Kortárs magyar írók, 1945-1997

HARASZTI MIKLÓS(Jeruzsálem, 1945. jan. 2.): költő, író, műfordító.[MKK,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD]M.: Költők, dalok, forradalmak, vál., ford., jegyz., 1969; Darabbér, szociogr., Berlin, 1975, [Párizs, 1980, Bp., 1989]; L'Artiste d'État, Párizs, 1983; The Velvet Prison, New York, 1987; Kései bevezetés a Kádár-rendszerbe, 1990; A cenzúra esztétikája, esszé, 1991.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1945. január 2-án született Jeruzsálemben (Palesztina, Nagy-Britannia mandátumterülete). Édesapja, Haraszti József órás huszonegy évesen, 1939-ben vándorolt ki. Édesanyja, Kőrösi Hedvig Munkácson született, érettségizett és tanítóképzőt végzett. Ő 1941-ben vándorolt ki Palesztinába. A szülők ott ismerkedtek meg. A család csak a háború után, 1948-ban tért haza Magyarországra. Az édesapa az 1950-es években esti tagozaton végzett technikumot, meós volt, majd az Órások Szövetkezeténél dolgozott nyugdíjazásáig. Édesanyja több nyelvet beszélt. A MOKÉP, majd a Hungarofilm Vállalatnál dolgozott, ahol filmek külföldi terjesztésével foglalkozott. Testvére, Szil (Haraszti) Péter (1951) 1975-ben Svédországba emigrált. Ma Spanyolországban él, alternatív gyógyászattal foglalkozik. Felesége Szenthe Antónia pszichológus. Gyermekei: Anna (1978) tanuló, Luca (1991). Az általános és középiskolát Budapesten végezte, 1963-ban érettségizett a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban. Az érettségi után egy évig képesítés nélküli nevelőként tanított Pakson és Dunaföldváron. 1964-tól az ELTE BTK filozófia-magyar nyelv és irodalom szakán tanult. 1963-tól verseket, műfordításokat és kisebb cikkeket közölt az irodalmi sajtóban. 1966-67 fordulóján egy évre kizárták az egyetemről, rendőrhatósági figyelmeztetés miatt. A kizárás ideje alatt az MTA Bartók Archívumban dolgozott. 1968-ban folytatta az egyetemet. Az 1968. évi párizsi és prágai események magyar diákvisszhangjaként kirobbant bölcsészkari mozgalomban szerepet vállalt; az 1969 őszén lezajlott kari gyűlésen a diákok ötvenszázalékos részvételt követeltek a döntéshozó testületekben. A demokratikus mozgalmat gyorsan elfojtották s őt 1970. májusban, a diploma megszerzése előtt az ország összes egyeteméről kizárták, majd ismét rendőri felügyelet alá helyezték. A diplomát azóta sem kapta meg. Kizárása után a Magvető Könyvkiadóval szerződést kötött egy gyári riportkönyvre. 1970 nyárutóján lépett be a Ganz-MőVAG galvanizáló üzemébe, onnan két hónappal később a Vörös Csillag Traktorgyárba ment át marósnak. Az egyéves gyári munka idején is rendőri felügyelet alatt állt. Dalos György íróval, aki szintén felügyelet alatt állott, engedetlenségi akciót indított. Bejelentették, hogy tiltakoznak a rendőrség kulturális ügyekbe történő beavatkozása ellen, továbbá megtagadják a rendőri felügyelet előírásait. Az akció 25 napos éhségsztrájkkal végződött a baracskai büntetésvégrehajtási táborban. 1972 végén írta meg Darabbér című leleplező gyári szociográfiáját. 1973. május 22-én letartóztatták. Két heti éhségsztrájk után vádlottként szabadlábra helyezték. Az 1973. október 15-16-án lefolytatott első tárgyalási fordulóra benyújtott vádirat, mint a kézirat szerzőjét a Btk. 127. cikkelye alapján államellenes izgatással vádolta. A második tárgyaláson, majd 1974. január 10-én a Legfelsőbb Bíróság jogerősen 8 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és elrendelte a kézirat elkobzását. Mindezek után hivatalos állása egészen 1990-ig nem volt. Szabadfoglalkozású íróként a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának volt a tagja. 1975-ben egy nyugat-berlini kiadó Heinrich Böll előszavával megjelentette a Darabbért, amely azután további tizennégy országban jelent meg. 1978-ban a Berliner Künstlerprogramm egyéves ösztöndíjában részesült. Akkor kaphatott először nyugati útlevelet. Egy további évet Franciaországban és nyugat-európai utazással töltött. 1980. augusztusban jött haza. Alapító szerkesztője lett az illegálisan kiadott Beszélő folyóiratnak. Írásai csak itt és így jelenhettek meg. A cenzúra esztétikája című könyve hivatalosan csak külföldön jelenhetett meg; itthon Demszky Gábor szamizdat AB Független Kiadója adta ki. Utoljára 1988. március 15-én tartóztatták le. 1988. május 1-jén a Szabad Kezdeményezések Hálózatának tanácstagja lett. Az 1988-89-es tanévet a New York állambeli BARD College-ban töltötte, így az SZDSZ-nek nem alapító tagja. Az 1989. évi háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a sajtó albizottság munkájában vett részt. Az 1990. évi választásokon minimális, 16 darabos szavazattöbbséggel, többszöri óvás, majd a Legfelsőbb Bíróság határozata után nyert választókerületében (Budapest 11. sz., VIII. ker.) mandátumot. 1990. május 15-től a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottság, ezen belül a kulturális és a rádió, televízió, sajtó albizottságok tagja. 1992. október 13. óta az átalakított kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottságban, ezen belül ugyanazon albizottságokban dolgozik. Az 1990. május 15-től november 22-ig létezett, a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs jelenségeit vizsgáló bizottság tagja volt, de tagságáról politikai nézetkülönbségei miatt lemondott. 1989-90 fordulójától az SZDSZ sajtófőnöke, 1991. novemberig a párt ügyvivője, később a parlamenti frakció sajtószóvivője. 1991. december 2-tól a frakción belül alakult SZDSZ Szabadelvű Kör tagja. A legfőbb ügyész 1991. november 18-án az 1974-es ítélete ellen törvényességi óvást emelt. 1992. január 20-án a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa - bűncselekmény hiányában - felmentette a sokszorosítás útján elkövetett államellenes izgatás vádja illetve jogerős ítélete alól.

• Költők, dalok, forradalmak, 1969
• Akkord, 1975
• Stücklohn, 1975
• Arbetare i en arbetarstat, 1976
• Bertolt Brecht versei, 1976
• Salaire aux pièces, 1976
• Akkord, 1977
• A worker in a worker's state, 1977
• Friedrich Schiller versei, 1977
• Kései bevezetés a kádárizmusba, [198?]
• Bertolt Brecht válogatott versei, 1980
• Darabbér, 1980
• Beszélő, [1981]-
• A destajo, 1981
• Egy főkolompos délelőttjei, [1982]
• Külön-beszélő, 1984
• Darabbér, 1985
• A cenzúra esztétikája, 1986
• Darabbér, 1989
• A cenzúra esztétikája, 1991
• Desszert, 1991
• Egy torkos szörnyeteg, 2003
• Média-önszabályozási útmutató, 2008
• The velvet prison, cop. 1987
• Animal farm scenarios: the comeback of the former communists in Hungary and why there is no reason to worry,
• Az első szabadon ünnepelt március 15-e,
• Bibó kettős példamutatása,
• Emlékezés a 40 éves Szabad Európa Rádió kezdetére,
• Tradiţia strângerii de mână,

• A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1989-2009, ()
• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Para-Kovács Imre: Amerika kiadó. Beszélgetések Menyhárt Jenővel. Bp., Glória, 2006. 462 o., [38] t., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• Pol Pot megye punkjai - CPg (r.: Kövessy Róbert, 1999)
• Rám csaj még nem volt ilyen hatással (r.: Reich Péter, 1993)
• A Közellenség | Punktérítő (r.: Kövessy Róbert, 2000)    
• Szerelemtelevízió I-II. (r.: Tölgyesi Ágnes, 2004)