94-es képviselői életrajzok

1963. május 31-én született Székesfehérváron (Fejér megye). Apai nagyapja a második világháború után került Alcsútdobozra gazdálkodónak. Édesapja, Orbán Győző mezőgazdasági üzemmérnök, édesanyja, Sípos Erzsébet gyógypedagógus és logopédus. Két testvére közül Győző (1965) mérnök, Áron (1977) tanuló. 1986 óta nős, felesége Lévai Anikó ügyvéd. Három gyermekük született: Ráhel (1990), Gáspár (1992) és Sára (1994). Általános iskolába Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton járt. 1977-ben a család Székesfehérvárra költözött, a középiskolát a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán végezte, 1981-ben érettségizett. 1981-1982-ben sorkatonai szolgálatot teljesített Zalaegerszegen. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Az egyetem elvégzése után, 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, innen járt föl Budapestre első munkahelyére, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetébe, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988. áprilistól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa. 1989. szeptembertől a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta; ösztöndíját az 1990. évi országgyűlési választások közeledése miatt 1990. januárban félbeszakította. Gyermekkorától kezdve sportol. Több egyesületben játszott, 1982 óta a Medosz-Erdért igazolt labdarúgója. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapító tagja volt. 1984-ben több társával megalakította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, amelynek egyik szerkesztője. Alapító tagja a hivatalosan 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták Szövetségének. Ugyancsak alapító tagja a Fidesz szolnoki szervezetének. 1988. márciustól 1989. októberig a Fidesz egyik szóvivője. 1988. októberben, a szervezet I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották, e tisztét 1989. októberig látta el. 1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál elmondott radikális beszédében -amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte - országosan ismert politikussá vált. 1989. nyarán, a politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként az I/1. politikai albizottságában (Az alkotmánymódosítás kérdései) tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának, a plenáris üléseken is képviselte pártját. 1990. júniustól ismét választmányi tag lett. Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában Budapest 13. sz. (IX-XX. ker.) választókerületében második lett, a Fidesz Pest megyei területi listáján választották képviselővé. 1990. májustól 1993. májusig a Fidesz frakcióvezetője. 1993. májusban az új szervezeti szabályzat elfogadása után a párt elnökévé választották, tisztségében az 1994. július 9-i és az 1995. április 30-i (a párt nevét a Magyar Polgári Párt elnevezéssel kiegészítő) kongresszusokon megerősítették. Az 1994. évi országgyűlési választásokra készülve pártja nevében egyik aláírója a négy liberális párt választási együttműködési megállapodásának. 1992. szeptember 6-án, a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké, 1993 januárjában a szervezet végrehajtó bizottságának a tagjává választották. Irányítása alatt a Fidesz egy radikális ifjúsági politikai mozgalomból nemzeti elkötelezettségű mérsékelt liberális középpárt lett. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Fejér megye 1. sz., Székesfehérvár központú választókerületében indult, illetve a Fidesz Fejér megyei területi és országos listáját vezette. Mint egyéni jelölt a választások második fordulójában a harmadik helyen végzett, mandátumát a megyei listáról szerezte. Az Országgyűlés európai integrációs ügyek állandó bizottságának az elnöke, ezen belül a jogharmonizációs albizottság tagja. 1995. szeptember 8. és november 30. között részt vett a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottság munkájában is. Az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának az elnöke.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1963. május 31-én született Székesfehérvárott (Fejér megye). Két testvére van. 1986-ban feleségül vette Lévai Anikó ügyvédet. Egy leány- és egy fiúgyermekük született. Az általános iskolát Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton végezte. 1981-ben érettségizett a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán. 1981-82-ben sorkatonai szolgálatot teljesített Zalaegerszegen. 1987-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Az egyetem elvégzése után 1987. novembertől 1988. márciusig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében dolgozott, ahol továbbképzések szervezésében vett részt szociológus gyakornokként. 1988. áprilistól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa. 1989. szeptembertől a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta; ösztöndíját az 1990. évi országgyűlési választások közeledése miatt 1990. januárban félbeszakította. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapító tagja volt. 1984-ben több társával megalakították a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, melynek azóta is egyik szerkesztője. 1988. március 30-án a FIDESZ egyik alapító tagja, 1988. márciustól 1989. októberig a FIDESZ egyik szóvivője. 1988. októberben a szervezet I. kongresszusán az Országos Választmány tagjává választották, e tisztét 1989. októberig látta el. 1990. júniustól ismét választmányi tag lett. 1989 nyarán a FIDESZ képviselőjeként a politikai egyeztető tárgyalásokon az I/1. politikai albizottságban (Az alkotmánymódosítás kérdései) tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyaló csoportjának, a plenáris üléseken is képviselte pártját. Az 1990. évi választások második fordulójában a Budapest 13. sz. (IX., XX. ker.) választókerületben a második lett, a FIDESZ Pest megyei listáján választották országgyűlési képviselővé. 1990. májustól a FIDESZ képviselőcsoportja vezetője. 1990. szeptember 3. óta az IPU magyar-latin-amerikai baráti tagozatának elnöke.

Országgyűlési Almanach, 2010

1963. május 31-én született Székesfehérváron. 1981-ben Székesfehérváron, a Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett angol tagozaton. 1983-ban az ELTE ÁJTK hallgatójaként a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapítója. 1987-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát. 1987-1988- ban szociológus gyakornokként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében dolgozott. 1988-tól a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa. 1984-ben a Századvég folyóirat alapítója és szerkesztője. 1996-1998-ig az Új Atlanti Kezdeményezés magyar nemzeti bizottsága alapító elnöke. 1988. március 30-án a Fidesz egyik alapítója, 1989. októberig szóvivő, 1988-1989-ben választmányi tag. 1989-ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, illetve a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. 1989. szeptembertől Oxfordban tanult. 1990. júniustól ismét választmányi tag, majd 1993. április 18. és 2000. január 30. között pártelnök; 2003-ig a Fidesz elnökségének meghívott tagja. 2003. május 17-én, a Fidesz XVII., Szövetség születik elnevezésű tisztújító kongresszusán ismét elnökké választották. 2000. szeptembere óta az Európai Néppárt alelnöke, valamint a CDI (Demokratikus Közép Internacionálé) alelnöke. 1990. április óta országgyűlési képviselő (1990: Pest megyei lista, 1994: Fejér megyei lista, 1998: országos lista). 1990-1993-ban frakcióvezető, 1994-1998-ban az európai integrációs állandó bizottság elnöke. 1998. július 6-tól 2002. május 27-ig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Kormányzása alatt, 1999. február 9-én az Országgyűlés nagy többséggel döntött Magyarország NATO-csatlakozásáról. 2002. áprilisban a Fidesz-MDF közös országos lista vezetőjeként lett az Országgyűlés tagja. A 2006. évi országgyűlési választásokon Pest megyei területi listán szerzett mandátumot. 2003 májusában a Fidesz – Magyar Polgári Párt szövetséggé alakult, melynek elnökévé választották. A Szövetség Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb politikai erejévé vált, hatalmas fölénnyel nyerte meg a 2009-es európai parlamenti választásokat, majd 2010 áprilisában, az országgyűlési választásokon kétharmados többséget szerzett. 2000-től a Magyar Atlanti Tanács tagja. 2000. februárban a European Academy of Sciences and Arts tiszteletbeli szenátora lett. Több kitüntetés; köztük a Szabadság Díj (2001), valamint Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2001) tulajdonosa. 2004. március 16-án a Mérite Européen Alapítvány díját kapta az európai egység és a demokrácia érdekében kifejtett tevékenységéért. Nős, felesége Lévai Anikó, jogász, öt gyermekük van. Orbán Viktor az FC Felcsút igazolt labdarúgója, és a 2007 áprilisában megnyílt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója.

• Jogfilozófiák, 1988 [!1989]-
• Nemzetpolitika '88 -'98, 1998
• Franz Josef Strau�-Preis 2001, 2001
• Nemzeti egység - európai egység, 2001
• Stability and prosperity, 2001
• Szerda reggel, 2001
• Szerda reggel, 2001
• Szerda reggel, 2002
• A történelem főutcáján, 2003
• Félbemaradt reformkor, 1935-1949, 2006
• Egy az ország, 2007
• Elég, ami elég, 2009
• Európa: küzdelmek és győzelmek, 2009
• Magyarországért, a köztársaságért, 2010
• Rengéshullámok, 2010
• Egy a haza, 2012
• Orbán Viktor és te, 2012
• Idéző : Orbán Viktor, [2013]
• Újbeszél, cop. 2002
• 20 év, cop. 2006
• Út a győzelemhez, cop. 2014
• Emlékezés a 40 éves Szabad Európa Rádió kezdetére,
• Liberális politika nyugaton - a liberális pártok politikája és programja a mai Magyarországon,
• Oppositioneller Runder Tisch 1992,
• Polgár a demokráciában,

• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., Magyar Könyvklub, 2000. 329 [7] o., ill., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Parlamenti választások 2002. A 2002. április 7-én és 21-én megválasztott 386 országgyűlési képviselő életrajza. A Ki Kicsoda szerkesztőség kiadványa. Szerk. Hermann Péter. Bp., Poligráf Kiadó, 2002. 197 o., ()
• Privát Ki Kicsoda. Szerk. Szigeti Sándor. [Bp.], Haas & Singer, 1992. 319 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• Göncz | Kötik rám a méltóságot | Repülés ellenszélben (r.: Papp Gábor Zsigmond, 2001)