Heves Megyei Népújság

A nyolcvanas évek elejétől az írói ellenzek ismert tagja. 1988-ban megjelent könyve a Kádár-korszak átfogó bírálata. A Magyar Demokrata Fórum alapítói közé tartozik. 1955-ben született Nagykállóban. A debreceni egyetemen szerzett tanári diplomát, majd Csoóri Sándor Herder-ösztöndíjasként politikatudományt tanult Bécsben. A Magyar Napló című hetilap szerkesztője. Kerecsenden él. Felesége középiskolai tanár. Három kisgyermekük van. Mit akarok? 1. Gyors, de békés rendszerváltást. 2. Az állampárt és a pártállam romjainak eltakarítását, becsületes elszámoltatást, a törvénysértések áldozatainak rehabilitálását. 3. Független, semleges, demokratikus Magyarországot. 4. Emberközpontú piacgazdaságot. Magántulajdont minél több embernek. Részvényt a munkásságnak és az alkalmazottaknak. Földet a parasztságnak, hogy ne kirívóan gazdag kevesek és az elszegényedett milliók, hanem a jómódú, öntudatos polgárok társadalma legyünk. 5. A korszerűtlen ipar átalakítását, leértékelt mezőgazdaság, gyarmatosított falu helyett virágzó vidéket. 6. A ránk erőszakolt tanácsrendszer helyett valódi önkormányzatot. 7. Az infláció megfékezését és vállalkozást serkentő adópolitikát. 8. Igazságos nyugdíjrendszert. 9. A nő-, gyermek- és ifjúságpolitika szólamai helyett családvédelmet, az anyaság hivatásként való elismerését. 10. A lakáspolitika, az egészségügyi és az oktatási rendszer gyökeres reformját. 11. A hazai kisebbségek jogainak biztosítását, érvényesülésük segítését, és rendszeres törődést a határainkon kívül élő magyar kisebbségek sorsával. 12. Nemzeti hagyományaink megbecsülését és a keresztény alapú erkölcsi értékek védelmét.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

Az Év Könyve Díj 1998.ELEK ISTVÁNM.: Társadalomkritika és radikális reform, 1988; Advent, és aminek el kellett jönnie, publicisztikai írások, 1994; Az elfogultságok kertjéből. Naplótöredék 1994-95, 1995; Polgár és kora, publ., 1997.(Nagykálló, 1955. ápr. 26.): közíró, kritikus, politikus.[ÚMIL,KMIK,KK94,KK96]

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1955. április 26-án született Nagykállóban (Szabolcs-Szatmár megye). Az apai nagyapa zaklatott pályát futott be, volt csendőr, tsz-elnök, magánfuvarozó, bedolgozó kosárfonó. Édesapja, Elek István tanítóképzőbe, majd az 1940-es évek végén katonatisztképzőbe járt. Az 1950-es években a kállói OTP-ben dolgozott, a következő évtized közepétől az MHSZ járási és városi tisztviselője lett. A Nemzeti Parasztpárt majd az MDP és az MSZMP tagja. Eredetileg református vallású, de ateistává lett. Anyai nagyapja eredetileg kőműves mester, aki Amerikába ment és az ott gyűjtött pénzen földet vett idehaza. Földjén gazdálkodott, bíró volt Kiskállóban, az ötvenes években kuláklistára és néhány hónapra börtönbe került. Édesanyja, Kerezsi Julianna hat osztályt végzett, sokáig háztartásbeli. Később esti iskolában fejezte be a nyolc általánost. A helyi ÁFÉSZ üzemében táskakészítő betanított munkásként dolgozott, ma nyugdíjas. Az anyai nagyszülők vallásukat gyakorló görög katolikusok, az édesanya életvezetését is a keresztény valláserkölcs törvényei szabályozták. Testvérei: Zoltán (1960) finommechanikai gépszerelőből mezőgazdasági vállalkozó lett, Tibor (1962) irodalomkritikával is foglalkozó középiskolai tanár. Nős (1982), felesége Román Katalin magyar nyelv és irodalom-történelem szakos középiskolai tanár. Négy gyermekük született: Zsófia (1984), Ágnes (1986), István (1989) és Judit (1991). A család a feleség szüleinek lakóhelyén, a Heves megyei Kerecsenden él. Az általános és középiskolát Nagykállóban végezte, 1973-ban érettségizett a Korányi Frigyes Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait Debrecenben a KLTE BTK magyar nyelv és irodalom-történelem szakán végezte. A debreceni egyetem ifjúsági szervezetének megreformálására irányuló diákmozgalmaknak Csengey Dénes mellett egyik vezetője volt. 1980-ban szerzett diplomát. Az egyetem után pályája nehezen indult, noha már 1978 óta rendszeresen publikált. Debrecenben hírlapkézbesítőként, Budapesten egy évig a Magyar Rádió Tömegkommunikációs Intézetének kérdezőbiztosaként dolgozott. Egy, a Kritika című folyóiratban 1980-ban megjelent írására felfigyelt a fővárosban szervezkedő politikai ellenzék. Csoóri Sándor a fiatal közírót az 1981. évi Herder-díjával járó Herder-ösztöndíjra jelölte. Az 1981-82-es tanévet a bécsi egyetemen töltötte, politikatudományi tanulmányokat folytatott. 1982-től három évig az Állami Gorkij Könyvtárban dolgozott nyelvi referensként és könyvtárosként. 1985 és 1987 között barátaival nevelési kísérletbe kezdtek: az örkényi mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben nevelőtanárságot vállaltak. 1987-ben családjával vidékre költözött, életmódot változtattak: gazdálkodtak. Politikai pályájának kezdetén, 1980-1985 között fiatal írótársaival (Csengey Dénes, Lezsák Sándor, Szilágyi Ákos és Tamás Gáspár Miklós) a Fiatal Írók József Attila Körét szervezték. 1985-ben bekövetkezett belső visszavonulásáig a FIJAK vezetőségének tagja. 1982-től 1989-ig a kör kiadványának, a JAK-füzetek sorozatnak szerkesztőbizottsági tagja. Állandó résztvevője az irodalompolitikai vitáknak. Meghívták Monorra (1985), a következő évben Csurka István és Szilágyi Ákos ajánlásával MTA-Soros-ösztöndíjat kapott. Lakitelekre Csengey Dénes hívta meg, feleségével együtt lett az MDF alapító tagja. Lakitelki beszédében nyilvánosságot, a reformfolyamatok fölgyorsítását és egy nemzeti demokrata kör létrehozását sürgette. 1987 őszétől a választásokig Kerecsenden, Gyöngyösön és Egerben szervezte a fórumot. Az MDF párttá válása után (1989) beválasztották az első választmányba és ügyvivőséget is vállalt. 1988-89-ben az MDF két területi lapjának, a Miskolci Fórumnak és a Heves megyei Agórának volt szerkesztőbizottsági tagja. Az Írószövetség hetilapjának, a Magyar Naplónak rovatvezető szerkesztője 1989-ben. Az 1990. évi választások második fordulójában szerzett mandátumot a 24 településből álló füzesabonyi választókerületben. 1990. május 3-tól az országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport, sajtó és televízió állandó bizottságának titkára lett. 1992. október 13. óta az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottság alelnöke. A Liberális Fórum Alapítvány kezdeményezője és az MDF nemzeti liberális irányzatának egyik vezetője. 1992 februárjában az MDF frakcióelnökségébe választották. 1990. szeptember 4-től az IPU magyar-osztrák, szeptember 11-től magyar-német baráti tagozatának tagja.

• JAK füzetek, 1982-1991
• Hátrányos helyzetű mezőgazdaság, leértékelt vidék, gyarmatosított falu, 1984
• Társadalomkritika és radikális reform, 1988
• Dolog és szellem, 1989
• Advent, és aminek el kellett jönnie, 1994
• Az elfogultságok kertjéből, 1995
• Az elitek átváltozása, [1996]
• Polgár és kora, 1997
• Az elitek átváltozása, 1998
• Magyarnak lenni, most!, 2002
• Rendszerváltoztatók húsz év után, 2009
• Bukás előtt - győzelem után, cop. 1999
• A "gyerekgyalázó" Kerecsend,
• A rendszerváltás és a posztszocialista elit lelkiismerete,
• Az MDF VI. országos gyűlése,
• Irodalom, politika,
• Szükség van-e ma népfőiskolára?,

• Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., Magyar Országgyűlés, 1992. 606 [1] o., ill., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Szabolcs-Szatmár-Bereg kortárs íróinak kislexikona. Szerk. Bánszki István, Futaky László. Nyíregyháza, Bessenyei Társaság, 1991. 53 o. [1] t. fol. ill., térkép, ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• A kétségbeesés méltósága (r.: Erdélyi János, Matkócsik András, 1998)