1998-as választás

1960-ban születtem Törökszentmiklóson. Szülővárosomban érettségiztem, 1978-ban. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán doktoráltam 1983-ban. Diplomamunkámat az egyházpolitikából írtam, az 1945-48-ig terjedő demokratikus időszakot vizsgáltam. 29 évesen választottak Országgyűlési képviselővé Abaújban. Azóta hivatásos politikusként dolgozom. 1993-ban a Kisgazdapárt alelnökévé választottak. 1994-ben a Magyar Országgyűlés Alelnöke lettem. 1997. november 3-án minden vizsgálat nélkül megfosztottak funkciómból, mert a parasztság földvédő mozgalmának élére álltam. 1997. decemberében alakítottuk az Új Szövetséget, a szétvert nemzeti erők összefogására. Azóta az Új Szövetség Elnökeként, Országgyűlési Képviselőként tevékenykedem. Közéleti tevékenységem mellett az elmúlt években 8 könyvem jelent meg, köztük az Új Magyar Alkotmány, mely a magyar jogtörténetben egyedülálló szellemi munka.

2002-es adatok valasztas.hu-ról

1960- ban születtem Törökszentmiklóson. 1983-ban doktoráltam az ELTE ÁJTK-n. A rendszerváltás idején kezdtem politizálni. 1990-től választottak országgyűlési képviselővé, majd 1994-ben az Országgyűlés alelnökévé. Jelenleg Üröm polgármestere vagyok, s a Független Kisgazdapárt alelnöke. G. Nagyné Dr. Maczó Ágnes

94-es képviselői életrajzok

Huszonkilenc évesen választották a történelmi Abaúj vármegye képviselőjévé II. Rákóczi Ferenc földjén. Ez a vidék többek között arról nevezetes, hogy az abaúji Vizsolyban fordította le magyar nyelvre a Bibliát Károly Gáspár református lelkész. 1960. június 30-án született Törökszentmiklóson, háromgyermekes görög katolikus családban. Szüleit korán elvesztette. Anyai ágon leszármazottja annak a Zathureczky családnak, amely 1245-ben Túrócz vármegyében IV. Béla királytól kapott nemesi rangot, és akikről Krúdy Gyula is sokat írt. A család egyik leszármazottja, Zathureczky Emília alapította a Székelyföld legjelentősebb múzeumát. A teljes családban földművesek, értelmiségiek, iparosok, papok egyaránt vannak. Férje G. Nagy István (Ilián) költő, több könyv kiadója és szerzője. Négy leány- és egy fiúgyermekük van. 1983-ban szerzett jogi doktorátust az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Diplomamunkáját Egyházpolitika 1945-1948-ig címmel írta. Gyesen volt, majd Boldogkőváralján falufejlesztéssel, a falvak felvirágoztatásával foglalkozott. Innen hívták Tokajba, hogy a város és a tájegység problémáinak megoldásában segítsen. Párttag soha nem volt. Visszaélések leleplezése miatt alig néhány hónap elteltével pártellenesség címén megtámadják, és lefolytatják ellene a Kádár-rendszer utolsó politikai koncepciós perét. Két éven át állás nélkül küzd igazáért. Neve ekkor vált országosan ismertté. Az MDF kérte fel, hogy induljon el az országgyűlési választásokon, támogatásával független jelöltként. 1991-ben férjével közösen körbeutazza a nyolcvanhat abaúji települést, tapasztalataikról szociográfiát írnak, s ezt átnyújtja a kormánynak. 1992 tavaszán a vizsolyi református templomban nagygyűlést hív össze, ahol kinyilvánították Abaúj függetlenedési szándékát. 1993. augusztus 8-án a Kisgazdapárt nagygyűlésén egyhangúlag a párt alelnökévé választották. 1994. június 28-tól az Országgyűlés alelnöke. A nép kalodája címmel a Püski Kiadónál jelentek meg először parlamenti beszédei. Férjével közösen eddig négy könyvet írtak: Hazugok országa, Abaúj élni akar, Hogyan mentsük meg Magyarországot, A fertő. Négyéves politikai munkájának összegzése a Jogot a népnek című könyve. 1995-ben az Ünnepi Könyvhéten jelent meg a férjével közösen készített Új magyar alkotmány. Kossuth Lajos óta önálló alkotmánytervezetet a magyar politikai életben rajtuk kívül senki nem készített.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1960. július 30-án született Törökszentmiklóson (Szolnok megye) háromgyermekes görögkatolikus családban. Családjának felmenői között majdnem minden társadalmi réteg képviselői megtalálhatók voltak: grófok, iparosok, kereskedők, parasztemberek és papok. Anyai ágon annak a híres Zathureczky családnak a leszármazottja, akik Nagy Iván adattára szerint 1255-ben kaptak nemesi rangot, s akikről Krúdy Gyula is sokat írt. Édesapja Maczó József, édesanyja, Szabó Erzsébet. Szüleit korán elveszítette. 1983-ban kötött házasságot. Férje G. Nagy Ilián költő, a Partium Irodalmi Társaság első ügyvivője, több könyv kiadója és szerzője. Házasságukból négy leánygyermekük született: Kinga (1983), Lilla (1984), Csenge (1988) és Réka (1990). 1978-ban érettségizett Törökszentmiklóson. 1983-ban szerzett jogi doktorátust az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Diplomamunkáját Egyházpolitika 1945-48-ig címmel írta. 1985-1987 között az ezerkétszáz lélekszámú Boldogkőváralján volt tanácstitkár. Falufejlesztéssel, a falvak felvirágoztatásával foglalkozott. Innen Tokajba hívták. Párttag soha nem volt. Néhány hónap múlva, visszaélések leleplezése miatt pártállami módszerekkel megtámadták, és lefolytatták ellene a Kádár-rendszer utolsó politikai koncepciós perét. Két éven át állás nélkül küzdött igazáért. Az eset országosan híressé vált. Megkapta az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíját, hogy könyvet írjon a történtekről. 1989-ben rádiójátékot készített róla Tarr Ferenc író. Az 1990. évi országgyűlési választásokon az MDF felkérésére indult független jelöltként. A választások második fordulójában szerezte meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9. sz. választókerülete mandátumát. 1991. június 18-án kilépett az MDF frakcióból és a függetlenek közé ült át. Még ezen a nyáron háromszáz oldalas tanulmányt készített a kormány részére választókerületének 84 településéről. 1992 tavaszán a vizsolyi református templomba megyegyűlést hívott össze, ahol kinyilvánították Abaúj függetlenedési szándékát. Parlamenti beszédei, írásai A nép kalodája címmel jelentek meg 1991-ben a Püski Kiadónál. 1992-ben A hazugok országa címmel újabb könyve jelent meg, melyet a férjével közösen írtak. 1992. október 13-án az országgyűlés kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottsága tagjává választották.*

• A Tokaji Nemzetközi Szobrász Művésztelep bemutatkozó kiállítása, 1987
• A nép kalodája, 1991
• A hazugok országa, 1992
• Új magyar alkotmány, 1995
• Új magyar alkotmány, 1997, cop. 1995
• Isten, haza, Torgyán család, 1999
• A Kisgazdapárt jövője, 2001
• A magyar jövő 12 pontja,
• Vélemények a szárszói tanácskozás 50. évfordulóján, 1993. aug. 23-29. között Balatonszárszón rendezett konferenciáról,

• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Az 1994-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1996. 778 [1] o. 1. mell., ill., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()

• 6 vasárnap Magyarországon (r.: Pálos György, 1994)