Dunántúli Napló

1931-ben születtem Sopronban, tisztviselő családban, hárman vagyunk testvérek. Sopronban kezdtem iskoláimat, Budapesten érettségiztem és szereztem néprajz-muzeológusi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1955-ben. Szekszárdon a múzeumiban kezdtem el pályámat; 1961-ben kerültem Pécsre, a Dunántúli Tudományos Intézetbe. 1976-tól a Levéltárban, majd a pécsi múzeumban dolgoztam és a Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjában. Jelenleg a pécsi egyetemen szervezem a néprajzi tanszéket, ahol mintegy 20 éve tanítóik és tartok előadásokat néprajzból. 1965-ben vettem feleségül Gere Máriát, három, még tanulmányaikat végző fiam van. Hivatásomnak tekintem a magyar és a vele együttélő népek hagyományainak, műveltségének, egykori és mai életének kutatását. Több tanulmányt, könyvet írtam népünk életmódjáról, gazdálkodásáról, művészetéről, a határainkon túl élő magyar néprajzi csoportok körében is, részt vettem tanárok, népművelők, művészeti együttesekben tevékenykedő fiatalok továbbképzésében, múltunk értékeinek megismertetésében. 1971-ben nyertem el a történettudományok – néprajz kandidátus címet és 1983-ban a magyar néprajzkutatók kitüntetését, a Győrffy István Emlékérmet. Meggyőződésem, hogy a múlt tapasztalatai, bevált gyakorlata a legfontosabb útmutató jelen dolgaink rendezésében és a jövő tervezésében. Az egyszerű, sokszor nagy szegénységben élő emberek nagy bölcsessége többet ér minden ideológiánál és elméletrendszernél. A Demokrata Fórum fő feladata és lényege az, hogy biztassa és támogassa az emberéket saját akaratuk, véleményük és ízlésük szerinti életük megszervezésében, közösségeik kialakításában. Ehhez mindenkinek joga van, ha keresztény alapon áll, ami egyszerűen csak annyit jelent a társadalomban, hogy nem kíván mást magának, mint másnak. Ha mindenki félelem nélkül kimondja véleményét, akkor a sokféleségből megszülethetnek a többség számára legalkalmasabb törvények és megvalósulhat a békesség környezetünkben, magunkban és a nagyvilágban. Az ember jóra született és képes a jóra.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

ANDRÁSFALVY BERTALAN [eredeti név: 1938-ig Andráscsik]A néprajztud. kandidátusa 1971, doktora 1990; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal 1994.[APV,MKK,KK94,KK96,ÚMIL,Révai1]M.: A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században, Pécs, 1965; A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználata a szabályozás előtt, 1973; Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig, Szekszárd, 1975; Néprajzi alapismeretek, 1982.(Sopron, 1931. nov. 17.): néprajzkutató.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1931. november 17-én született Sopronban (Sopron vármegye). Édesapja, Andrásfalvy Károly Kolozsvárott született, szobrászművésznek készült. A vitézségi éremmel kitüntetett önkéntes tüzérfőhadnagy 1919-ben Magyarországra menekült. A mezőgazda valamint jogászi képesítés megszerzése után az Eszterházy hitbizomány szolgálatába lépett, 1949 után csak alkalmi segédmunkákat kapott. Anyai ágon gyökerei a Felvidékre nyúlnak vissza. Édesanyja, Mezey Judit ötvösként dolgozott. Két testvére - András és Csák Pál - agrármérnökök. 1965-ben nősült, felesége Gere Mária statikus-szerkesztő. Gyermekeik: Péter (1966), András (1967) és Bertalan (1970), mindannyian tanulnak. Elemi iskoláit szülővárosában járta. A gimnáziumot a soproni bencéseknél kezdte, majd a család Budapestre költözése után a cisztereknél folytatta. 1950-ben érettségizett a József Attila Gimnáziumban. Ekkor beiratkozott az ELTE BTK román-magyar nyelv és irodalom, 1951-től néprajz-muzeológus szakpárosítására. Muharay Elemér jóvoltából már egyetemi évei alatt bekapcsolódott az akkori Népművészeti Intézet néprajzi, néptánc és népköltészeti gyűjtőmunkájába, falusi népi együttesek szakmai segítésébe. A diplomavédés után, 1955-től a szekszárdi múzeumban dolgozott muzeológusként. 1960 és 1976 között az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa Pécsett. Ezalatt 1961-ben egyetemi doktori, 1971-ben a történettudományok (néprajz) kandidátusa címet szerzett a Duna menti árterek népi gazdálkodásáról írott értekezésével. 1965-ben kertész üzemmérnökként végzett a kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gyümölcs- és szőlőtermesztési szakán. 1976-ban a Baranya Megyei Levéltár főmunkatársa. 1977-től 1985-ig a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályát vezette. 1985-89-ben az MTA Néprajzi Kutatócsoport munkatársa. 1972-től a Pécsi Tanárképző Főiskola (később Janus Pannonius Tudományegyetem) meghívott előadója, 1989. november 1-jétől kinevezett docense. 1990. május 24-től az új kormány művelődési és közoktatási minisztere. Kutatási területe a magyar és a vele együtt élő népek hagyományai, néprajza. Első nagyobb munkáját a sárköziek gazdálkodásáról írta. Feltárta a magyarországi vörösbor-kultúra történetét. A szakirodalom leginkább az árterek gazdálkodásáról írt munkáit méltatta. 1990. decemberben védte meg a magyar gyümölcskultúra néprajzi vonatkozásairól készített akadémiai doktori értekezését. Meggyőződése, hogy a népismeret a jövő műveltségének fontos része lesz, alapja a Duna menti népek megbékélésének és együttműködésének. 1980-ban a Svéd Királyi Akadémia Eriksson Díjjal tüntette ki, 1983-ban pedig megkapta a magyar néprajzkutatók szakmai kitüntetését, a Györffy István Emlékérmet. Nézetei miatt sokszor voltak nehézségei (többek között sokáig nem kapott állást az MTA Néprajzi Kutatócsoportjánál és nem nevezték ki az ELTE BTK-n), mivel néprajzi és helytörténeti írásaiban is hangsúlyozta a sajátos magyar fejlődés és műveltség értékeit. A Bibó Emlékkönyvben 1979-ben közölt írásától számítja magát nyílt ellenzékinek. 1988. novemberben csatlakozott az MDF-hez, annak kereszténydemokrata, népi-nemzeti áramlatához tartozónak vallja magát. 1989-90. folyamán az MDF Országos Választmány tagja és a pécsi szervezet elnöke volt. Az 1990. évi választásokon a második fordulóban szerzett mandátumot Baranya megye 1. sz., pécsi választókerületében. 1990. augusztus 29-től az IPU magyar-finn baráti tagozata elnöke.

• A pátyi Pincehegy, 1954 [!1955]
• A vörösbor Magyarországon, 1957 [!1958]
• Viehhaltung in einem Überschwemmungsgebiet der Donau im XVIII-XIX. Jahrhundert (Sárköz, Ungarn), 1961
• Formen des albanischen Weinbaues, 1962
• Párbajszerű táncainkról, 1963
• Sárközi hímzések, 1963
• Sárközi hímzések, 1963 [!1966]
• Duna menti gyümölcsöskertek, 1964
• Népi építkezés a sárközi szőlőhegyekben, 1964
• A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században, 1965
• A Sárköz népművészete, [1968]
• Tolna megyei szőttesek, 1968
• A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig, 1968-1970
• Tolna megyei szőttesek, 1968 [!1973]
• Wald- Viehhaltung in Südost-Transdanubien, 1969
• Kérdőív a palóc társadalom kutatásához, 1970
• Kérdőív a palóc társadalom kutatásához, 1970
• Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében, 1972
• A Sárköz és a környező Duna-menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt, 1973
• Tolna megyei székely szőttesek és hímzések, 1973 [!1974]
• Tolna megyei szőttesek, [1975]
• Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig, 1975
• Zentai János, 1975
• Tolna megyei székely szőttesek és hímzések, [1976]
• A népművészet tegnap és ma, 1976
• Tolna megyei szőttesek, [1977]
• Csak tiszta forrásból, 1980
• A hallgatóság nélküli népköltészet, 1982
• Földes László 1934-1980, 1982
• Sárközi hímzések régen és ma, [1983]
• Néprajzi alapismeretek, [1984]
• Állandó múzeumi kiállítások Baranyában, 1984
• Néprajzi alapismeretek, [1985]
• A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről, 1985
• Népművészet, [1986]
• Ormányság, 1986
• Nagydobsza, talpasház, 1987
• Magyar népismeret, 1990
• A Duna menti népek hagyományos műveltsége, 1991
• Az elvesztett teljesség, [1995]
• Hungarian folk music from Transylvanian Heath, 1996
• Magyar népismeret, 1997
• Borok és korok, 2002
• Népi mesterség, népművészet, 2002
• Folyamatok és fordulópontok, 2003
• Az idő rostájában, 2004
• Hagyomány és jövendő, 2004
• Hogy hitem legyen, [2005]
• Romhányi orvostalálkozók IV., 2005
• A Duna mente népének ártéri gazdálkodása, 2007
• A magyarságkép torzulásai a világban és bennünk, 2008
• Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében, 2009
• A magyar nemzet történelmi arcképcsarnoka, 2009-
• Együtt élő népek, eltérő értékrendek, 2011
• Párbeszéd a hagyománnyal, 2011
• A Duna mente népének ártéri gazdálkodása, 2014
• A magyar föld sorsa, 2014
• Magyarország földjének és népének múltja, jelene és jövője, 2014
• Magyar néptánchagyományok, cop. 1995
• Duna-Dráva Nemzeti Park, cop. 2002
• A baranyai cigánylakosság nyelvi megoszlása a családnevek alapján,
• A Dunántúl néprajza,
• A hallgatóság nélküli népköltészet,
• A honfoglaló magyarok hite,
• A kadarka-kultúra Magyarországon,
• Állattartási vizsgálataink,
• A magyar, délszláv, német népi kultúra egy korabeli szerző szemével,
• A magyarság életfája,
• A magyarság torzképe,
• A másik anyanyelv,
• A menyasszony váltsága,
• A mezőgazdaság története, 1711-1945 közötti időszak,
• A nemzetiségek néprajzi kutatásának elvi és módszertani kérdéseihez,
• A népek képe egymásról,
• A néphagyomány oktatásának távlatai,
• A népi gazdálkodás táj- és földfelszín-alakító tevékenységének nyomairól és azok megőrzéséről,
• A népművészet és népismeret "haszna",
• A népművészet helyes szemlélete,
• A néprajzi csoport meghatározásának elvi kérdéséhez,
• A paraszti fazekasság nyersanyag és értékesítési kérdései,
• A paraszti ipar,
• A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjének megjelenése a néphagyományban,
• A "tánc" születése,
• A település és népi gazdálkodás történeti változásai a Dél-Dunántúlon,
• Az anyagi kultúra változása és az életmód átalakulása,
• Baranyai tánchagyományok,
• Bäuerliche Lebensform-Modelle und deren ökologisch-gesellschaftliche Bedingungen im südlichen Teil Ungarns im XVIII. Jahrhundert,
• Bogyiszló,
• Die Arbeitsbeziehungen zwischen ungarischen und deutschen Dörfern in der Umgebung von Budapest,
• Dobsza társadalmi környezete néhány szociográfiai jellemzője,
• Falusi műveltségi csoportok Baranyában 1975,
• Fischerei und allgemeine Wirtschaft in den Überschwemmungsgebieten Ungarns,
• Györffy István eszméinek sorsáról és rokonságáról,
• Györffy István közművelődési eszméi,
• Györffy István programja a népi műveltség elemeinek össztársadalmi elterjesztésére,
• Honismeret, helytörténet, tájházak tudományos és közművelődési értékei a Dél-Dunántúlon,
• Komló és peremközségei lakosságának történeti néprajza,
• Leányvásárok a Délkelet-Dunántúlon,
• Minden nép saját edényével merít,
• Mit jelenthet a néphagyomány a jövő műveltségében?,
• Mit nevezhetünk magyarnak?,
• Modelle bäuerlicher Lebensformen in Südungarn im 18. Jahrhundert,
• Nemzeti földhasználat és a nemzet,
• Néphagyomány és önkormányzat,
• Népi kultúra és életmód,
• Népművészet és közművelődés,
• Nyájszervezet - csordatartás,
• Obstkultur des ungarischen Volkes,
• Párbajszerű táncok az európai és a magyar hagyományban,
• Položaj žene u različitim etničkim skupinama u Baranji,
• Románia népművészete,
• Stúdióbeszélgetés a közoktatási törvénytervezetről,
• Szent Borbála tisztelete a bányászok között,
• The distored image of the Hungarians,
• Über die imaginären Grenzen der Völker,
• Über die traditionelle Wassernutzung und Fischerei in den Überschwemmungsgebieten der Donau,
• Vásár, búcsúvásár, sokadalom,
• Volkskunde-Soziologie, oder Altertumswissenschaft?,
• Wandel der Siedlungsstruktur in Süd-Ost-Transdanubien seit dem Mittelalter bis heute,
• What kind of Europe do we want?,
• Wir Ungarn,

• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Az Antall- és Boross-kormány tisztségviselői almanachja. 1990. május 23. - 1994. május 8. Főszerk. dr. Kodela László. [Bp.], Miniszterelnöki Hivatal, [1994]. 341 o., ill., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. Bp., Tankönyvkiadó, 1990. 366 o., ()
• Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. [Bp.], Corvinus Kiadó, 2000. 240 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Lábadi Károly: Drávaszög ábécé. Néprajzi és folklór tájlexikon. Eszék-Bp., HunCro Sajtó- és Nyomdaipari Kft.-Drávaszög Alapítvány, 1996. 520 [2] o., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977-1982. 5 db., ()
• Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008. 226 o., ()
• Marton Zsuzsa-Vadas Ferenc: Alkotások és pályaképvázlatok egy Tolna megyei tudományos és művészeti lexikonhoz. Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 1990. 214 o., ill., ()
• Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 2 db, 545, 473 o., ill., DVD-melléklet, ()
• Pedagógia Ki Kicsoda. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Bp., Keraban Könyvkiadó, 1997. 300 [3] o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• T. Kiss Tamás: [Kulturális] miniszterek 1848 és 1993 közötti időszakban. = A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867-1993). Bp., Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, 1993. 473-543 o., ill., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Who is who Magyarországon. 7. kiad. Zug. 2009. Hübners Who is Who., ()

• Somogy-Tolna-Baranya I-II.   |☰  1983   |☰  szakértő

• Tárgyi kultúra és hagyomány (r.: , 2002)    
• Somogy-Tolna-Baranya I-II. (r.: Lakatos Iván, 1983)
• Bibó István emlékkönyv, 1979 (r.: Surányi Z. András, 2013)    
• Pogány 1970-2000 - Egy magyar falu évtizedei - 1. rész (r.: , 2001)