História TT
Munkáscsaládban született. Négy polgári osztályt végzett, géplakatos segédlevelet szerzett, 1944 végéig szakmájában dolgozott; 1938-ban lett szakszervezeti tag. 1942-től megszakításokkal katona volt, 1944. decemberben átszökött a szovjet csapatokhoz, 1945. szeptemberben tért haza. Belépett a Magyar Kommunista Pártba, körzeti agitátor. 1946-tól a Hoffherr Gyárban párttitkár volt, majd az MKP kispesti pártbizottság tagja, propagandista. 1948-tól a SZOT Propagandaosztálya helyettes vezetője lett; kezdeményezte az élmunkásjelvény bevezetését és a Sztálin 70. születésnapjára meghirdetett munkaversenyt. 1951-ben egy éves pártfőiskolát végzett, majd augusztusban az MDP KV Káder, 1952-től a Párt- és Tömegszervezetek Osztályának osztályvezető-helyettese volt. 1952. november 15-én kinevezték az MDP Budapesti Pártbizottság első titkárává, 29-étől tagja az MDP Központi Vezetőségének, 1953. június 28. és 1954. május 30. között a Politikai Bizottságnak is tagja volt. Az 1953. május 17-i országgyűlési választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront budapesti listáján országgyűlési képviselővé választották. Rövidesen Miskolcra helyezték, 1954. június 18-án az MDP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottság első titkára lett. Nagy Imre híveként 1956. október 16-án a Politikai Bizottsághoz intézett nyílt levélben követelt személyi változásokat és rendkívüli pártkongresszus összehívását kezdeményezte. 1956. októberében a megyei munkástanács elnöke. A forradalom bukása után a szovjet hatóságok letartóztatták, decemberben szabadon engedték. 1957. január 30-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB elnöke volt. Részt vett az MSZMP megyei Ideiglenes Intéző Bizottság tevékenységében. 1957. februártól a fővárosi Vörös Csillag Traktorgyár munkása lett. 1957. májusban a forradalomban játszott szerepe miatt ismét letartóztatták, május 9-én bejelentették képviselői mandátumától való megfosztását. 1958. júliusban életfogytiglani börtönre ítélték; 1961-ben egyéni kegyelemmel szabadult. Korábbi munkahelyén munkás, majd műszaki tisztviselő lett 1981. évi nyugdíjazásáig.
Politika CD
1921-ben született Kispesten, szülei munkások voltak. Eredeti neve Frank. Hivatalos életrajza nincs. 1945-től kommunista párttag, pártfunkcionárius volt. Ahhoz a fiatal generációhoz tartozott, amellyel Rákosiék kicserélték potenciális ellenlábasaikat. 1951 augusztusától előbb a KV Káder, majd a Párt- és Tömegszervezetek Osztály helyettes vezetője volt, majd 1952. november 15-től a Budapesti Pártbizottság titkára. 1953 márciusában tagja volt a Sztálin temetésén részt vevő küldöttségnek. Ekkor már a KV tagjaként tüntették fel. 1953 júniusában tagja volt annak a pártküldöttségnek, mely Moszkvába kapott meghívást. A KV 1953 júniusi ülésén a Politikai Bizottság tagja lett. Az MDP III. kongresszusán (1954 május) kikerült a PB-ből. 1954. június 18-tól a Borsod Megyei Pártbizottság titkára. 1956 október 17-én levelet intézett a Politikai Bizottsághoz, melyben a PB és a KV felelősségét hangsúlyozta, személyi változásokat követelt és a párt kongresszusának összehívását sürgette. A levelet október 29-én jelentette meg az Észak-Magyarország. Az országban elsőként megalakult Borsodi Munkástanács elnöke volt. Október 25-én a borsodi munkások küldöttségének élén Nagy Imrével tárgyalt a Parlamentben. 1956. november 4. után igyekezett együttműködni a szovjet hatóságokkal, a megyei MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságban is részt vett. 1956. december 17-én egybeolvadt a megyei munkástanács és a megyei tanács és a Végrehajtó Bizottság elnöke ő lett 1957. január 30-ig. Utána letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1961-ben egyéni kegyelemmel szabadult, ezután ipari munkásként dolgozott a Vörös Csillag Traktorgyárban nyugdíjazásáig. Azóta műszaki fordítással foglalkozik.
ISNI
PIM
Történelmi tár
VIAF
wikipedia
Amicus: 38350