der Status der ungarischen Sprache and der Universität von Klausenburg,
• Die juristische Regelung des Sprachgebrauchs in Rumänien und die sprachlichen Rechte der Muttersprachensprecher,
• Eltérő szerkezetek kiegyenlítődése nyelvi kontaktusban,
• Evaluation of the Hungarian language by our neighbours,
• Idegen-e a magyar nyelv a Kárpát-medencében?,
• Kusza nyelvi "vonalak" a kolozsvári egyetemen,
• Magyar nyelvi különfejlődés a Kárpát-medencében,
• Magyar nyelv, magyar nyelvhasználat Kolozsváron,
• Nyelvi jogok Romániában,
• Nyelvoktatássá válik a román nyelv tanítása, vagy megmarad eredménytelen "anyanyelv-pedagógiának"?,
• Örökség és kihívás,
• Péntek János emlékplakett-avató beszéde a kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Püspökségen,
• Regionalitás és egyetemesség a kolozsvári nyelvészek munkásságában,
• Szövegfragmentumok - fragmentált szöveg egy írói "plakáton",
• Tanulságok - szentencia nélkül,
• Transzilvanizmusok, romanizmusok és a határtalanítás programja,
• Újabb magyar nyelvi fejlemények az országhatáron innen és túl,
• ,

• Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Igazgató főszerk. Stanik István. [Bukarest]-Nagyvárad, Romániai Magyar Demokrata Szövetség-Scripta Kiadó, [2000]. 847 o., ()
• Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. Bp., Tankönyvkiadó, 1990. 366 o., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1996-1997. 2 db. 343, 269 [1] o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Köztestületi tagok 2009. Szerk. Tolnai Márton. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 2009. 684 o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. 396 [2] o., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• A határon túli magyar nyelvváltozatok jövője (r.: , )