1998-as választás

Püspökladányban 1933. szeptember 11-én születtem. Nős vagyok, feleségem Dr. Szűrösné Dr. Takács Andrea, jogász. Három gyermekem van: két felnőtt fiam - Mátyás és Iván, illetve Lili, aki májusban lesz három éves. Iskoláimat Püspökladányban, Hajdúböszörményben, egyetemet Moszkvában végeztem, doktori címet Budapesten szereztem. Szakmai területem a diplomácia és a külpolitika. 1984 óta vagyok képviselő, voltam nagykövet, az országgyűlés elnöke, alelnöke, bizottsági elnök, a köztársaság ideiglenes elnöke, ebben a parlamenti ciklusban az IPU nemzeti csoportjának elnöke vagyok.

2002-es adatok valasztas.hu-ról

1933. szeptember 11-én születtem a Hajdú vármegyei Püspökladányban, földmunkáscsaládban. Apám: Szűrös Lajos, anyám: Kún Julianna volt. Gyermekeim: Mátyás (1958), Iván (1962) és Lili (1995). Feleségem: Dr. Szűrösné dr. Takács Andrea, jogász, bíró. A református elemi iskolát Püspökladányban, a középiskolát Hajdúböszörményben és Budapesten végeztem. Egyetemi diplomát külpolitikai és diplomáciai szakon Moszkvában, egyetemi doktori címet világgazdaságtanból Budapesten, honvédőrnagyi rendfokozatot a budapesti Zrinyi Miklós Katonai Akadémián szereztem. 1959-1962 között a Külügyminisztériumban: 1962-1965 között a berlini magyar nagykövetségen: 1965-1975 között az MSZP KB Külügyi szakértőjeként dolgoztam. 1975-től 1978-ig nagykövet voltam Berlinben, 1978-tól 1982-ig pedig Moszkvában, majd 1989-ig a magyar külpolitika egyik irányítója voltam. 1989 márciusában az Országgyűlés elnökévé választottak, s elnököltem a rendszerváltó Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon. 1989 október 23-án kikiáltottam a (III.) Köztársaságot, s annak első (ideiglenes) elnöke lettem. 1985 óta vagyok országgyűlési képviselő, voltam a Külügyi Bizottság elnöke és tagja, az Országgyűlés elnöke és alelnöke: harmadik alkalommal vagyok az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar nemzeti csoportjának elnöke. Közéleti tevékenységem kiterjed a bel-és külpolitika, s a közalapítványi, alapítványi tevékenység területére egyaránt. Püspökladány és Beregszász díszpolgára vagyok. Öt könyvem jelent meg. 2002-ig az MSZP tagja voltam, jelenleg pártonkívüliként az Új Baloldal képviselőjelöltje és miniszterelnök jelöltje vagyok. Dr. Szűrös Mátyás

94-es képviselői életrajzok

1933. szeptember 11-én született a Hajdú vármegyei Püspökladányban. Édesapja, Szűrös Lajos föld nélküli paraszt volt, napszámosként, pályamunkásként dolgozott, 1952-ben hunyt el. Édesanyja, Kún Julianna szegény földművescsaládból származott, 1985-ben bekövetkezett haláláig a háztartást vezette. Heten voltak testvérek: Károly (1929) vasutas, Etelka (1931) könyvelő, Margit (1932) agronómus, Irén (1934) munkás, Lajos (1941-1958) földműves, András (1941) gépszerelő. Nős, 1995 óta felesége Takács Andrea jogász. Első házasságából két fia született, Mátyás (1958) diplomata, Iván (1962) közgazdász. Második házasságából született leánya Lili Andrea (1995). A református elemi, majd általános iskolát Püspökladányban végezte. Középiskolai tanulmányait a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban kezdte, a Kálvineumban létesült Petőfi Sándor Népi Kollégiumban lakott. A gimnázium negyedik évét már Budapesten, a Szovjet Ösztöndíjas Intézetben végezte el, itt érettségizett. 1953-tól Moszkvában tanult, 1959-ben szerzett oklevelet diplomácia szakon a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. A Külügyminisztériumba került, 1960-ig előadó, 1962-ig főelőadó beosztásban dolgozott. 1962-ben három évre a berlini magyar nagykövetség III. osztályú titkára lett. 1964-ben a Nyugat-Berlinről írt disszertációját megvédve egyetemi doktori címet szerzett a budapesti Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen. 1965-től az MSZMP KB Külügyi Osztályának a referense, 1974-1975 között külügyi osztályvezető-helyettes. Közben 1973-ban elvégezte a Magyar Néphadsereg Zrínyi Miklós Katonai Akadémiája egyéves tanfolyamát, tartalékos őrnagy. 1975-ben ismét Berlinbe küldték, ezúttal rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangban a magyar nagykövetség vezetője lett. 1976-ban Berlinből Moszkvába vitt az útja, 1982-ig vezette a magyar diplomáciai képviseletet a Szovjetunióban, szintén rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangban. Hazatérve az MSZMP KB Külügyi Osztályán folytatta munkáját, 1982-1983 között az osztály vezetője, majd 1983-tól hat esztendőn át a KB külügyi titkára. 1989 óta az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottság elnöke. 1991. januártól a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány fővédnöke, a kuratórium elnöke, majd a Biharért Alapítvány alapító tagja. 1991-ben a Nemzeti Alapítvány alapító tagja, 1994 óta az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke. 1951-1956 között a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt. A KB 1978. áprilisi plénumán kooptálás útján került a testületbe, tizenegy éven át volt az MSZMP KB tagja. 1985-1990 között Hajdú-Bihar megye 15. sz. (Püspökladány) választókerületének az országgyűlési képviselője. Az országgyűlési ciklusban a parlament külügyi bizottsága elnökeként is dolgozott, illetve 1990-ig az IPU magyar csoportjának az elnöke volt. 1988. szeptembertől egy évig az Országgyűlés MSZMP-csoportjának a vezetője. 1989. márciusban a parlament elnökévé választották, ezt a közjogi tisztségét az új törvényhozás megalakulásáig viselte. Tisztéből fakadóan 1989. október 23-án ő kiáltotta ki a köztársaságot, amelynek 1990. májusig ideiglenes elnöke lett. Belépett az 1989. októberben megalakult Magyar Szocialista Pártba, de a Magyar Köztársaság kikiáltása után, mivel annak pártatlan ideiglenes elnöke kívánt lenni, tagságát felfüggesztette. Az 1990. évi országgyűlési választásokon Hajdú-Bihar megye 6. sz. (Püspökladány és környéke) választókerületében újra képviselővé választották. Az 1990-1994-es ciklusban az Országgyűlés alelnöke volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon ismét Hajdú-Bihar megye 6. sz. választókerületében indult, s szerepelt az MSZP Hajdú-Bihar megyei területi (1.) és országos (11.) listáján is. Mandátumát mint egyéni jelölt a második forduló három indulója közül 66,91 százalékot elérve szerezte. Az IPU magyar nemzeti csoportjának az elnöke, és ellátja a magyar-osztrák baráti tagozat elnöki tisztét is. Az Interparlamentáris Unió nemzetközi végrehajtó bizottságának az alelnöke.

História TT

Napszámos családban született. Elemi és általános iskoláit szülőhelyén végezte, majd középiskoláit a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban kezdte, a Petőfi Sándor Népi Kollégium lakója volt. A fővárosban, a Szovjet Ösztöndíjas Intézetben érettségizett, majd 1953-tól Moszkvában tanult. 1959-ben szerzett oklevelet diplomáciai szakon a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. A Külügyminisztériumba került, 1960-ig előadó, majd 1962-ig főelőadó beosztásban dolgozott. 1962-ben három évre a berlini magyar nagykövetség III. titkára lett. 1964-ben egyetemi doktori címet szerzett a budapesti Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen. 1965-től az MSZMP KB Külügyi Osztályának referense, 1974-1975-ben külügyi osztályvezető-helyettes. 1975-ben ismét Berlinbe küldték, április 3-án kinevezték a magyar nagykövetség vezetőjévé. 1978-ban Moszkvába került, ahol 1978. május 16-ától 1982-ig vezette a magyar diplomáciai képviseletet, rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangban. Hazatérése után az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője volt 1982. június 23-ától 1983. július 6-áig, majd hat esztendőn keresztül, 1983. július 6-ától 1989. március 29-ig a KB külügyi titkára. 1951-től 1956-ig a Magyar Dolgozók Pártja, 1956–1989-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt; az MSZMP Központi Bizottságába 1978. április 20-án kooptálták; 1988. decembertől a KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság tagja volt. Országgyűlési képviselővé 1985. június 8-án Hajdú-Bihar megye 5. számú egyéni választókerületében választották meg. A parlament Külügyi Bizottságának elnöke 1989-ig, a törvényhozás MSZMP-csoportjának vezetője 1988. szeptember 30-ától 1989. márciusig. 1989. március 10-én megválasztották az Országgyűlés elnökévé. Az 1989 nyarán megszervezett pártelnökségbe és a politikai intéző bizottságba már nem került be. Az 1989. szeptemberben módosított alkotmány értelmében 1989. október 23-án ő kiáltotta ki a Magyar Köztársaságot; az Elnöki Tanács megszűnte miatt 1989. október 23-tól 1990. május 2-áig Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke volt. 1989 októberétől 2002-ig a Magyar Szocialista Párt tagja; 1990-től 2002-ig ismét országgyűlési képviselő előbb Hajdú-Bihar megye 6. számú választókerületében szerzett mandátumot, majd 1998-ban az MSZP Hajdú-Bihar megyei területi listájáról került be a törvényhozásba. 1990. május 2. és 1994. június 27. között az Országgyűlés egyik alelnöke, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke 1994-1998-ban. 2002ben az MSZP-ből kilépve az Új Baloldal vezetője és országgyűlési képviselőjelöltje volt. Az ún. történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke 2003–2005-ben és Európa parlamenti képviselőjelöltje 2004-ben. 1998-tól a Magyarok Világszövetsége tagja.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1933. szeptember 11-én született a Hajdú vármegyei Püspökladányban. Édesapja, Szűrös Lajos föld nélküli paraszt volt, napszámosként, pályamunkásként dolgozott. 1952-ben hunyt el. Édesanyja, Kún Julianna szegény földműves családból származik, háztartásbeli volt. Heten voltak testvérek; Károly (1929) vasutas, Etelka (1931) könyvelő, Margit (1932) agronómus, Irén (1934) munkás, Lajos (1940-1958) földműves, András (1941) gépszerelő. 1957 óta nős, felesége Kotyelnyikova Nelly nyelvtanár. Szűrös Nelli néven két novelláskötete is megjelent. Gyermekeik: Mátyás (1958) diplomata és Iván (1962) közgazdász. @SZUKTAG = A református elemi iskolát Püspökladányban végezte. Középiskolai tanulmányait a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban kezdte, a Kálvineumban létesült Petőfi Sándor Népi Kollégiumban élt. A gimnázium negyedik évét már Budapesten, a Szovjet Ösztöndíjas Intézetben végezte el. 1953-ban került Moszkvába, s 1959-ben szerzett oklevelet a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében diplomácia szakon. Végzés után a Külügyminisztériumba került, ott 1960-ig mint előadó, majd 1960-62-ben mint főelőadó dolgozott. 1962-ben 3 évre a berlini magyar nagykövetség III. osztályú titkára lett. 1964-ben a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen világgazdaságból doktorált. Disszertációját Nyugat-Berlinről írta. 1965-től az MSZMP KB Külügyi Osztályának referense, 1974-1975 között külügyi osztályvezető-helyettes. Közben, 1973-ban elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia egyéves tanfolyamát, tartalékos honvédőrnagy. 1975-ben ismét Berlinbe küldték, de már mint rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet. 1976-ban Berlinből Moszkvába vitt az útja, 1982-ig volt a Szovjetunióban rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. Hazatérve folytatta munkáját az MSZMP KB Külügyi Osztályán, 1982-1983 között az osztály vezetője, majd 1983-tól 6 esztendőn át a KB külügyi titkáraként tevékenykedett. 1989 óta az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékbizottság elnöke és a Károlyi Mihály Társaság tagja. 1991. januárban lett a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány fővédnöke, a kuratórium elnöke, majd a Biharért Alapítvány alapító tagja. 1991 óta a Nemzeti Alapítvány alapító tagja. 1951-1956 között az MDP tagja volt. 1956-tól 1989-ig az MSZMP soraiban található. A KB 1978. áprilisi plénumán kooptálták a testületbe, 11 éven át volt az MSZMP KB tagja. 1985-1990 között Hajdú-Bihar megye 15. sz. (Püspökladány) választókerületének volt az országgyűlési képviselője. Az országgyűlési ciklusban a parlament külügyi bizottságának elnökeként is dolgozott, illetve 1990-ig az IPU magyar csoportjának elnöke volt. 1988. szeptembertől egy évig a parlament MSZMP csoportjának vezetője. 1989. márciusban a parlament elnökévé választották. Ezt a közjogi tisztséget az új választásokig, 1990. májusig viselte. E tisztéből fakadóan 1989. október 23-án ő kiáltotta ki a köztársaságot, amelynek 1990. májusig ideiglenes elnökeként tevékenykedett. Belépett az 1989. októberben megalakult Magyar Szocialista Pártba, de a Magyar Köztársaság kikiáltása után, mivel annak pártatlan ideiglenes elnöke kívánt lenni, párttagságát felfüggesztette. Az 1990. évi választásokon Hajdú-Bihar megye 6. sz. (Püspökladány és környéke) választókerületében újra képviselővé választották. 1990. május 2. óta tölti be a parlament egyik alelnöki tisztét.

Politika CD

Püspökladányban született, 1933-ban. 1951-től párttag. 1953-tól a moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének diplomácia szakán tanult. 1959-ben, tanulmányai végeztével a Külügyminisztériumban előadó, főelőadó. 1962-ben a berlini magyar nagykövetség titkára lett. 1964-ben doktori címet szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1965-től a KB Külügyi Osztály munkatársa. 1971-ben doktori címet szerzett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. 1974-től a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője. 1975. április 3-tól berlini nagykövet. A KB 1978 áprilisi plénumán kooptálták a testületbe. 1978. május 16-tól moszkvai nagykövet. 1982. június 25-től a KB Külügyi Osztály vezetője. A KB 1983 júliusi ülésén külügyi KB-titkárrá választották. "[...] a korábbi vezetéstől sokat hallgattam némely külpolitikai lépésemért. Szóval nem értettek velem egyet. [Kelet-Európában] nem tetszettek a nyugati országokkal kialakult kapcsolataink, a kinti magyarság iránt -ha megkésve is- megnyilvánuló felelősségérzetünk." "Nekem sok kérdésben nézeteltérésem volt a főtitkárral - Arad [az 1988 augusztusi eredménytelen Grósz-Ceaucescu találkozó] óta." 1988. szeptember 30-án a Politikai Bizottság döntése nyomán a parlament kommunista frakciója megválasztotta titkárának. A KB 1988 decemberi ülésén felállított Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság tagja lett. Ekkor a külügyi KB-titkári funkció hatáskörét csökkentették, ezután csak a nemzetközi pártkapcsolatok tartoztak hozzá. 1989. március 10-én az Országgyűlés elnökévé választották. A KB márciusi plénumán felmentették KB-titkári megbízatásából és az országgyűlési kommunista frakció titkári tisztéből. A KB 1989 júniusi ülésén jelölték az ekkor felállított Elnökségbe, és a Politikai Intéző Bizottságba is, de egyikbe sem választották be.

• A nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdése, 1985
• Hazánk és a nagyvilág, 1985
• Hazánk és Európa, 1987
• Magyarságról, külpolitikáról, 1989
• Cselekvő politikával a magyarságért, 1997
• Köztársaság született "harangszavú délben", 1999
• Nemzetpolitika és csatlakozás, 2001
• Hogyan tovább a rögös utakon, 2003
• Köztársaság született "harangszavú délben", 2009
• Szűk volt a mundér, 2013
• Szűk volt a mundér, 2013 [!2014]
• A nemzeti és a nemzetközi kölcsönhatása a szocializmus magyarországi fejlődésében,
• Árnyaltabban és határozottabban,
• Aspekte der auswärtigen Kulturpolitik Ungarns,
• Az ENSZ és a magyar külpolitika,
• Changes in the international landscape,
• Gyöngeség és lagymatagság a nemzetpolitikában,
• Hungarian foreign policy in the mid-1980s,
• Interaction of the national and the international interest in Hungarian foreign policy,
• Self-knowledge,
• Vélemények a szárszói konferencia 50. évfordulójára rendezendő balatonszárszói tanácskozásról,

• Jónás Károly-Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848-2002. Bp., Argumentum Kiadó, 2002. 545 o., ill., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Napút. Évkönyv 2003, Irodalom, művészet, környezet. Hatvanhét jeles hetvenes. Bp., Masszi Kiadó, 2002. 128 o., ill., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• 1968 magyar szemmel … (r.: Jeli Ferenc, 2004)
• Az ügynökök a paradicsomba mennek (r.: Dézsy Zoltán, 2010)