Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Horváth Arany: Nem mellesleg: néprajzos. Művelődés 1983/11. — Almási István: Álomvíz martján. NyIrK 1985/2. — Terényi Ede: Balladák alkonybíborban? Utunk 1985/22. — Faragó József: A háromszéki népballadák három gyűjteményének margójára. Korunk 1989/7. — Keszeg Vilmos: Szeret vize martján. NyIrK 1995/2. (D. Gy.)Pozsony Ferenc (Zabola, 1955. ápr. 16.) — néprajzkutató. Középiskoláit a kovásznai líceumban végezte (1974), majd kétévi sorkatonai szolgálat után 1981-ben szerzett magyar szakos tanári diplomát a Babeş–Bolyai Egyetemen. Ugyanott nyerte el az etnológiai tudományok doktora címet is (1997). Az 1976–77-es tanévben helyettes tanár szülőfaluja általános iskolájában; 1981-től kézdivásárhelyen általános iskolai, majd 1982–90 között középiskolai tanár az Ipari Líceumban. 1990-től a Babeş–Bolyai Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke keretében a néprajz szakon egyetemi adjunktus, 1998-tól docens, Erdély társadalomnéprajza, az együttélő népeinek kultúrája, a népszokások és együttélési modellek vizsgálata tárgykörökből tartja előadásait. 1994-ben Miskolcon, 1995-től évente Debrecenben, 1997-ben Szegeden vendégtanár. Ugyanakkor az egyetem magyar tanszéke és a *Kriza János Néprajzi Társaság keretében Keszeg Vilmossal közösen egy új néprajzos kutatónemzedéket indított útjára. Egyetemi évei alatt a *Visszhang diákrádióban elhangzó néprajzi műsorok szerkesztője; a Filológiai Kar néprajzi tudományos diákkörének egyik megteremtője. Általános iskolai tanárként tájházat alapított szülőfalujában, majd időszakos kiállításokat rendezett a moldvai csángók viselete (1989), illetve lakáskultúrája (1992) tárgykörből a Csernátoni Múzeumban. Első szaktanulmányát A hajdúkkal induló lány balladájának újabb változatai címmel a NyIrK (1980/1) közölte. A hetvenes években a háromszéki népi kerámia és a háromszéki népballadák kutatása kötötte le, jelezve, hogy mind a tárgyi, mind a szellemi néprajz területén nem csak új anyag feltárására, de egy új, modern szemlélet érvényesítésére is törekszik. Ez tükröződik első kötete, a Feketeügy-vidéki népballadákat tartalmazó Álomvíz martján (1984) anyagában és bevezető tanulmányában s a Művelődés “Vadrózsa” rovatában megjelent részközléseiben éppúgy, mint olyan tanulmányaiban, mint a Természetközpontú világ (TETT 1987/2). 1995-ben megjelent újabb kötete (Szeret vize martján. Kv. 1995 = A Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára. 2) a klézsei Lőrinc Györgyné Hodorog Lucától gyűjtött moldvai csángómagyar népköltészeti kincs sajtó alá rendezése, amellyel összefüggésben több tanulmányában tárja fel a moldvai és gyimesi csángók szokásvilágát (Gyertyános — egy Gyimesből kirajzott település. Honismeret 1990/5–6; Lakodalom a moldvai Klézsén. Művelődés 1992/12; Újesztendőhöz kapcsolódó szokások a moldvai csángóknál. Néprajzi Látóhatár 1994/1–2; A moldvai csángók identitásának összetevőiről. Magyarságkutatás 1996); a KJNT 5. Évkönyvében (Kv. 1997) a moldvai csángók újesztendei szokásairól, vallásos tárgyairól, a látomásnak a népi tudatban játszott szerepéről közölt tanulmányokat. A nyolcvanas évekre nyúlnak vissza az erdélyi szászokkal kapcsolatos néprajzi kutatásai is: a sónai szászok esővarázslási és csurgóújítási szokásairól először a Művelődésben (1991/1) közölt tanulmányt, majd ugyanott a szászok közt élő karácsonyi (1994/12), illetve farsangi (1995/2) szokásokról. Doktori disszertációjában az erdélyi magyar jelesnapi szokásokat ért szász hatást vizsgálta (Kötetben: Szól a kakas már. Csíkszereda 1998), s önálló kötetet jelentetett meg Az erdélyi szászok jelesnapi szokásai címmel (Csíkszereda 1998. ua. németül: Festbrauche der siebenbürger Sachsen. uo. 1999). A népi együttélés társadalomnéprajzi összefüggéseinek témaköréhez tartoznak az erdélyi cigánysággal kapcsolatos kutatásai is (A háromszéki magyarajkú cigányok vallásos hitélete. In: Cigány néprajzi tanulmányok. I. Bp. 1993; Változások az erdélyi cigánytársadalom életében. Keresztény Szó 1997/4). Említett önálló kötetei mellett tanulmányai jelentek meg magyar, német, román és angol nyelven a következő gyűjteményes kötetekben: Buletinul Ştiinţific al Societăţii Cercurilor Studenţeşti de Etnografie şi Folclor (Nagybánya 1981); Népismereti Dolgozatok. 1985; Népi vallásosság a Kárpát-medencében. I. Veszprém 1991; II. Veszprém–Debrecen 1997; A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Bp. 1991; Kultúra és tradíció. Miskolc 1992; Moldovának szép tájaind születtem. Jászberény 1993; Cigány néprajzi tanulmányok. Bp. 1993; Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Szentendre 1994; Kultúrák találkozása — kultúrák konfliktusai. Békéscsaba–Bp. 1995; Magyarságkutatás 1995–96. Bp. 1996; Európából Európába. Bp. 1997; Csángó sorskérdések. Bp. 1997; Eksztázis, álom, látomás. Bp.–Pécs 1998; Művelődés a művelődés szolgálatában. Kv. 1998; Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról. Gödöllő 1998. — Forschungen zur Volks- und Landeskunde. Band 38. Nagyszeben 1995/1–2; Modele de convieţuire în Ardeal. Kv. 1999; Conferinţa naţională de bilingvism. 1999; European Tradition and Experiences. Kv. 1999; Modele de convieţuire în Europa Centrală şi de Est. Arad 2000; The Minorities at the Turn of Millenium. Bp. 2000. Társszerzője az Együttélési modellek Erdélyben (Kv. 1999) c. kötetnek és a Magyar népi kultúra c. kétkötetes egyetemi tankönyvnek (Kv. 2000, 2001). Alapítója és elnöke a Kriza János Néprajzi Társaságnak; tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde társaságnak (Gundelsheim–Heidelberg), 1996-tól választmányi tagja a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak.

• Álomvíz martján, 1984
• Szeret vize martján, 1994
• Az erdélyi szászok jeles napi szokásai, 1997
• Faragó József bibliográfiája, 1998
• Szól a kakas már, 1998
• Csángósors, [1999]
• Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára, 1999
• Népzenei tanulmányok, 1999
• "Adok nektek aranyvesszőt...", 2000
• Helytörténeti adatok a hajdani Csík vármegye (Csík, Gyergyó és Kászon) településtörténetéhez, 2000
• Zabola, [2002]
• Ceangăii din Moldova, 2002
• Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája, 2003
• Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban, 2005
• A moldvai csángó magyarok, 2005
• A moldvai csángók bibliográfiája, 2006
• "Bételjesítem Isten akaratját...", 2006
• Erdélyi népszokások, 2006
• The Hungarian Csángó of Moldova, 2006
• Lokalitások, határok, találkozások, 2007
• Orbaiszék változó társadalma és kultúrája, 2007
• Local and transnational Csángó lifeworlds, 2008
• Lokális és transznacionális csángó életvilágok, 2008
• Magyar népi kultúra, 2008
• Népi mesterségek Háromszéken, 2008
• Szöveggyűjtemény a Magyar népi kultúra tankönyvhöz, 2008
• A fiatalok vasárnapja Európában, 2009
• Erdély népei, 2009
• Moldvai csángók, 1990-2010, 2010
• Oktatás, kutatás, intézmények Kolozsvárt, 2010
• A Csángó Néprajzi Múzeum kandallócsempe gyűjteménye, 2011
• Páva, 2011
• Aranykapu, 2015
• Kürtőskalács, 2015
• A moldvai csángók identitásának összetevőiről,
• A moldvai csángók történelmi emlékezete,
• A népi építészet védelme és a vidéki létfeltételek modul következtetései,
• A szász társadalom intézményei,
• A vasárnapi szerkezete egy székely kisvárosban és községben,
• Az erdélyi cigánykutatások eredményei,
• Az erdélyi magyar társadalom kutatásának eredményei,
• Csorgóújítás és esővarázslás a sónai szászoknál,
• Egyház, népi kultúra és identitás kapcsolata a romániai magyar szórványközösségekben,
• Együttélési modellek erdélyi falvakban,
• Együttélési modellek erdélyi falvakban,
• Emlékünnepségek Erdélyben és Háromszéken,
• Gazdasági élet a moldvai magyaroknál,
• Kakas az erdélyi folklórban,
• Káposztatermelők Kézdivásárhelyen és környékén,
• Látomások a vallásos közösségek életében,
• Modele de convieţuire în satele transilvănene,
• Népi kultúra és identitás,
• Nyelvhasználat és az identitás viszonya a moldvai csángóknál,
• Öregek Erdély változó társadalmában,
• Samanizmus és medvekultusz Moldvában?,
• Samanizmus és medvekultusz Moldvában?,
• Szászok és magyarok a XVI. század végi Kolozsvárt,
• Szentsír állítása és őrzése Erdélyben,
• Társadalmi élet a moldvai csángó falvakban,
• Tavaszi esővarázslás a háromszéki Szörcsén,
• Változások az erdélyi cigány társadalom életében,
• Viaţa socială a romilor din Transilvania,
• Village social structure at the Moldavian Csángós,
• ,

• Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Igazgató főszerk. Stanik István. [Bukarest]-Nagyvárad, Romániai Magyar Demokrata Szövetség-Scripta Kiadó, [2000]. 847 o., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Úgy mondjam, ahogy volt   |☰  1999-2001   |☰  munkatárs