94-es képviselői életrajzok

1942. május 31-én született Győrött. Édesapja, Békesi László (1909-1958) jogász volt, pénzügyi szakértőként dolgozott, előbb a győri, majd a kispesti pénzügyi igazgatóságon, végül a Budai Járási Illetékhivatalnál. Édesanyja, Lenkey Sarolta (1915) gimnáziumi érettségivel otthon maradt, a háztartást vezette. Első felesége Graczka Anikó gazdasági előadó. Első házasságából született gyermeke, Anikó (1971) óvónő. 1992-től felesége Csehák Judit szocialista párti országgyűlési képviselő. Az általános iskolát Albertirsán végezte, majd 1960-ban a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Miután az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen díjat nyert magyar irodalomból, felvételi nélkül kerülhetett volna az egyetemre. Mégsem vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, arra hivatkozva, hogy továbbtanulásának nincsenek meg az anyagi feltételei (édesapja két évvel korábban elhunyt). Az eltanácsolás valódi oka a család gyakorló vallásossága volt. Így ő lett a családfenntartó: állásürülés folytán az albertirsai és a dánszentmiklósi községi tanácsokhoz került adóvégrehajtási előadónak. A munkahelyéről kapott ajánlással hamarosan felvették a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakára, esti tagozatra. A főiskolát kezdetben kényszerpályának érezte, ebben az hozott fordulatot, hogy tanára lett Faluvégi Lajos, aki akkor pénzügyminisztériumi főosztályvezetőként a készülő gazdasági reform előkészítő bizottságának tagja volt. Segítségével harmad-negyedéves korában elkezdett foglalkozni a költségvetés elméletével, huszonkét éves volt, amikor a Normatív tervezés a tanácsoknál című munkáját a Pénzügyi Szemlében publikálták. 1965-ben A tanácsok mint önkormányzatok címmel írta szakdolgozatát. Ez fontos témája volt a reformcsoportnak, melynek akkor már maga is a 'hátsó udvarába' tartozott. Még ebben az évben a Ceglédi Járási Tanács költségvetési csoportjának főelőadója, majd egy éven belül csoportvezetője. 1967-ben Budapestre költözött, a Pest Megyei Tanács főkönyvelője lett, majd a pénzügyi osztály osztályvezető-helyettese. Beiratkozott a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem kiegészítő pénzügyi szakára. 1971-ben Az önkormányzatok pénzügyei című disszertációjával egyetemi doktori címet szerzett. 1972-ben szakközgazdász képesítést szerzett. 1975-től a MKKE címzetes egyetemi docense, a tanácsi pénzügyekről adott elő. Kutatási területe a társadalmi közkiadások, a költségvetés, az államháztartás és az adórendszer problematikája. Rendszeresen publikál a Pénzügyi Szemlében és a Figyelőben. Tanácsi gazdaság, a tanácsok pénzügyei (1979) címmel egyetemi jegyzetet írt. 1973. július óta a Pénzügyi Szemle szerkesztőbizottsági tagja. 1970-től a Magyar Közgazdasági Társaságnak tagja. Tízéves korában atletizált, ifjúsági válogatott távolugró volt. 1980 és 1988 között a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. 1968-ban - miután a gimnáziumban nem volt KISZ-tag -belépett az MSZMP-be. Ez volt a feltétele annak, hogy 1969-ben kinevezzék pénzügyi osztályvezetővé, majd 1972-ben a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé. 1975-től Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyettese, e tisztében a tervgazdálkodási bizottság elnöke. 1979-ben elvégezte a Politikai Főiskolát. Ugyanebben az évben A társadalmi közös fogyasztás életszínvonal-politikai és területi kapcsolatai című értekezésével megszerezte a közgazdaság-tudomány kandidátusa fokozatot. Két év múlva címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. 1981-től az MSZMP Budapesti Bizottsága gazdaságpolitikai titkára. 1981 és 1985 között az MSZMP KB közgazdasági munkaközösségének tagja. 1985-ben, mivel részt vett egy, a Szovjetunió kívánságára Magyarország által is bojkottált Los Angeles-i olimpiát bemutató - bezúzott - kötet szerkesztésében, pártfegyelmit kapott, és felállították pártbizottsági titkári székből. Hetényi István segítségével visszatért a pénzügyekhez, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese lett. 1986-ban elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kétéves levelező tagozatát. 1989. május 10. és 1990. május 23. között a Németh-kormány pénzügyminisztere. A magyar-iraki, magyar-jugoszláv, magyar-algériai, valamint magyar-kuvaiti gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottságok magyar tagozatának elnökeként is dolgozott. Két ízben megkapta a Munka Érdemrend különböző fokozatait (1970, 1980), 1981-ben a Pénzügyminisztérium Lengyel Gyula-emlékérmével ismerték el tevékenységét. 1989-ben az MSZP alapító tagja. Az 1990. évi országgyűlési választásokon országos listán került be a törvényhozásba. Az 1990-1994-es ciklusban a költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottság alelnöke, az adó albizottság elnöke. 1992. június 23-tól az akkor megszervezett európai közösségi ügyek különbizottságának is tagja. 1990. októbertől az MSZP parlamenti frakciója közgazdasági munkacsoportjának vezetője és szóvivője volt. Az éves költségvetések vitáiban elmondott vezérszónoki beszédeiben visszatérően hiányolta az államháztartási reform koncepciójának kidolgozását, az állami feladatok felülvizsgálását és szelekcióját, továbbá az állami kötelezettségvállalás csökkentését. Sürgette a pénzintézetek bevonását a privatizációs körbe, az állami vagyon értékesítéséből származó bevételeket pedig az államadósság csökkentésére, valamint a hazai beruházások élénkítésére, és műszaki fejlesztésre javasolta felhasználni. 1990-ben a Girozentrale Befektetési Rt. tanácsadó testületének elnöke lett. Ellenzéki képviselősége idején igazgatósági tagja volt a Fotex Rt.-nek, felügyelőbizottsági tagságot vállalt az Europartners Befektetési és Tanácsadó Kft.-ben, valamint a HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft.-ben. 1991. februártól a budapesti magisztrátus tagja. Mint az MSZP gazdasági szakértője megfogalmazója volt a párt gazdaságpolitikai programjának, melyet 'Békesi-programként' ismert meg a közvélemény. A választási előkészületek időszakában többször felhívta a figyelmet a gazdasági realitások figyelembevételére és a felelőtlen ígérgetések veszélyére. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos (3.) és Pest megyei területi (1.) listáján, valamint Pest megye 15. sz., Cegléd központú választókerületében jelölték. A második fordulóban három jelölt közül abszolút többséget, 52,64 százalékot elérve választották képviselővé. Az MSZP választási győzelme után kiállt az SZDSZ-el kötendő koalíció és a közös kormányzás szükségessége mellett. A koalíciós tárgyalásokon a szocialisták gazdaságpolitikai tárgyalócsoportjának vezetője. 1994. július 15-től a Horn-kormány pénzügyminisztere. A gazdasági mélyponton való átlendüléshez 1994-1995-ben az államháztartási reform mielőbbi elkezdését, a privatizáció szabályozását és felgyorsítását, valamint a keletre és a harmadik világ felé való piaci nyitást tartotta a legsürgősebb feladatnak. Az 1994. évi pótköltségvetés és az 1995. évi költségvetés tervezetét, melyek a súlyos költségvetési hiány és az adósságterhek miatt kemény megszorításokat tartalmaztak, kompromisszumok árán sikerült elfogadtatnia az Érdekegyeztető Tanáccsal és a parlamenttel. A kemény pénzügyi megszorítások azonban ellentéteket eredményeztek az MSZP-frakcióban és a kormányon belül, és felerősödtek - a miniszterelnök részéről is - a Pénzügyminisztérium hatáskörének csökkentésére irányuló törekvések. A szocialisták siófoki frakcióértekezletén, 1995. január 29-én bejelentette lemondását, mivel nem látott esélyt gazdaságpolitikai álláspontja érvényesítésére. Lemondását a miniszterelnök március 1-jei hatállyal elfogadta. 1995. március 1. óta az MSZP-frakció tagjaként folytatja képviselői munkáját, a szociális és egészségügyi munkacsoport tevékenységében vesz részt. Továbbra is aktív szereplője a közéletnek, cikkekben, interjúkban, előadásokban fejti ki gazdaságpolitikai nézeteit, és ismét tanít a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen.

História TT

Jogászcsaládban született. 1960-ban a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd az Albertirsai és Dánszentmiklósi Községi Tanács végrehajtási előadójaként helyezkedett el. 1963-tól a Ceglédi Járási Tanács költségvetési előadója, majd csoportvezetője, munka mellett elvégezte a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakát. 1967-től a Pest Megyei Tanácsnál kapott munkát, főkönyvelő, majd a pénzügyi osztály vezetője lett. 1966-ban az MKKE általános pénzügyi szakán diplomázott, 1970-ben ugyanitt tervmatematikus diplomát kapott. 1968-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1972-ben az MKKE-n szakközgazdász oklevelet szerzett, 1972-től a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese volt. 1975-ben lett Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyettese, a tervgazdasági bizottság elnöke. 1979-ben fejezte be tanulmányait az MSZMP Politikai Főiskoláján, megvédte közgazdaságtudományi kandidátusi disszertációját. 1981-től az MSZMP Budapesti Bizottságán gazdaságpolitikai titkárként dolgozott, 1985-ig az MSZMP KB közgazdasági munkaközösségének tagja volt. 1985. márciusban kinevezték a pénzügyminiszter helyettesének. 1989. május 10. és 1990. május 23. között Németh Miklós kormányában pénzügyminiszter. 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja volt. 1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő; az MSZP országos listáján valamint Pest megye 15. számú egyéni választókerületében jutott képviselői mandátumhoz. 1994. július 15. és 1995. március 1-je között ismét pénzügyminiszter volt.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1942. május 31-én született Győrött (Győr, Moson és Pozsony vármegye). Édesapja, néhai Békesi László jogász volt, s mint pénzügyi szakértő előbb a győri, majd a kispesti Pénzügyi Igazgatóságon, végül a Budai Járási Illetékhivatalnál dolgozott. Édesanyja, Lenkey Sarolta gimnáziumi érettségivel háztartásbeliként otthon maradt. Első házasságából született gyermeke, Anikó (1971) óvónő. 1992 óta felesége Csehák Judit szocialista párti országgyűlési képviselő. Albertirsán végezte el az általános iskolát, majd 1960-ban a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Miután a középiskolai tanulmányi versenyen díjat nyert magyar irodalomból, felvételi nélkül került volna az egyetemre. Mégsem tanulhatott tovább az ELTE-n, mert vallásos világnézete miatt nem vették fel. ő lett a családfenntartó, az érettségi után az Albertirsai és Dánszentmiklósi Községi Tanácshoz került adóvégrehajtási előadónak. Ezt követően 1963-tól négy éven át a Ceglédi Járási Tanács költségvetési előadója, majd csoportvezetője. Ekkor végezte el levelező tagozaton a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakát. 1967-től a Pest Megyei Tanácsnál dolgozott, főkönyvelőként kezdte, majd rövidesen a pénzügyi osztály vezetője lett. 1966-ban a MKKE általános pénzügyi szakán diplomázott, 1970-ben ugyanitt tervmatematikusi diplomát kapott. 1971-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját Az önkormányzatok pénzügyei című munkájával. 1972-ben a MKKE-n szakközgazdász képesítést szerzett. 1975-től ugyanott címzetes egyetemi docens. Közben - 1972 és 1975 között - a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese lett. 1975-ben Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elnökhelyettese, a Tervgazdasági Bizottság elnöke. 1979-ben elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját. Ugyanebben az évben védte meg közgazdaságtudományi kandidátusi disszertációját A társadalmi közös fogyasztás életszínvonal-politikai és területi kapcsolatai című munkájával. Két év múlva címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. 1981-től az MSZMP Budapesti Bizottságán gazdaságpolitikai titkárként dolgozott. 1985-ben innen tért vissza a pénzügyekhez, de akkor már pénzügyminiszter-helyettesként. 1986-ban elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia két éves levelező tagozatát. 1989. május 10. és 1990. május 23. között a Németh-kormány pénzügyminisztere. A magyar-iraki, a magyar-jugoszláv, a magyar-algériai valamint a magyar-kuvaiti gazdasági együttműködési állandó vegyesbizottságok magyar tagozatának elnöke. Kutatási területe a társadalmi közkiadások, a költségvetés, az államháztartás és az adórendszer problematikája. Rendszeresen publikál a Pénzügyi Szemlében és a Figyelőben. Egyetemi jegyzetet írt Tanácsi gazdaság, a tanácsok pénzügyei (1979) címmel. Egy önálló kötete látott napvilágot: A társadalmi közös fogyasztás pénzügyei (1980). 1973. július óta a Pénzügyi Szemle szerkesztőbizottságának, 1970-től a Magyar Közgazdasági Társaságnak tagja. Két ízben kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát (1970 és 1980), 1981-ben a Pénzügyminisztérium Lengyel Gyula Emlékérmével ismerték el. Tizenéves korában atlétizált, később ifjúsági válogatott távolugró volt. 1980 és 1988 között ő volt a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. 1968-ban lépett be az MSZMP-be. 1981 és 1985 között az MSZMP KB közgazdasági munkaközösségének tagja volt. 1985-ben különvéleménye miatt pártfegyelmi büntetést kapott. 1989-ben lett az MSZP tagja. Az 1990. évi választásokon országos listán került be az MSZP képviselőinek sorába. 1990. május 3. óta a parlament költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának alelnöke, ezen belül az adó albizottság elnöke. 1990. októbertől az MSZP parlamenti frakciója közgazdasági munkacsoportjának vezetője és szóvivője. Ugyanebben az évben a Girozentrale Befektetési Rt. tanácsadó testületének elnöki székébe került. 1991. februártól pedig Budapest főváros magisztrátusának tagja. 1992. június 23-tól tagja az Európai Közösségi ügyek különbizottságának.

Politika CD

1942. május 31-én született Győrött. A ceglédi Kossuth Gimnáziumban végezte a középiskoláját. 1965-ben elvégezte a Közgazdasági Egyetemet, 1966-ban és 1968-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola két szakán diplomázott, majd 1979-ben az MSZMP KB Politikai Főiskoláján, illetve 1985-ben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végzett. 1971-ben közgazdasági egyetemi doktori címet szerzett. 1960-tól pénzügyi előadó az albertirsai, 1961-től dánszentmiklósi községi tanácsnál; 1964-től a ceglédi járási tanács költségvetési előadója, majd csoportvezetője, majd pénzügyi osztályvezető-helyettese. 1968-tól a Pest Megyei Tanács osztályvezetője, 1971-től általános elnökhelyettese. 1974-től a Fővárosi Tanács közgazdasági elnökhelyettese, 1980-1985 között az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára. 1975-től az MKKE c. egyetemi docense, 1981-től c. egyetemi tanára. Pénzügyminiszterhelyettes 1985-1989 között, majd pénzügyminiszter 1989-1990-ben. Egy ideig a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke. 1968-tól az MSZMP tagja volt, majd az MSZP tagjaként parlamenti képviselő 1990 májusától.

• A tanácsi gazdaság, a tanácsok pénzügyei, 1978
• A tanácsi gazdaság, a tanácsok pénzügyei, 1986
• Kényszerpályák és lehetőségek, 1996
• Pénzügyminiszterek reggelire, 2001
• Ezt jól kifőztük!, 2008
• A pénzügyi politika és a pénzügyi szabályozás korszerűsítése,
• A tanácsi és költségvetési gazdálkodás időszerű kérdései, fejlesztési lehetőségei,
• A területi gazdaság, a területi politika és a közigazgatás kapcsolata,
• Pénzügyi politika és árrendszer,

• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Privát Ki Kicsoda. Szerk. Szigeti Sándor. [Bp.], Haas & Singer, 1992. 319 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Who is who Magyarországon. 7. kiad. Zug. 2009. Hübners Who is Who., ()

• Mit várhatunk egy modern államtól - és ez mibe kerül nekünk? (r.: , 2006)