keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Banner Zoltán     ☰ Szatmárnémeti 1932.07.12   ☷    |   előadóművész, esszéíró, író, költő, kritikus, művészettörténész, szerkesztő, művészeti író
619804
Beleznay Zoltán (990865 | - )
Banner Zoltán (990864 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar írók, 1945-1997

BANNER ZOLTÁN [álnév: Beleznay Zoltán]BELEZNAY ZOLTÁN → Banner ZoltánKulturális Érdemrend V. fokozat 1966 [Románia].M.: Popp Aurél, monogr. [románul és németül is; Raoul Şorbannal], Bk., 1968 [Bp., 1978]; Nagy Albert, monogr. [románul is], Bk., 1968; Andrei Mikola, Nagybánya, 1968; Máttis-Teutsch János, monogr., románul: Bk., 1970 [magyarul és németül: Bk., 1972]; Csillagfaragók, esszék népi alkotókról, Bk., 1972; Önéletíró erdélyi művészek sorozat I-VII., szerk., bev., jegyz. [tart.: Szolnay Sándor: A világ legvégén, 1973; Mikola András: Színek és fények, 1972; Nagy Albert: Rózsikaédes!, 1975; Szervátiusz Jenő, kismonogr., Bk., 1976; Popp Aurél: Ez is élet volt..., 1977; Márkos András: Válaszok - ismeretlen kérdezőnek, Kvár, 1980; Mohy Sándor: Műhelynapló, 1981; Barabás Miklós: Önéletrajza, 1985], Bk., 1972-85; Bordi András, kismonogr., Bk., 1978; Kié vagy, Ausztrália?, útleírás, versr., Bk., 1979; Tűzkör, ant., 1981; Ólomharang, vál. v., Bk., 1982; Mohy Sándor, monogr., Bk., 1982; Benczédi Sándor, kismonogr., Bk., 1984; Barabás Miklós önéletrajza, s. a. r., bev., jegyz., Kvár, 1985; Erdélyi magyar művészet a XX. században, 1990; Fuhrmann Károly, kismonogr., Bk., 1991; Teremtő önvédelem. Az erdélyi magyar naivok és ábrázoló népi mesterek művészete, 1995.[ROMIL,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,OSZKK](Szatmárnémeti, Szatmár m., 1932. júl. 12.): esszéíró, költő, művészettörténész.

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Banner Zoltán(Szatmárnémeti, 1932. júl. 12.– ): művészeti író, szerkesztő, előadóművész. Középiskoláit szülővárosában, a történelem szakot a Bolyai Tudományegyetemen végezte. Széles körű szerk.-i és képzőművészeti szakírói munkássága mellett a hatvanas évektől kezdődően önálló szavalóesteket rendezett, és bejárta velük Erdély kisebb-nagyobb városait. Legnagyobb sikerét Horváth Imre-estjével és a több mint százszor előadott Petőfi a hídon c. összeállításával érte el. Mindkettőről hanglemez is készült. Népszerű volt a Lakoma (1975) és a Tűzkör (1980) c. műsora is. 1977-ben két hónapos előadókörúton volt Ausztráliában, s ottani élményeiből könyv is született: Kié vagy, Ausztrália? 1989 óta Mo.-on él.

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Banner Zoltán (Szatmár, 1932. júl. 12.) — művészeti író, szerkesztő, előadóművész. Középiskoláit szülővárosában, történelem szakos tanulmányait a Bolyai Tudományegyetemen végezte. 1958 óta az Utunk művészeti szerkesztője. Az Igaz Szóban arcképsorozata jelent meg Mohy Sándor, Ziffer Sándor, Nagy Albert, Florica Cordescu, Miklóssy Gábor, Alexandru Ciucurencu, Romul Ladea, Csorvássy István, Mikola András művészetéről (1962–65). Egyes művészettörténeti tanulmányait a Korunk, a pécsi Jelenkor és a budapesti Művészet közölte. Előbb a bukaresti Meridiane, majd a Kriterion kiadásában megjelent kismonográfiái: Aurel Popp (Raoul Şorbannal, románul és németül, 1968); Albert Nagy (románul, francia összefoglalással, 1968); Mattis Teutsch (románul 1970, magyarul és németül 1972); Andrei Mikola (előszó egy reprodukciógyűjteményhez, Nagybánya 1968); Szervátiusz Jenő (1976); Bordi András (1978). Versmondóként a magyar és román irodalom mai nagy alkotóinak életművéből válogat. 1963-ban Bartalis János, 1964-ben Nicolae Labiş (Kányádi Sándor fordításában), 1965-ben Horváth Imre (hanglemez: Ha egyszer hangod támad, 1979), 1966-ban Lucian Blaga és Dsida Jenő költészetét mutatta be, 1970-ben Szarvasének címmel Bartók-emlékműsort adott elő, többek közt Juhász Ferenc, Szilágyi Domokos verseivel. A Petőfi-évforduló alkalmával 1973-ban országszerte szerepelt s a 100. előadást is elérte Petőfi a hídon c. műsorával (hanglemezen is megjelent). Ugyancsak népszerű előadóestje volt 1975-ben a Lakoma. 1980-ban bemutatott műsora a Tűzkör. Csillagfaragók c. esszé- és dokumentumkönyve (1972) az újjászülető erdélyi népi és naiv művészetről szól. Gondozásában jelent meg a Dacia Könyvkiadó erdélyi képzőművész-dokumentumokat közreadó sorozatának öt kötete: Mikola András Színek és fények c. emlékirata (Kv. 1972), Szolnay Sándor A világ legvégén (Kv. 1973) és Nagy Albert Rózsikaédes! (Kv. 1974) c. levél- és írásgyűjteménye, Popp Aurél Ez is élet volt c. emlékirata (Kv. 1977), majd Válaszok — ismeretlen kérdezőnek c. alatt Márkos András cikkeinek gyűjteménye (Kv. 1980). Mint szavalóművész az ausztráliai magyarok meghívására 1977 májusában kéthónapos előadó körúton volt, úti benyomásairól szóló beszámolója előbb az Utunkban folytatásokban, majd Kié vagy Ausztrália? c. alatt könyv alakban is (1979) megjelent. Egy időben a Beleznay művésznevet használta.Takács Imre: Csillagfaragók. Kortárs. Bp. 1972/10. — Király László: Beszélgetés B. Z.-nal. Utunk 1974/5. — Kántor Lajos: A megtalált színház. Kv. 1976. B. Z. úttörése. 126–33; uő: A Szervátiusz-jelenség közelében. Utunk 1977/9. — Szőcs István: Művészkedés és népművészet. Utunk 1977/26; uő: B. Z. Bordi Andrásról. Előre 1979. jan. 5. — Varga Imre: Felzaklató könyvek. Szocialista Művészetért, Bp. 1979/12. — Krilek Sándor: Híradás a Föld túlsó oldaláról. Szatmári Hírlap 1979. okt. 7. — Balázs László: Kié vagy, idegen föld? Fáklya, 1980. febr. 3. — Lászlóffy Aladár: És így lett a miénk is Ausztrália. Utunk 1980/24. ASZT: Salamon Ernő verseiből szaval. LM 1146. — Petőfi a hídon. LM 1160, 1201. — Alkotóműhely. LM 1589.

könyvei

róla szóló könyvek

film
filmszereplés
linkek
ISNI
OSZK MEK
PIM
VIAF
wikipedia
Amicus: 3643