1998-as választás

1944-ben születtem, szüleim általános iskolai tanítók voltak, hárman vagyunk testvérek. Az általános iskolát Garaboncon, a gimnáziumot és jogi egyetemi tanulmányaimat Szegeden végeztem. 1967 óta élek Zalaegerszegen családommal, feleségem középiskolai tanár, négy gyermekünk és két unokánk van. Szövetkezeti és vállalati jogászként dolgoztam 1990-ig, amikor országgyűlési képviselővé választottak a Zala megyei 5. sz. választókerületben. Jelenleg megyei listás képviselő vagyok, mindkét ciklusban az Országgyűlés Önkormányzati bizottságának voltam tagja. 1993-tól 1994. július 15.-ig a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára voltam. Jelenleg az Országgyűlés jegyzői tisztét is betöltöm.

2006-os életrajzok a valasztas.hu-ról

1944. június 5-én születtem a Szabolcs megyei Nyírlugos községben, ahol szüleim a helyi általános iskola tanítói voltak. Itt született két húgom is, az idősebb orvos, a fiatalabb pénzintézeti dolgozó lett. 
Szüleimet 1949-ben a Zala megyei Garabonc községbe helyezték, itt végeztem általános iskolai tanulmányaimat. Gimnáziumba és egyetemre Szegeden jártam. 1968-ban avattak jogi doktorrá. 
1967-től élek Zalaegerszegen és dolgoztam helyi és környéki munkahelyeken, vállalati és szövetkezeti jogászként, illetve a közigazgatásban. 
1970-ben kötöttem házasságot, feleségem középiskolai tanár. Négy gyermekünk közül, kettő jogász, egy orvos lett, a legkisebb középiskolai tanuló. Hat unokánk van, a hetediket szeptember hónapra várjuk. 
1988-ban lettem a Magyar Demokrata Fórum tagja. Két cikluson keresztül országgyűlési képviselő, 1993-94 között a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára voltam. Mindvégig önkormányzati és foglalkoztatás politikai szakterületeken tevékenykedtem. 
Hosszú betegség után tértem vissza a politikai pályára, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjelöltjeként a 2006. évi választásokon azért kívánok dolgozni, hogy a kis zalai falvak élet-képességét hosszú távra biztosíthassuk. 

Zalaegerszeg, 2006. február 27. 

Dr. Tóth Tihamér
képviselőjelölt

94-es képviselői életrajzok

1944. június 5-én született Nyírlugoson (Szabolcs vármegye) katolikus családban. Ősei apai ágon Szegeden, anyai ágon dunántúli városokban, Hévizen és Lentiben éltek. Édesapja, Tóth Gyula (1909-1975) előbb a nyírlugosi római katolikus elemi népiskolában volt kántortanító, majd 1949-től 1970. évi nyugdíjazásáig a Zala megyei Garaboncon tanítóskodott. Édesanyja, Molnár Mária (1914) első világháborús hadiárvaként végezte el Győrött az állami tanítóképzőt, s férjéhez hasonlóan Nyírlugoson, később Garaboncon tanított. Két húga van: Izabella (1946) orvos, Mária Antónia (1948) pénzintézeti középvezető. 1970-ben kötött házasságot Balogh Ágnessel, aki a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnázium biológia-kémia szakos tanára. Házasságukból négy gyermek született: Tihamér (1971) jogász, az Ipari Minisztérium Európa-hivatalának munkatársa, Gábor (1972) Pécsett orvostanhallgató, Annamária (1980) gimnáziumi tanuló, a család legifjabbika, Ágnes (1989) általános iskolás. Az általános iskolát Garaboncon, a középiskolát Szegeden végezte, 1962-ben érettségizett a Radnóti Miklós Gimnáziumban. 1962-1963-ban előfelvételisként segédmunkás előbb a Szegedi Kendergyárban, majd a Nagykanizsai Kőolajipari Gépgyárban. 1963-ban kezdte el tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1968-ban avatták jogi doktorrá. 1967-ben Zalaegerszegre költözött, 1974-ig a Zala Megyei Zöldért Vállalat jogi előadója. 1974-1976 között a zalaszentiváni és a pókaszepetki termelőszövetkezetek jogtanácsosa. 1976-tól 1983-ig a Zala Megyei Földhivatal főmunkatársa. A következő három évet a Zala Megyei Baromfi-feldolgozó Vállalatnál töltötte mint igazgatási osztályvezető, majd 1989-ig a Fogyasztási Szövetkezetek Zala Megyei Szövetsége titkárságvezető-helyetteseként dolgozott. 1989-től képviselővé választásáig a Zalaszentgrót és Vidéke ÁFÉSZ titkárságvezetője. 1986- 1990 között részmunkaidőben az óhidi és a türjei termelőszövetkezet jogi ügyeit is intézte. Huzamosabb ideig aktívan sportolt; 1966-ban a Testnevelési Főiskolán kézilabda-edzői képesítést szerzett, 1961 és 1980 között első osztályú kézilabda-játékvezető volt. 1988. novemberben csatlakozott a Magyar Demokrata Fórumhoz, 1996-ig a zalaegerszegi szervezet választmányának a tagja, 1995. áprilistól 1996-ig a Zala megyei választmány elnöke. Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában Zala megye 5. sz. (Zalaszentgrót és környéke) választókerületében képviselővé választották. 1990. május 3-tól 1991. szeptember 14-ig az Országgyűlés önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi állandó bizottságának a tagja volt, azt követően az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi állandó bizottságban dolgozott 1993. február 23-ig. Ezen bizottság tagjaként szerepe volt A Munka Törvénykönyve megalkotásában, valamint a szövetkezeti törvények módosításában. 1993. február 23-tól az Antall-, majd a Boross-kormányban a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az 1994. évi országgyűlési választásokon ismét Zala megye 5. sz. választókerületében indult, az első fordulóban 11,95 százalékkal az ötödik helyen végzett. Az országos listán is jelölték (50.), mandátumhoz az MDF Zala megyei listavezetőjeként jutott. Az Országgyűlésben az önkormányzati és rendészeti állandó bizottság, ezen belül az ellenőrzési, a rendészeti és az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságok, továbbá a foglalkoztatási és munkaügyi állandó bizottság, ezen belül szintén az ellenőrzési és az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságok tagja. Az IPU magyar csoportja magyar-német, magyar-osztrák és magyar-szlovén baráti tagozatába lépett be. 1996. március 4-én, a X. országos gyűlés után kilépett az MDF-ből, a Magyar Demokrata Néppárt alapító, egyben 1996. november 30-ig elnökségi tagja, az új párt frakciójában folytatja képviselői munkáját.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1944. június 5-én született Nyírlugoson (Szabolcs és Ung vármegye) katolikus családban. Ősei apai ágon Szegeden, anyai ágon dunántúli városokban, Sopronban, Hévizen, Lentiben éltek. Édesapja, néhai Tóth Gyula általános iskolai tanító, aki a nyírlugosi római katolikus elemi iskolában volt kántortanító, majd 1949-től 1970. évi nyugdíjazásáig a Zala megyei Garaboncon tanított. Édesanyja, Molnár Mária első világháborús hadiárvaként végezte el Győrött az állami tanítóképzőt, s férjéhez hasonlóan Nyírlugoson, később Garaboncon oktatott. Két húga van: Izabella (1946) orvos, Mária Antónia (1948) pénzintézeti középvezető. 1970-ben kötött házasságot Balogh Ágnessel, aki a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnázium biológia-kémia szakos tanára. Házasságukból négy gyermek született, Tihamér (1971) Szegeden joghallgató, Gábor (1972), Annamária (1980) tanulnak, s a család legifjabbika, Ágnes (1989). Az általános iskolát Garaboncon, a középiskolát Szegeden végezte, ahol 1962-ben érettségizett a Radnóti Miklós Gimnáziumban. 1962-63-ban előfelvételisként segédmunkás előbb a Szegedi Kendergyárban, majd a Nagykanizsai Kőolajipari Gépgyárban. 1963-ban kezdte el tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1968-ban avatták jogi doktorrá. 1967 óta él és dolgozik Zalaegerszegen. 1974-ig a Zala Megyei Zöldért Vállalat jogi előadója. 1974-1976 között zalaszentiváni és pókaszepetki mezőgazdasági termelőszövetkezetek jogtanácsosi teendőit látta el. 1976-tól 1983-ig a Zala Megyei Földhivatal főmunkatársa. A következő 3 évet a Zala Megyei Baromfifeldolgozó Vállalatnál töltötte mint igazgatási osztályvezető, majd 1989-ig a Fogyasztási Szövetkezetek Zala megyei szövetsége titkárságvezető helyetteseként dolgozott. 1989-től képviselővé választásáig a Zalaszentgrót és Vidéke ÁFÉSZ titkárságvezetője. 1986-1990 között részmunkaidőben az óhidi és türjei termelőszövetkezetek jogi ügyeit is intézte. Huzamosabb ideig aktívan sportolt: 1966-ban a Testnevelési Főiskolán kézilabda edzői képesítést szerzett. 1961 és 1980 között I. osztályú kézilabda játékvezető volt. 1988. novemberben csatlakozott az MDF-hez, azóta a zalaegerszegi szervezet választmányának tagja. Az 1990. évi választások második fordulójában szerezte meg Zala megye 5. sz. (Zalaszentgrót és környéke) választókerülete képviseletét. 1990. május 3-tól 1991. szeptember 14-ig az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi állandó bizottság tagja volt, azóta az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi állandó bizottságban dolgozik. 1990. szeptember 4-től az IPU magyar-osztrák, 11-től magyar-német baráti tagozatai tagja.

• A személyek javai ellen elkövetett egyszerű lopások nyomozása, 1963
• Kriminálinformatika és prognosztika, 1976
• Kriminálstatisztika és kibernetika, 1976
• A betöréses lopások viktimológiai sajátosságai,
• A bűncselekmények megelőzésének viktimológiai lehetőségei,
• A bűnözés áldozatainak társadalmi rétegenkénti előfordulása,

• Az Antall- és Boross-kormány tisztségviselői almanachja. 1990. május 23. - 1994. május 8. Főszerk. dr. Kodela László. [Bp.], Miniszterelnöki Hivatal, [1994]. 341 o., ill., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()

• Az áldozat   |☰  1979   |☰  szakértő
• Nyom nélkül | Nyom nélkül, értelmesen   |☰  1981   |☰  szakértő

• Nyom nélkül | Nyom nélkül, értelmesen (r.: Fábry Péter, 1981)
• Az áldozat (r.: Dobray György, 1979)
• Hatholdas rózsakert (r.: Ranódy László, 1978)