2002-es adatok valasztas.hu-ról

1937. november 21-én született Nyíregyházán. Nős, 1972-ben házasságot kötött a japán Itomi Shinobuval. Egy gyermekük van, Bálint (1975). 1956-ban érettségizett a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikumban. 1963-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója. 1988-tól 1992-ig Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt. 1992 óta főállású képviselő. Filmjei számos hazai és külföldi elismerésben részesültek. A cannes-i filmfesztiválon 1967-ben a Tízezer nap című filmjével, elnyerte a legjobb rendezés díját. 1968-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1989-től érdemes művész. 1997-ben Magyar Örökség Díjjal jutalmazták. Ugyanebben az évben a magyar-japán kulturális kapcsolatok érdekében kifejtett tevékenységéért japán császári kitüntetést kapott. 1991 óta a Nemzeti Alapítvány kuratóriumi tagja. A Magyar-Japán Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke. Ellenzéki értelmiségiként, részt vett az 1985. évi monori és az 1987. szeptemberi lakitelki tanácskozáson. 1989. októberben az MSZMP legnagyobb platformja, a Reformszövetség választott vezetője. Az MSZP megalakulásától a kultúra-, a művészetek- és a médiaügyek- szakértőjeként folyamatosan az országos elnökség tagja volt 2000-ig. 1990-től országgyűlési képviselő. 1990-1992 között a parlament kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó bizottságában. 1992. október 13-a után az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó bizottság tagja. Az 1994-1998 között a törvényhozás kulturális és sajtó állandó bizottságának alelnöke volt. Az MSZP-frakcióban is a kulturális munkacsoportban dolgozott.

94-es képviselői életrajzok

1937. november 21-én született Nyíregyházán (Szabolcs és Ung vármegye). Édesapja, Kósa Lajos építőmunkásként dolgozott. Édesanyja, Sáreczky Terézia háztartásbeli. Bátyja, Pál (1931) népművelő. 1972 óta nős, felesége a japán Itomi Shinobu, aki európai és ázsiai kultúrák kutatásával foglalkozik. Egy gyermekük született, Bálint (1975), egyetemi hallgató. Egy szabolcsi tanyán gyerekeskedett nagymamájánál, s onnan járt az elemi iskolába, át a fronton. Az általános és a középiskolát Nyíregyházán végezte, 1956-ban érettségizett a Széchenyi István Közgazdasági Technikumban. 1956. októberben élelmiszert szállított társaival Nyíregyházáról Budapestre. 1963-ban a Színház-és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója, és 1989-től 1992-ig Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője. Azóta főállású képviselő. Filmjeinek és dokumentumfilmjeinek nemcsak rendezője, hanem minden esetben forgatókönyvírója, illetve Sára Sándor több filmjének társírója is volt (például Vízkereszt, 1967, Feldobott kő, 1969). Már főiskolai vizsgafilmjeivel felhívta magára a figyelmet (Etűd egy hétköznapról, 1961, Jegyzetek egy tó történetéhez, 1961, A fény, 1962). E kisfilmek, kisjátékfilmek mellett később is készített kisfilmet, így a József Attila életéről szóló Öngyilkosságot (1967), amellyel elnyerte az oberhauseni népfőiskolák oklevelét, a Nemzetközi Evangélikus Filmközpont elismerő oklevelét, a Fipresci-díjat és Toursban a második díjat. Több tévéfilmet is rendezett, Petőfi emlékére készült a Tűz vagyok (1972), Adyról szól a Szeretném, ha szeretnének (1977). Ez utóbbit az MTV elnökének nívódíjával jutalmazták. Első játékfilmje, a Tízezer nap a cannes-i filmfesztiválon 1967-ben elnyerte a legjobb rendezés díját és az ifjúsági díjat is, a Magyar Játékfilm Szemle legjobb rendezés díját (megosztva) és a közönségdíjat, a magyar filmkritikusok különdíját és Kőszeg város díszkulcsát. További legfontosabb filmjei és elismerései: Ítélet (1970, Karlovy Vary város tanácsának díja, Kőszeg városának aranykulcsa, Aranyreflektor Díj, Magyar Játékfilm Szemle, közönségdíj és a legjobb forgatókönyv díja), Nincs idő (1972), Hószakadás (1974), Parades, Francia Filmklubok Szövetségének nagydíja), Szembesítés (dokumentumfilm, 1974), Küldetés (dokumentumfilm, 1976, Lengyel Filmművész Szövetség fiatalok körének Wektor-78 Díja), Az utolsó szó jogán (dokumentumfilm, 1976-1987, Magyar Játékfilm Szemle, a zsűri különdíja, Magyar Filmkritikusok B. Nagy László-díja), A mérkőzés (1981, Magyar Játékfilm Szemle kiemelt rendezői díja, Palermóban a zsűri elismerő oklevele), Guernica (1982), A másik ember I-II. (1987, Magyar Játékfilm Szemle, a zsűri különdíja), Reform-műhely, Kecskemét (video-dokumentumfilm, 1989), Névtelenek (dokumentumfilm, 1990, befejezetlen), Esti dal (dokumentumfilm, 1991). Műveit több mint ötven országban mutatták be, míg Magyarországon filmjei nagy részét betiltották. Elkészült filmjei mellett számos forgatókönyve vár megvalósításra. 1968-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1989-től érdemes művész, 1990-ben MSZOSZ-díjjal ismerték el. Az 1970-es évek óta jelennek meg írásai az Alföld, az Új Forrás, a Tiszatáj és a Valóság című folyóiratokban, illetve különböző napilapokban. 1972-ben látott napvilágot Csoóri Sándorral közösen írt novelláskötete, a Forradás. 1962-ben többekkel együtt megalapította a Balázs Béla Stúdiót. 1975-1990 között a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó titkára. A Bethlen Gábor Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja, továbbá 1991 óta a Nemzeti Alapítvány kuratóriumában is tevékenykedik. Megalakulásától a Magyar-Japán Baráti Társaság alelnöke. Mint ellenzéki értelmiségi részt vett a reformfolyamatok elindulását jelentő 1985. évi monori és az 1987. szeptemberi lakiteleki tanácskozáson. 1989. októberben a Magyar Szocialista Munkáspárt legnagyobb platformja, a Reformszövetség választott vezetője. 1989 októberétől, a Magyar Szocialista Párt megalakulásától a kultúra, a művészetek és a médiaügyek szakértőjeként - társadalmi munkában - részt vesz az országos elnökség munkájában. Egyik fő feladata kezdetektől a médiatörvény kidolgozása volt. Az 1990. évi országgyűlési választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye l. sz., nyíregyházi választókerületében indult, a második fordulóban a harmadik helyen végzett, mandátumát pártja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei listáján szerezte. Az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottságában, azon belül a kulturális és a rádió, televízió, sajtó albizottságokban dolgozott. 1992. október 13. után az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottság, azon belül ugyanazon albizottságok tagja. Az 1994. évi országgyűlési választásokon egyéni jelöltként Vas megye 3. sz., Kőszeg központú választókerületében indult, illetve szerepelt az MSZP Vas megyei területi (1.) és országos (22.) listáján. A választások második fordulójában Horváth Vilmos (SZDSZ) és Básthy Tamás (KDNP) kőszegi polgármester mögött 30,76 százalékkal a harmadik helyen végzett, mandátumát a Vas megyei listáról szerezte. Az Országgyűlés kulturális és sajtó állandó bizottságának az alelnöke, a médiatörvényről szóló politikai megállapodás értelmében megalakított hat-, illetve hétpárti média-albizottság tagja. Az MSZP-frakcióban is a kulturális munkacsoportban dolgozik. Az IPU magyar csoportja magyar-japán baráti tagozatának az elnöke. Az MSZP V. kongresszusán, 1996. március 30-án ismét beválasztották az országos elnökségbe.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

A cannes-i filmfesztivál legjobb rendező díja 1967; Balázs Béla-díj 1968; Érdemes Művész 1989; Magyar Örökség Díj 1997.[KK94,KK96,ÚMIL]KÓSA FERENCM.: Forradás [Ítélet, Nincs idő] [Csoóri Sándorral], 1972; A mérkőzés, 1981.(Nyíregyháza, 1937. nov. 21.): filmrendező.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1937. november 21-én a Szabolcs és Ung vármegyei Nyíregyházán született. Édesapja, Kósa Lajos építőmunkásként dolgozott. Édesanyja, Sáreczky Terézia háztartásbeli. Bátyja, Pál (1931) népművelő. 1972 óta nős, felesége a japán Itomi Shinobu, európai és ázsiai kultúrák kutatója. Egy gyermekük született, Bálint (1975) tanuló. Egy szabolcsi tanyán gyerekeskedett nagymamájánál, s onnan járt az iskolába, át a fronton. Az általános és középiskolát Nyíregyházán végezte, 1956-ban érettségizett a Széchenyi István Gimnáziumban. 1956. októberben élelmiszert szállított társaival Nyíregyházáról Budapestre. 1963-ban szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Tízezer nap című vizsgafilmjével a Cannes-i Filmfesztiválon 1967-ben elnyerte a legjobb rendezés díját. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója és 1989 óta Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője. Fontosabb filmjei és dokumentumfilmjei: Ítélet (1970), Nincs idő (1972), Szembesítés (1974, dok.), Hószakadás (1975), Küldetés (1976, dok.), Az utolsó szó jogán (1976-1987, dok.), A mérkőzés (1980), Guernica (1982), A másik ember (1987), Névtelenek (1990, dok.), Esti dal (1991, dok.). Műveit több mint ötven országban mutatták be, míg Magyarországon filmjei nagy részét betiltották. Több nemzetközi és hazai filmfesztiválon nyert díjat. 1968-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1989-től érdemes művész, 1990-ben MSZOSZ-díjjal ismerték el. A hetvenes évek óta az Alföld, az Új Forrás, a Tiszatáj és a Valóság című folyóiratokban több publikációja jelent meg. 1962-ben többekkel együtt megalapította a Balázs Béla Stúdiót. 1975-1990 között a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó titkára. A Bethlen Gábor Alapítvány alapítója és kuratóriumának tagja, továbbá 1991 óta a Nemzeti Alapítvány kuratóriumában is tevékenykedik. A Magyar-Japán Társaság alelnöke. Mint ellenzéki értelmiségi részt vett a reformfolyamatok elindulását jelentő 1985. évi monori és az 1987. szeptemberi lakitelki tanácskozáson. 1989. októberben az MSZMP Reformszövetség platformjának választott vezetője lett. 1989. októberben a Magyar Szocialista Párt megalakulásakor beválasztották az MSZP Országos Elnökségébe. Az 1990. évi választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1. sz., nyíregyházi választókerületében a második fordulóban harmadik lett. Mandátumát pártja megyei listáján szerezte. 1990. május 3. óta az országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottságában, azon belül a kulturális és a rádió, televízió, sajtó albizottságokban dolgozott. 1992. október 13. óta az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottság, azon belül ugyanazon albizottságok tagja. 1990. szeptember 4-től az IPU magyar-japán baráti tagozata tagja.

• Tízezer nap, 1964
• Ítélet, 1967
• Ítélet, 1967 [!1969]
• Ítélet, 1969
• Forradás, 1972
• Nincs idő, 1972
• A mérkőzés, 1980
• A mérkőzés, 1981
• 10 preguntas 10 respuestas, [1990]
• Ten questions - ten answers, [1990]
• Tíz kérdés - tíz válasz, 1990
• Desâtʹ voprosov, desâtʹ otvetov, [1991]
• Küldetés, 1993, 1976
• A másik ember, 1993, 1987
• Mi történt velünk, 2014
• A másik ember,
• Az utolsó szó jogán,
• Érdemes-e?,
• Guernica,
• Hószakadás,
• Ítélet,
• Megmenteni önmagunkat önmagunktól,
• Mérkőzés,
• Nincs idő,
• Ryzyko i możliwości "filmu aktywnegǒ",
• Szansa i obowiązek,
• Tízezer nap,

• Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990. 2 db., ()
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984. 279 [1] o., ()
• Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964. 981 o., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar rendezők könyve. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmintézet-Magyar Filmunió, 1999. 326 o., ill., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Parlamenti választások 2002. A 2002. április 7-én és 21-én megválasztott 386 országgyűlési képviselő életrajza. A Ki Kicsoda szerkesztőség kiadványa. Szerk. Hermann Péter. Bp., Poligráf Kiadó, 2002. 197 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971-1973. 2 db., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon 8. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()

• Jegyzetek egy tó történetéhez   |☰  1962   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Tízezer nap   |☰  1965   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Öngyilkosság   |☰  1967   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Vízkereszt   |☰  1967   |☰  forgatókönyvíró
• A szemtanú felelőssége | Feldobott kő   |☰  1968   |☰  forgatókönyvíró    
• Ítélet   |☰  1970   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Nincs idő   |☰  1972   |☰  forgatókönyvíró, író, rendező
• Hószakadás   |☰  1974   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• A mi fiúnk | Fut az egész hegyoldal | Igazságosságról | Küldetés | Portréfilm Balczó Andrásról | Semmilyenség   |☰  1977   |☰  forgatókönyvíró, rendező    
• A mérkőzés   |☰  1981   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Guernica   |☰  1982   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Az utolsó szó jogán | Portréfilm dr. Béres Józsefről   |☰  1986   |☰  rendező    
• A másik ember   |☰  1987   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• A gyulai tűsgát   |☰  1987   |☰  szakértő
• Eszterkönyv | Eszter könyve   |☰  1989   |☰  konzultáns

• A mi fiúnk | Fut az egész hegyoldal | Igazságosságról | Küldetés | Portréfilm Balczó Andrásról | Semmilyenség (r.: Kósa Ferenc, 1977)    
• A gyulai tűsgát (r.: Zöldi István, 1987)