Czoma László     ☰ Zalaszentmihály 1945.08.08   ☷    |   férfi, történész, újságíró, országgyűlési képviselő, országgyűlési képviselőjelölt, magyar-történelem szakos középiskolai tanár
617724

 

életrajzok

1998-as választás

1945. augusztus 8-án Zalaszentmihályon születtem. Apám néhai Dr. Czoma Antal jogász, anyám Füzy Klementina ny. iskolaigazgató. Iskoláimat Zalaszentivánon és Zalaegerszegen végeztem, majd az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-történelem szakán végeztem, ahol bölcsészettudományi doktorátust szereztem. Lapoknál, televíziónál, társadalmi - tömegszervezeteknél dolgoztam. 1984-től a keszthelyi Helyikon Kastélymúzeum igazgatója vagyok. Nyolc évig voltam országgyűlési képviselő, több törvényjavaslattal éltem. Könyveim jelentek meg a történelemtudományok köréből. Nős vagyok, két leányom Zsófia (1970.), Eszter (1973.) született.

História TT

Apja körjegyző, majd jogtanácsos volt. Fia 1963-ban érettségizett a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban. 1968-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, elvégezte a MUOSZ újságíró iskoláját. 1972-ben az ELTE-n történelemből doktorált. 1968 és 1973 között fővárosi üzemi lapoknál és a Hírlapkiadó Vállalatnál újságíró volt, majd 1977-ig a Magyar Televízió Politikai Adások Főszerkesztőségében szerkesztő, 1980-ig a KISZ KB Agitációs és Propaganda Osztály helyettes vezetője, majd osztályvezetője és a KISZ sajtófőnöke. 1980-tól az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály munkatársa volt. 1977-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, 1989-ben a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagja volt, de a pártba nem lépett be. 1984-ben lett a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója. Az 1985. június 8-i országgyűlési választásokon független jelöltként indult Zala megye 5. számú egyéni választókerületében. Ellenfelei visszalépése miatt az akkori szabályok szerint időközi választást kellett kiírni, amelyen 1986. február 22-én a Keszthely központú választókerület országgyűlési képviselője lett. Az 1990. évi országgyűlési választásokon Zala megye 3. számú egyéni választókerületében független jelöltként ismét képviselői mandátumhoz jutott.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1945. augusztus 8-án született Zalaszentmihályon, Zala vármegyében. Édesapja, Czoma Antal a jogtudományi egyetem elvégzése után körjegyző, később a Zala Megyei Tanács tanulmányi felügyelője és az Országos Tanszergyártó Vállalat vezető jogtanácsosa volt. 1945 előtti állása miatt 9 hónapra internálták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Édesanyja, Füzy Klementina tanítóképzőt végzett, eleinte Kotorban (Horvátország), majd Nagykanizsán és Zalaszentmihályon volt tanítónő, később Zalaszentivánon iskolaigazgató lett. Egy bátyja van, Antal (1944) orvos. Nős (1969), felesége Kakódy Zsófia könyvszerkesztő. Gyermekeik: Zsófia (1970) bölcsész-jogász egyetemi hallgató, Eszter (1973) számviteli főiskolás. @SZUKIT = Az általános iskolát Zalaszentivánon, a középiskolát Zalaegerszegen végezte, 1963-ban érettségizett a Zrínyi Miklós Gimnáziumban. 1968-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Ugyanebben az évben végezte el a MÚOSZ újságíró iskoláját. 1972-ben az ELTE BTK-n történelemből egyetemi doktori címet szerzett. @SZUKIT = 1968-tól 1973-ig fővárosi üzemi lapoknál és a Hírlapkiadó Vállalatnál volt újságíró, majd 1974-ig a Magyar Televízió politikai adásainak szerkesztője. 1975-ben a miskolci tv-fesztiválon a magyar faluról készített riportfilmje a riport kategória első díját kapta. Két évig a KISZ KB sajtófőnöke, ezután 1984-ig az MSZMP KB politikai munkatársa volt, ekkortól volt tagja 1989-ig az MSZMP-nek. 1984-től a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója. Sikeresen harcolt a kastélyparkon átvezető út megépítésének megakadályozásáért, a Hévizi-tó megmentéséért. Az 1985. évi választások idején lett országosan ismert, amikor Zala megye 5. sz., keszthelyi választókerületében a hivatalos jelöltekkel szemben indult. Úgy látszott, hogy megnyeri a választást, amikor ellenfelei visszaléptek, így - mivel nem állt fenn a törvényben előírt legalább kettős jelölés - sikerült elhalasztani a szavazást. Végül 1986. február 22-én, időközi választáson lett Keszthely országgyűlési képviselője. Főleg ezekről az eseményekről szól Kovács András Két választás Magyarországon című filmje (1987). 1986-1990 között a parlament jogi, igazságügyi és igazgatási állandó bizottság és a Bécs-Budapest Világkiállítás bizottságának tagja. Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában független, pártonkívüli jelöltként indult és nyert Zala megye 3. sz. (Keszthely és környéke) választókerületében. 1990. május 3-tól az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi állandó bizottság tagja. 1990-91-ben a függetleneket képviselte a szovjet csapatok kivonását ellenőrző ad hoc bizottságban. 1990. augusztus 3-tól az IPU magyar-francia, szeptember 3-tól magyar-indiai, 4-től magyar-szovjet (majd jogutóda), 10-től magyar-brit, november 13-tól magyar-jugoszláv (majd jogutódai) baráti tagozatai tagja; 1991. március 13-tól a magyar-bolgár baráti tagozat alelnöke. 1986-1996 között Keszthely Városbaráti Köre elnöke volt, jelenleg örökös díszelnök. 1989-től a Zala Megyei Tűzoltók Szövetsége és az Aquacaritas Balatoni Mentő Egyesület elnöke. 1991-től a keszthelyi Festetics Klub tiszteletbeli elnöke és a Goldmark Károly Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1992-től a Nádasdy Alapítvány és Akadémia kuratóriumának tagja és tanácsadója. 1991-ben Henszlmann Imre-díjjal tüntették ki.

könyvei
róla szóló könyvek
film
linkek