Országgyűlési Almanach, 1990-94

1942. június 11-én született Budapesten. Édesapja, Ráday Imre színművész volt. Édesanyja, Ferda Manyi divattervező. Saját szalonja volt, melyet 1950-ben államosítottak. Filmek és színielőadások jelmezeit is tervezte. Festőművészként - Ráday Erzsébet néven - tagja volt a Magyar Képzőművészeti Alapnak. Testvére András (1944-1959). 1964 óta nős, felesége Ruttka Andrea textiltervező iparművész. Gyermekeik Dávid (1978), Franciska (1982) tanulók és Péter (1988). őltalános és középiskoláit Budapesten végezte. 1960-ban érettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. Ugyanebben az évben felvételt nyert az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-művészettörténet szakára. Négy évig volt az egyetem hallgatója, de tanulmányait nem fejezte be, mert 1964-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára nyert felvételt. 1968-ban fejezte be tanulmányait, azóta a Magyar Televízióban dolgozik. 1970-ben kapta meg a film- és tv-operatőri, majd 1981-ben a film- és tv-rendezői diplomát. 1984-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán - a halasztott ötödik évfolyamot befejezve - művészettörténész diplomát szerzett. Nagyszámú televíziós játékfilm, tévéjáték, ismeretterjesztő, képzőművészeti, gyermek- és dokumentumfilm operatőre és rendezője. Számos kül- és belföldi fesztiválon nyert díjat filmjeivel, a veszprémi Tv Találkozón kétszer volt az év legjobb operatőre. Mozifilmjei: Dominus Vobiscum és Boldogság (rövidfilmek), Extázis 7-10-ig, Keménykalap és krumpliorr, Kinek a törvénye? Egyik alapítója volt az ELTE Amatőrfilm Klubnak és az Eötvös Klubnak. Választmányi tagja a Fiatal Művészek Klubjának, megalapítója és első vezetője a Színház- és Filmművészeti Főiskola Club'65 nevű klubjának. 1979 óta az Unokáink sem fogják látni című műsor szerkesztője és műsorvezetője. E sorozatával 'városvédő mozgalmat' indított el, ettől kezdve egyik legfontosabb tevékenységévé vált a magyarországi építészeti és környezeti értékek védelme. Cikkei, tanulmányai rendszeresen jelennek meg a napilapokban és különböző folyóiratokban. Két könyve, az Unokáink sem fogják látni és a Városvédőbeszédek I-II is e témákkal foglalkozik. 1983-ban a Budapesti Városszépítő Egyesület alapító tagja, 1990-ig alelnöke. 1990 óta az egyesület elnöke, mely azóta Budapesti Városvédő Egyesület néven működik. 1986-tól - megalakulásától - a Város- és Faluvédő Egyesületek Szövetségének alelnöke. Munkájának elismeréseként 1979-ben Balázs Béla-díjat, 1985-ben SZOT-díjat, 1987-ben Maecenas jutalmat, 1988-ban Podmaniczky-díjat, 1990-ben Pro Urbe Budapest kitüntetést kapott. 1991-ben a Pro Natura aranygyűrűvel jutalmazták. 1985-ben Budapest XII. kerületében spontán jelöltjeként indult a választásokon, listára kerülését azonban csalásokkal megakadályozták. 1985-ben a XII. kerületben a Fővárosi Tanács tagjává választották. 1989-ben két hétig volt az MDF tagja, majd ugyanebben az évben belépett az SZDSZ-be. Az 1990. évi választásokon egyéni jelöltként indult Budapest 18. sz. (XII. ker.) választókerületében, a második fordulóban a második helyen végzett. Mandátumát pártja Baranya megyei listáján szerezte. 1990. május 3-tól a parlament környezetvédelmi állandó bizottságának tagja, 1991. február 6-ig a bizottság alelnöke volt. 1990. szeptember 3-tól az IPU magyar-ausztrál, 17-től magyar-görög és magyar-izraeli baráti tagozatai tagja, november 13-tól a magyar-új-zélandi baráti tagozat elnöke. Az 1990. évi önkormányzati választásokon újra beválasztották a főváros képviselőtestületébe, ahol a városvédelmi bizottság elnöke. @SZUKTAG =

• Unokáink sem fogják látni avagy, 1982
• Hat perc, 1987
• Adalékok a Lipótváros történetéhez, 1988
• Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez, 1988
• Városvédőbeszédek, [1989], cop. 1988
• Üdvlelde, 1991
• Adalékok a Belváros történetéhez, 1993
• Ember az épített környezetben, 1993
• Ismerkedés a szobrászattal, 1993, 1969
• Szoborsorsok, 1994
• Hegyvidéki fotográfiák, 1997
• Jelenetek a pesti utcán, [1998]
• Budapest teljes utcanévlexikona, 1998
• Hegyvidéki fotográfiák, 1999
• Régi magyar villamosok, [2000]
• Új városvédőbeszédek, 2001
• Budapest teljes utcanévlexikona, [2004]
• Régi magyar villamosok, [2006]
• Budapesti utcanevek, 2013
• Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei, 2013-
• Ráday Mihály 70, cop. 2012
• A Hazafias Népfront VIII. kongresszusán elhangzott beszédek,
• Az épített környezet védelme és az iskolai nevelés,
• Design az utcán tegnap és ma,
• Dialógus az értelemmel,
• Kinek a törvénye?,
• Társadalmi részvétel a törvény valóraváltásában,
• Tusnád 2000 - avagy vitaindító gondolatok Pallasz Athéné városvédő pajzsával és dárdájával,
• Unokáink sem fogják látni,
• Városvédő egyesületek tevékenységének fontossága,

• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981. 781 o., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()

• Boldogság   |☰  1968   |☰  operatőr
• Extázis 7-től 10-ig   |☰  1969   |☰  társoperatőr    
• Keménykalap és krumpliorr   |☰  1978   |☰  operatőr
• Hetedik féldeci | Kinek a törvénye?   |☰  1978   |☰  operatőr
• Képes Krónika - Fejér megye műemlékeiről   |☰  1988-   |☰  rendező    
• A tegnap városa I-II. – Ady és Nagyvárad   |☰  2004   |☰  rendező
• Ameddig csinálja az ember … – Mándoki Imre és Judit   |☰  2004   |☰  operatőr, rendező, szerkesztő-riporter

• A tegnap városa I-II. – Ady és Nagyvárad (r.: Ráday Mihály, 2004)
• "Fizetek, főúr …"-kávéházi történet (r.: Makó Andrea, 2002)
• Morfium (r.: András Ferenc, 2004)
• Hárman az úton | Sátántangó (r.: Tarr Béla, 1994)
• Zárójelentés (r.: Szabó István, 2020)