

Dósa Ferenc (993643 | - )
Benkő Samu (993642 | - )

Széchenyi-díj
1997.03.15
Kortárs magyar írók, 1945-1997
A Ro. Írószövetség Díja 1971, 1984; A filozófiai tud. doktora 1978; A Ro. Akadémia díja 1980; Az MTA külső tagja 1990; Nagy Imre-emlékplakett 1994; Déry Tibor-jutalom 1994; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1994; Kemény Zsigmond-díj 1997; Széchenyi-díj 1997; Tőkés László Alapítvány díja 1997.BENKŐ SAMU [álnév: Benkő Mátyás, Dósa Ferenc](Lőrincfalva, Maros-Torda m., 1928. febr. 25.): művelődéstörténész. [ROM]M.: Minek nevezzelek, v.ant., szerk., Bk., 1955; Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről [Csetri Elekkel, Imreh Istvánnal], Bk., 1956; Kemény Zsigmond Naplója, bevez., Bk., 1966; Bölöni Farkas Sándor. Utazás Észak-Amerikában, bev., jegyz., Bk., 1966; Bolyai János vallomásai, Bk., 1968 [románul: 1976]; Sorsformáló értelem. Művelődéstörténeti dolgozatok, Bk., 1971; Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföldemen, Bk., 1972; A felvilágosodás meggyökerezésének néhány sajátossága az erdélyi magyar művelődésben, Kvár, 1973; Bolyai-levelek, szerk., Bk., 1975; Confesiunile lui Bolyai János, Bk., 1976; II. Rákóczi Ferenc: Fejezetek a Vallomásokból, szerk., Bk., 1976; Ormós Zsigmond: Szabadelmű levelek vagy democrat lapdacsok aristocrat görcs ellen, szerk., Bk., 1976; A helyzettudat változásai, műv. tört. írások, Bk., 1977; Apa és fiú. Bolyai-tanulmányok, 1977; A legszebb élet, amit magamnak el tudtam képzelni, beszélgetések Kós Károllyal, Bk., 1978; Haladás és megmaradás, műv. tört. tan., 1979; Erdélyi Muzéum 1814-1818, vál., bev., Bk., 1979; Széchenyi István: Közjóra való törekedések, szemelvények, összeáll., bev., Bk., 1981; Őrszavak, műv. tört. írások, Bk. [-Bp.], 1984; Szenci Molnár Albert: Napló és más írások, vál., bev., Bk., 1984; Permanenţâ şi devenire, Bk., 1984; Újfalvi Sándor: Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak, s. a. r., bev., jegyz., Bk., 1990; Nagy Géza, a literátor és művelődésünk mindenese, Kvár, 1991; Kós Károly: Életrajz, közzéteszi, Bp.-Bk., 1991; A romániai magyar tudomány helyzete és az Erdélyi Múzeum-Egyesület feladatai, 1993; Újrakezdések. Tanulmányok, előadások, beszélgetések, búcsúztatások. 1990-1994, Csíkszereda, 1996.[ROMIL,KMIK,MTAA,KK92,KK94,KK96,ÚMIL, KKACs,K-L,RMKK,OSZKK]
Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981
Benkő Samu (Lőrincfalva, 1928. febr. 25.) — művelődéstörténész. B. Nagy Margit férje. Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi, majd a kolozsvári ref. kollégiumban végezte. A Móricz Zsigmond Kollégium tagja. Tanári képesítést a Bolyai Tudományegyetem filozófiai karán szerzett, ahol Gaál Gábor mellett egyetemi gyakornok, később tanársegéd (1949–52); közben fél évig általános iskolai tanár Fazekasvarsándon. 1953-tól az Akadémia kolozsvári Történeti Intézetében kutató, majd főkutató. 1975-től az RSZK Akadémiája kolozsvári könyvtárának tudományos főkutatója. 1957–58-ban szerkesztő a Korunknál, a Kriterion Könyvkiadónál megjelenő Téka-sorozat szerkesztőbizottsági tagja. Érdeklődése mindinkább a hazai művelődéstörténet felé irányul, annak is a XVIII–XIX. századi hagyományait kutatja. Első cikke a marosvásárhelyi Szabad Szóban jelent meg 1946-ban, azóta valamennyi hazai magyar folyóiratban folytat közírói, kritikai és szakírói munkásságot. Úttörő munkát végzett Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozásában, ilyen irányú kutatásait a szakemberek (Tóth Imre) és írók (Németh László) egyaránt magasra becsülik. Tanulmánya az első erdélyi magyar folyóiratról (Korunk 1957/8), Kemény Zsigmond publicisztikájának eszmetörténetéről (Korunk 1964/12 és 1965/1) s Petőfi-elemzése (A história és a vers, Igaz Szó 1969/11) forrásértékű. Közreadta Kemény Zsigmondnak a sepsiszentgyörgyi levéltárból előkerült naplóját; a bevezető tanulmány itthon s külföldön is nagy visszhangot váltott ki. Újabb Kemény-tanulmányaiban az író történelmi érdeklődését, a nemzetiségi kérdésről 1860–61-ben írott cikkeit és műveltségének rétegeit elemzi (Kemény Zsigmond műveltsége, A regény és a történelem, Korigény és erkölcsi parancs). Mindhárom eredetileg 1975-ös tanulmány A helyzettudat változásai c. kötetben. Munkatársa az Istoria României III. kötetének (1964), egyik fordítója az Erdély története c. akadémiai munkának (1964) és fordítója Victor Cheresteşiu A balázsfalvi nemzetgyűlés (1967) c. művének, társszerkesztője a Revoluţia de la 1848–1849 din Transilvania (I. 1977; II. 1979) c. sorozatnak s a Székely felkelés 1595–1596 c. kötetnek (Demény Lajossal és Vekov Károllyal, románul 1978, magyarul 1979). Írásait a múlt közelhozása napjainkhoz, a honi helytállás és európai kitekintés összhangkeresése, a mondandó választékos megfogalmazása jellemzi. Művelődéstörténeti dolgozataival nemcsak a haladó erdélyi hagyományokat teszi élővé, hanem új, tudományos megalapozást is ad a korszerű humanista nemzetiségi öntudatnak, feloldva “egyetemesség és provincia századok óta hordozott ellentmondását”. Tudomány- és iskolatörténeti írásaiban a kultúra egyetemes eredményeinek birtokbavételét és az alkotómunka hazai kibontakozását vizsgálja. Munkái: Az erdélyi műszaki és gazdasági értelmiség kialakulásának kérdéséről (a Csetri Elekkel és Imreh Istvánnal közös Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről c. kötetben, 1956); Bolyai János vallomásai (1968, 2. kiadás 1972, románul 1976); Sorsformáló értelem (művelődéstörténeti dolgozatok, 1971); Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföldemen (1972); A helyzettudat változásai (művelődéstörténeti dolgozatok, 1977); Apa és fiú (Bolyai-tanulmányok, Bp. 1978); “A legszebb élet, amit magamnak el tudtam képzelni” (beszélgetései Kós Károllyal, 1978); Haladás és megmaradás (művelődéstörténeti tanul-mányok, Bp. 1979). Szerkesztésében megjelent kiadványok: Minek nevezzelek (száz szerelmes vers magyar klasszikus költőktől, 1955); Arany János: Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje (utószóval, 1956); Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában (bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel, 1966); Kemény Zsigmond naplója (1966, 2. kiadás Bp. 1974); Bolyai-levelek (Téka 1975); II. Rákóczi Ferenc: Fejezetek a Vallomásokból (Téka 1976); Ormós Zsigmond: Szabadelmű levelek vagy demokrát lapdacsok aristocrat görcs ellen (Téka 1976); Erdélyi Muzéum 1814–1818 (válogatás bevezetővel, Téka 1979). Írói álnevei: Benkő Mátyás, Dósa Ferenc.Kozma Dezső: Kemény Zsigmond Erdélyben. Utunk 1966/24. — Rigó László: Kemény Zsigmond naplója. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1967/3. — Imreh István: Útleírás, mely utat mutat. Korunk 1967/4. — Mikó Imre: Bolyai János vallomásai. Igaz Szó 1969/2. — Tóth Imre: A második mérföldkő a Bolyai-kutatásban. Korunk 1969/3. — Vekerdi László: Bolyai János vallomásai. Valóság, Bp. 1969/4; újraközölve Befejezetlen jelen, Bp. 1971. 486–90. — Trócsányi Zsolt: Erdélyi arcok — Két tanulmánykötetről. Tiszatáj, Szeged 1969/10. — Gáll Ernő: Értelmiségünk múltjának kutatója. A Hét 1971/49. — Szilágyi Domokos: Sorsformáló értelem. Könyvtári Szemle 1972/1. — Balogh Edgár: Serkentő párhuzamok; Bajor Andor: Megmentett múlt. Igaz Szó 1972/3. — Marosi Péter: Murokországi kóstoló. Utunk 1972/47. — Beke György: “Írásaimmal hatni akarok”. Beszélgetés B. S.val. A Hét 1975/27. — Imreh István: A változásformáló értelem. Utunk 1978/8. — Balogh Edgár: A helyzettudat változásai. Igaz Szó 1978/3. — Egyed Ákos: Művelődéstörténetünk útjai. Korunk 1978/3. — Czine Mihály: “A legszebb élet”… B. S. beszélgetései Kós Károllyal. Forrás, Kecskemét 1979/6. — Marosi Péter: Vallani és vállalni. Utunk 1979/33. — Fábián Ernő: Anyanyelv és műveltség. Utunk 1979/36. — Ratzky Rita: B. S.: Haladás és megmaradás. Valóság, Bp. 1979/12. — Németh László: A két Bolyai marosvásárhelyi bemutatójára. Az Utolsó széttekintés c. kötetben. Bp. 1980. 729–30. — Kiss András: Haladás és megmaradás. Utunk 1980/34.
- Kemény Zsigmond naplója, 1966
- Téka, [1969]-
- Szabadelmű levelek vagy Democrat lapdacsok aristocrat görcs ellen, 1976
- Apa és fiú, 1977
- Erdélyi Muzéum, 1979
- Közjóra való törekedések, 1981
- Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak, 1982
- Marcus Aurelius elmélkedései, 1983
- Napló és más írások, 1984
- Napnyugati utazás, Napló, 1984
- Őrszavak, 1984
- Permanenă şi devenire, 1984
- Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak, 1990
- Emlékiratok, 1990
- Életrajz, 1991
- Nagy Géza a literátor és művelődésünk mindenese, 1991
- Ha dalolni támad kedvem..., 1992
- A romániai magyar tudomány helyzete és az Erdélyi Múzeum-egyesület feladatai, 1993
- Ha dalolni támad kedvem..., 1993
- Újrakezdések, 1996
- Ha dalolni támad kedvem..., 1997
- A csíksomlyói Ferences Könyvtár kincsei, 1999
- , 1999
- Baranyai Decsi Csimor János emlékezete, 2001
- Erdély a keresztény magyar királyságban, 2001
- Alkalmak és szavak, 2002
- Bolyai, 2002
- Bolyai János vallomásai, 2002
- Bolyai-levelek, 2002
- Libellus pictus azaz, 2002
- Magyarország és a magyar kisebbségek, 2002
- Megrajzolt pátria, 2002
- Pantheon avagy, 2002
- Debreczeni Márton emlékezete, 2003
- Fogalmazványok a Tanhoz, illetőleg az Üdvtanhoz, 2003
- Az igaz ember pedig hitből él, [2005]
- Ha dalolni támad kedvem..., 2005
- Monológ alkonyatban, 2005
- Documenta neglecta, 2008
- Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára, 2008
- Magyarországi és erdélyi urak, 2008
- Csőgör Lajos börtönévei, 1949-1955, 2010
- Életrajz, 2014
- Haladás és megmaradás, cop. 1979
- Murokország küldötte, cop. 2011
- A Bolyaiak és a *-ok,
- Adalékok az erdélyi szabadkőművesség történetéhez,
- A história és a vers,
- Az eckermanni szerepvállalás szerény erdélyi képviselője: Szentgyörgyi Imre,
- Az első erdélyi magyar folyóirat,
- Az Erdélyi Gazdasági Egyesület nagy korszaka és Szász Pál szervező talentuma,
- Az erdélyi magyarság Magyarország-képének változásai,
- Az igazságkereső fiatal jogász,
- Bolyai János az erdélyi panteonban,
- Cédulák Csucsáról,
- Csillag a magyar tudomány egén: Bolyai János,
- Debreczeni Márton szótárszerkesztményei,
- Deé Nagy Anikó - a továbbiakban: Anikó,
- Gáll Ernő és az EME,
- Gondolatok a könyvtárosságról,
- Hitbizománytól államosításig,
- Hruscsov Londonban és a fekete Pobeda autó Kolozsváron,
- Istorie şi utopie: planurile lui János Bolyai de organizare a vieţii ştiinţifice,
- Kolozsvári vita 1834-ben a "politikai utópizmus"-ról,
- Kolozsvár polgári intézményeinek kezdetei,
- Kossuth Lajos és Bolyai János,
- Papi múlt?...,
- Szabó T. Attila műhelyei,
- Tolerante Nationalkulturen,
- "Ugyanazon célra több utak is vezetnek...",
- Veszedelem az Őrhegy tövében 1657-ben,
- ,
- ,
- A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1989-2009, ()
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
- B. Kovács András: Szabályos kivétel. A romániai magyar oktatásügy regénye: 1918, 1944-1948, 1996. Bukarest-Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 1997. 325 [2] o. [309-311. o. életrajzi jegyzetek], ()
- Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Igazgató főszerk. Stanik István. [Bukarest]-Nagyvárad, Romániai Magyar Demokrata Szövetség-Scripta Kiadó, [2000]. 847 o., ()
- Erdélyi magyar ki kicsoda 2010. Főszerk. Stanik István, vezetőszerk. Bércesi Tünde, szerk. Fodor Judit et al. [Nagyvárad], Romániai Magyar Demokrata Szövetség–BMC Kiadó, 2010. 800 o., ()
- Irodalmi kalendárium 1998. = Polisz 1997. dec. 34. sz. 136 o. ill., ()
- Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1996-1997. 2 db. 343, 269 [1] o., ()
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre; Bp., Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 1861-1918, 1921, 1924-1943; 1973, 1986, 1991, 1997, 2001, ()
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. 396 [2] o., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()
- Romániai magyar ki kicsoda 1997. Főszerk. Stanik István. Kolozsvár, RMDSZ-Scriptum Kiadó, 1997. 750, [40] o., ()
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

