1998-as választás

1925-ben születtem, értelmiségi családból. A középiskolát Sárospatakon végeztem, majd Pestre jöttem egyetemre / Bölcsész Kar /. 1944-ben bekapcsolódtam az ellenállási mozgalomba. 1945-től az ifjúsági kulturális mozgalomba vettem részt, népzenével és néptánccal foglalkoztam. Az egyetemen Lukács György Tanítványa voltam. 1956-ban részt vettem a forradalomban. 1956 után a szociológia felé fordultam, sok könyvem és tanulmányom jelent meg. 1970-től a Népművelési Intézet igazgatója voltam. 1989-ben beválasztottak az MSZP elnökségébe, 1990-ben országgyűlési képviselő lettem. 1994-től a 7. számú választókörzet egyéni képviselője vagyok. 1994-től az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke voltam.

2002-es adatok valasztas.hu-ról

1925. július 3-án született Debrecenben. Nős, két gyermekük van. A középiskolát Sárospatakon végezte. Az ELTE BTK-n filozófia-esztétika szakon tanult. 1968-ban kandidátusi, 1972-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. Angolul és németül beszél, franciául olvas. 1945. után az ifjúsági népművészeti kulturális mozgalmak egyik szervező-vezetője, népzenével és néptánccal foglalkozott. 1950-1956-ig a Népművelési Minisztériumban dolgozott. Részt vett az 56-os forradalomban, utána egy ideig állás nélkül maradt, majd újságíró lett. 1964-1972-ig a Valóság szerkesztője. 1972-1992-ig a Népművelési Intézet, majd az Országos Közművelődési Központ igazgatója. A szociológiai tudományok doktora, egyetemi tanár. 1992-től az MTA Szociológiai Intézet tudományos igazgatója volt. Jelenleg az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója. 1943-tól szocialista. Az MSZMP-nek 1972-től volt tagja, pártbeli tisztsége nem volt. 1987-1989-ben az Új Márciusi Front titkára, 1989-től az MSZP országos elnökség tagja. 1990-től 1996-ig az MSZP Országos Választmány elnöke. 1998-tól 2000-ig a párt országos elnökségének a tagja.1990-től országgyűlési képviselő, 1994-től a parlament kulturális bizottságának elnöke volt.

94-es képviselői életrajzok

1925. július 3-án született Debrecenben. Édesapja, Vitányi Iván (1889-1957) közjegyző, édesanyja, Szentpály Panna (1893-1954) háztartásbeli. Apja sárospataki gyökerű értelmiségi családból, anyja régi dzsentricsaládból származott. Szülei protestáns vallásúak, apja egy ideig presbiter és főgondnok volt Abaújszántón. Bátyja, Attila (1912-1944) katonatiszt. 1948 óta nős, felesége Haden Edit könyvtáros, jelenleg már nyugdíjban van. Gyermekeik: Iván (1966) egyetemi hallgató, Gergely (1967) könyvtáros. Az általános iskolát Bácsalmáson végezte el. Tizenöt éves koráig tizenöt különböző városban és faluban laktak, mivel apja hosszú ideig állás nélkül volt. A gimnázium első három osztályát Kiskunhalason végezte. Itt lett tagja a református Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek. 1943-ban a Sárospataki Református Kollégiumban érettségizett. Egyszerre két felsőoktatási intézménybe iratkozott be: a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a történelem szakra és a Színiakadémiára. Gimnazistaként Bartók zenéjének hatására népzenét tanult, maga is gyűjtött, azután megismerte a népi írókat, majd - már a fővárosban - a baloldali eszmék vonzáskörébe került. Bekerült a bartóki elveket a színjátszásban megvalósító Muharay-együttesbe. 1944-ben bekapcsolódott a Magyar Diákok Szabadságfrontja ellenállási szervezet tevékenységébe, tagja lett a Görgey-zászlóaljnak, a Kis János altábornagy köré szerveződött ellenállók mellett teljesített futárszolgálatot. 1944-ben a Gestapo fogságába került. Sopronkőhidára vitték, 1945. januárban kiszabadult. 1945-1947 között a Magyar Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttes titkára lett. 1946 őszén az akkor megalakult Magyar Színjátszók Egyesületének a titkárává választották. Mozgalmukat 'bekebelezte' a Nékosz, így lett az újonnan alakult Tánc- és Kórusművészeti Kollégium titkára. 1947-1950 között a Táncszövetség vezetőségi tagja volt. A Nékosz megszűnése után beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-filozófia szakára, ahol Lukács György tanítványa lett. A Lukácsot ért támadás után, tanulmányait félbeszakítva, 1950-ben a Népművelési Minisztériumban kapott állást, ahol 1957-ig a zenei főosztály munkatársa volt. 1956-ban tagja volt a minisztérium forradalmi bizottságának, valamint a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának. 1957-ben mint 'ellenforradalmárt' eltávolították, jó másfél évig nem volt állása. Ezért 1957-ben megtanulta az esztergályosszakmát. 1958-ban a Muzsika című lap munkatársa lett, majd 1964-től 1972-ig a Valóság című folyóirat szerkesztőségének a tagja, rovatvezetőként dolgozott. 1972-ben kinevezték a Népművelési Intézet igazgatójává. Ezzel egy időben kezdett el tanítani az ELTE szociológiai tanszékén. 1971-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa, majd 1980-ban a szociológiai tudományok doktora tudományos fokozatot szerzett. 1980-1986 között az Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézetének az igazgatója. 1986-ban az Országos Közművelődési Központ főigazgatójává nevezték ki. 1992-ben - az OKK átszervezésével - a Művelődéskutató Intézet az MTA Szociológiai Intézetének a része lett, ahol tudományos igazgatóhelyettessé nevezték ki. 1995 augusztusa óta az intézet igazgatótanácsának az elnöke. Kutatási területei az esztétika, a kultúra szociológiája és pszichológiája, az életmód és a társadalmi szerkezet alakulása. E témakörökben számos tanulmánya, cikke jelent meg, több könyve látott napvilágot; a legutóbbi időkben megjelent művei az 5Á5 az 13 című önéletrajzi visszaemlékezés (1993), a Rendszerváltástól kormányváltásig című tanulmánygyűjtemény (1995) és A társadalom logikája című esszé (1995). 1975-1985 között tagja volt az MTA Szociológiai Bizottságának. 1975-től a Kultúra és Közösség felelős szerkesztője. 1989-ben a Kárpátaljai Kör elnökévé választották. 1981-1990-ben a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikai Kollégiumának a tagja. 1945-1948 között a Magyar Kommunista Párt, 1948-1956 között a Magyar Dolgozók Pártja tagja. 1953-tól a Nagy Imre vezette reformcsoporthoz, majd a Petőfi Körhöz tartozott. 1972-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. Egyik alapítója és ügyvezető titkára az 1988-ban szerveződött Új Márciusi Frontnak. 1989. októberben belépett a megalakuló Magyar Szocialista Pártba, az országos elnökség tagjává választották. 1990. májustól a párt országos választmányának az elnöke volt, az 1996. márciusi, V. kongresszuson Baja Ferenccel szemben alulmaradt a szavazáson. Ő alakította meg az MSZP-ben a Társulás a szociáldemokrata értékekért platformot. 1991-től a Magyar Ellenállási Szövetség elnökségi tagja. Az 1990. évi országgyűlési választásokon a második fordulóban Budapest l. sz. (I-II. ker.) választókerületében harmadik lett, pártja országos listáján jutott be a parlamentbe. 1990. május 3-tól az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottságának a tagja, a kulturális albizottság vezetője, az oktatási és tudományos albizottság tagja. 1992. október 13-tól az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottságban dolgozott, továbbra is elnöke volt a kulturális, tagja a felsőoktatási és tudományos albizottságnak. 1990. május 15-től tagja volt a november 22-ig működött, a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló ideiglenes bizottságnak. 1990. októbertől 1994-ig pártja parlamenti frakciójában a kulturális munkacsoport vezetője és szóvivője. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Budapest 7. sz. (V-XIII. ker.) választókerületében indult, s szerepelt pártja budapesti (2.) és országos (5.) listáján is. Mandátumát a választások második fordulójában, Schamschula Györgyöt (MDF) és Tardos Mártont (SZDSZ) megelőzve, 35,56 százalékkal szerezte. Az Országgyűlés kulturális és sajtó állandó bizottságának az elnöke, az MSZP-frakcióban a kulturális munkacsoport tagja.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

A pszichológiai tud. kandidátusa 1971; A szociológiai tud. doktora 1980; Szocialista Magyarországért Érdemérem 1985.(Debrecen, 1925. júl. 3.): író, szociológus, esztéta, kritikus.M.: A tánc, tan., 1963; A könnyű műfaj, tan., 1965; A zene lélektana, tan., 1969; Széltenger, r., 1969; A kreativitás alkalmazása és jelentősége, tan., 1970; Második prométheuszi forradalom, tan., 1971; A zenei szépség, tan., 1971; Közösség - közönség, cikkgyűjt., 1972; Miből lesz a sláger?, 1972; A közművelődés tudományos szociológiai vizsgálatának elméleti alapja I-III., 1977; Két tanulmány a kreativitás problémáiról [Sági Máriával], 1979; Ifjúság és kultúra. A fiatalok kulturális, művészeti magatartása [Andrássy Máriával], 1979; Vitányi Iván írásai, 1980; Társadalom, kultúra, szociológia, tan., 1981; A kultúra közvetítése a családban [Sági Máriával és Lipp Mártával], 1982; Vitairat a mai magyar művelődésről, 1983; A magyar diákok szabadságfrontja [M. Kiss Sándorral], 1983; Egyharmadország, tan., 1985; Az Európa-paradigma, európai kultúra, világkultúra, esszé, 1985; Az etikai tudat szerkezete. Történeti vázlat, 1986; Öt meg öt az tizenhárom, 1993; Rendszerváltástól kormányváltásig, tan., beszédek, cikkek, Szhely, 1995; A társadalom logikája. Alapelvek a társadalom, a politika és a kultúra átalakulásának kutatásához, 1995; A szociáldemokrácia jövőképe. Alapértékek, 1997; A magyar társadalom kulturális állapota. Az 1996-os országos vizsgálat zárójelentése, 1997.[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD]VITÁNYI IVÁN

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1925. július 3-án született Debrecenben (Hajdú vármegye). Édesapja, Vitányi Iván közjegyző volt. Édesanyja, Szentpály Panna háztartásbeli. Apja sárospataki gyökerű értelmiségi családból, anyja régi dzsentri családból származott. Szülei protestáns vallásúak, apja egy ideig presbiter és főgondnok volt Abaújszántón. Bátyja, Attila (1912-1944) katonatiszt volt. 1948 óta nős, felesége Haden Edit könyvtáros, jelenleg már nyugdíjban van. Két fiuk született, Iván (1966) egyetemi hallgató, Gergely (1967) könyvtáros. Az általános iskolát Bácsalmáson végezte el. Tizenöt éves koráig tizenöt különböző városban és faluban laktak, mivel apja hosszú ideig volt állás nélkül. A gimnázium első három osztályát Kiskunhalason járta. Itt lett tagja a református Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek. 1943-ban a Sárospataki Református Kollégiumban fejezte be középiskolai tanulmányait. 1943-ban egyszerre két felsőoktatási intézménybe iratkozott be: a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem BTK történelem szakára és a Színiakadémiára. Kezdetben Bartók zenéjének hatására népzenét tanult és gyűjtött, azután megismerte a népi írókat, majd - már a fővárosban - a baloldali eszmék vonzáskörébe került. Bekerült a bartóki elveket a színjátszásban megvalósító Muharay-együttesbe. Bekapcsolódott a Magyar Diákok Szabadságfrontja ellenállási szervezetbe, tagja lett a Görgey-zászlóaljnak, a Kis János altábornagy köré szerveződő társaság mellett teljesített futárszolgálatot. 1944-ben a Gestapo fogságába került. Sopronkőhidára vitték, majd 1945. januárban kiszabadult. 1945-1947 között a Magyar Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttes titkára lett. 1946 őszén, az akkor megalakult Magyar Színjátszók Egyesületének titkárává választották. Mozgalmukat 'bekebelezte' a NÉKOSZ, s így lett az újonnan alakult Tánc- és Kórusművészeti Kollégium titkára. 1947-1950 között a Táncszövetség vezetőségi tagja volt. A NÉKOSZ megszűnése után beiratkozott az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem-filozófia szakára, s Lukács György egyik tanítványa lett. A Lukácsot ért támadás után, tanulmányait félbeszakítva 1950-ben a Népművelési Minisztériumban kapott állást, ahol 1957-ig a Zenei Főosztály munkatársa volt. 1956-ban tagja volt a minisztérium forradalmi bizottságának valamint a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának. 1957-ben mint 'ellenforradalmárt' eltávolították, jó másfél évig nem volt állása. Ezért 1957-ben megtanulta az esztergályos szakmát. 1958-ban a Muzsika című lap munkatársa lett, majd 1964-től 1972-ig a Valóság című lap szerkesztősége tagjaként, rovatvezetőként dolgozott. 1972-ben kinevezték a Népművelési Intézet igazgatójának. Ugyanakkortól az ELTE Szociológiai Tanszékén is tanított. 1971-ben lett a pszichológiai tudományok kandidátusa, majd 1980-ban megkapta a szociológiai tudományok doktora címet. 1980-1986 között az Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézetének igazgatója. 1986-ban az Országos Közművelődési Központ főigazgatójává nevezték ki. Kutatási területei az esztétika, a kultúra szociológiája és pszichológiája, az életmód, a társadalmi szerkezet alakulása. 1975-1985 között az MTA Szociológiai Bizottságának tagja volt. 1975-től a Kultúra és Közösség felelős szerkesztője. 1989-ben a Kárpátaljai Kör elnökévé választották. 1981-90-ben a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikai Kollégiuma tagja. 1945-1948 között MKP-tag. 1948-1956 között az MDP soraiban található. 1953-tól a Nagy Imre vezette reformcsoporthoz és a Petőfi Körhöz tartozott. 1972-ben belépett az MSZMP-be, melynek 1989-ig volt tagja. Egyik alapítója és ügyvezető titkára az 1988-ban szerveződött Új Márciusi Frontnak. 1989. októberben belépett a megalakuló Magyar Szocialista Pártba, ahol az Országos Elnökség tagjává választották. 1990. májustól a párt Országos Választmányának elnöki tisztét tölti be. Az 1990. évi választásokon a második fordulóban Budapest 1. sz. (I., II. ker.) választókerületében harmadik lett. Pártja országos listáján jutott be a parlamentbe. 1990. május 3-tól az országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó állandó bizottságának tagja, a kulturális albizottság vezetője, az oktatási és tudományos albizottság tagja. 1992. október 13. óta az átszervezett kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottságban dolgozik, továbbra is elnöke a kulturális, tagja a felsőoktatási és tudományos albizottságnak. 1990. május 15-től tagja volt a november 22-ig működött, a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottságnak. 1990. októbertől pártja parlamenti frakciójában a kulturális munkacsoport vezetője és szóvivője. AZ MSZP-ben ő alakította meg a 'szociáldemokrata társulást'. 1990. november 13. óta az IPU magyar-kanadai és magyar-USA baráti tagozatai tagja. 1991-től a a Magyar Ellenállási Szövetség elnökségi tagja.

Országgyűlési Almanach, 2010

1925. július 3-án született Debrecenben, értelmiségi családból. 1943-ban érettségizett Sárospatakon, majd a pesti bölcsészkar történelmi szakán tanult. 1944-ben aktívan részt vett az ellenállásban, a Gestapo majd a „Számonkérő Szék” börtönébe került. 1945 után az ifj úsági kulturális mozgalmak szervezője. Az egyetemen Lukács György tanítványa. 1950–57-ig a Népművelési Minisztérium zenei főosztályának munkatársa, majd osztályvezetője. 1956-ban vezetőségi tagja a Petőfi körnek, a forradalom alatt a Népművelési Minisztérium és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának. 1957-ben eltávolították a minisztériumból. Egy ideig állásnélküli, majd újságíró. 1958-tól a Muzsika, 1964-től 1972-ig a Valóság folyóirat szerkesztője. 1972-től a Népművelési Intézet igazgatója. 1971. kandidátus, 1980. szociológiai doktor. 1980-tól az Országos Közművelődési Központ főigazgatója, az ELTE egyetemi tanára. 1992-től az MTA Szociológiai Intézet tanácsának elnöke. Jelenleg a Politikatudományi Intézet tudományos tanácsadója. Tevékenyen vesz részt a nemzetközi tudományos életben. Számos cikk, tanulmány, mintegy 40 könyv szerzője. 1989-ben a megalakuló Magyar Szocialista Párt alapító tagja. 1990-1996 az Országos Választmány elnöke. 1990-től a Magyar Országgyűlés és a Kulturális Bizottság tagja. Nős, két felnőtt fia van.

• Népi táncok, 1947
• A tánc, 1963
• A magyar néptáncmozgalom története 1948-ig, 1964
• A "könnyű műfaj", 1965
• A táncművészetről, 1965
• A táncművészetről, 1967
• A zene lélektana, 1969
• A zeneszerző világa, 1969
• Beat, 1969
• Széltenger, 1969
• A musical, 1970
• A táncművészetről, 1970
• Az "Extázis 7-10-ig" c. film fogadtatásáról, 1970
• Kísérlet a zenei köznyelv experimentális vizsgálatára, 1970
• A zenei szépség, 1971
• Kodály művelődéspolitikai koncepciója, 1971
• Második prométheuszi forradalom, 1971
• Közösség - közönség, [1972]
• Ének-zenei iskolába jártak..., 1972
• Miből lesz a sláger?, 1972
• A művészetek, 1973
• Miből lesz a sláger?, 1973
• The cultural artistic behaviour of the youth in Hungary, 1974
• Kultúra és közösség, 1974-
• Culture - counter-culture - youth, 1975
• The musical and social influence of beat music in Hungary, [1976]
• Esztétikai olvasókönyv, 1976
• Experimental research into musical generative ability, 1976 [!1978]
• Egy emlékirat lapjaiból, 1976, cop. 1975
• A közművelődés tudományos, szociológiai vizsgálatának elméleti alapjai, 1977
• Die Ebenen der Kreativität, 1977
• Forschungsmethoden der gesamtkulturellen Tätigkeit, 1977
• The methods of general cultural educational research, 1977
• A kulturális intézmények rendszere és a művelődési otthon, [1978]
• Hétköznap, 1979
• Ifjúság és kultúra, 1979
• Két tanulmány a kreativitás problémáiról, 1979
• The role of creativity in work and in the learning process, 1979
• Valóság és lehetőség a művelődési otthonban, 1979
• Zárószó a folklorizmuskonferencián, 1979
• A kulturális intézmények rendszere, a művelődési otthonok és művelődési közösségek, [1980]
• 25 tézis a televízió marxista elméletéhez, 1980
• The transmission of culture in the family in the age of the scientific-technical revolution, 1980
• A szocialista társadalom kívánatos művelődési modellje, a lehetséges fejlesztési stratégiák Magyarországon, 1980-1981
• A comparative study of the leisure institutions in Hungary and in Illinois, 1981
• Leisure services in Hungary and Illinois, 1981
• Társadalom, kultúra, szociológia, 1981
• A kultúra közvetítése a családban, 1982
• Life styles and free time, 1982
• Patterns of creativity in society, 1982
• The role of creativity in work and in the learning process, 1982
• A kulturális intézmények rendszere, a művelődési otthonok és művelődési közösségek, [1983]
• A kultúra közvetítése a családban, 1983
• A magyar diákok szabadságfrontja, 1983
• A társadalmi-gazdasági fejlődés kulturális dimenziója, 1983
• Cultural dimension of socio-ecinomic development, 1983
• Rediscovery and re-animation of folk-art in modern industrial societies, 1983
• The goals, methods and achievements of cultural policies as reflected in the social development of countries, 1983
• The historical roots of leisure, 1983
• Vitairat a mai magyar művelődésről, 1983
• Alapvetés, [1984]
• Dialogue on cultural democracy, 1984
• Obŝestvo, kulʹtura, sociologiâ, 1984
• The family and its culture, 1984
• Alapvetés, [1985]
• Egyharmadország, 1985
• "Európa-paradigma", európai kultúra, világkultúra, 1985
• European culture and world development, 1985
• European culture and world development, 1985
• European culture and world development, 1985
• A mai magyar társadalom művelődési helyzetéről, 1986
• A margón, 1986
• Az etikai tudat szerkezete, 1986
• Az "Európa-paradigma", 1986
• Kommercializálódik-e a művészet? a hetvenes-nyolcvanas években Magyarországon, 1987
• The family and its culture, 1987
• Rendszerváltás és kultúrpolitika, 1991
• A lehetséges határainak újrafogalmazása, 1993
• Öt meg öt az tizenhárom, 1993
• A társadalom logikája, 1995
• Rendszerváltástól kormányváltásig, 1995
• A szociáldemokrácia jövőképe, 1997
• 2040 - invokáció egy vitához, [1998]
• Harmadik évezred, 1998
• Szociáldemokrata charta, 1998
• The social democratic vision of the future, 1999
• Kreativitás és zene, 2003
• Kreativitás és zene, 2003
• Kultúraelméleti és művelődésszociológiai írások, 2005
• A magyar kultúra esélyei, 2006
• Önarckép - elvi keretben, 2007
• Új társadalom - új szemlélet, 2007
• A feudalizmus továbbélése a mai Magyarországon, 2012
• A küszöbember, 2014
• A magyar társadalom kulturális állapota, cop. 1997
• Mérleg, cop. 2000
• A 21. század szocializmusa,
• A közművelődés dinamikája,
• A közművelődés tudományos kutatása és tervezése,
• A kreativitás alkalmazása és jelentősége,
• A kultúra jelene és jövője,
• A kultúrakutatás stratégiája,
• A magyar néptánckultúra és a Bartók-együttes,
• A minőség társadalma,
• A műkedvelő művészeti mozgalom helyzete és feladatai,
• A művelődéspolitika alakulása és a közművelődés,
• A művelődés szerepe a szocialista életmód kialakulásában és fejlődésében,
• A művészeti nevelés szociológiai alapkérdései,
• A művészi tevékenység pszichológiai alapjai,
• A nemzet fogalma és valósága,
• A népművészeti örökség közművelődésünkben, néprajzi és szociológiai kutatási feladatok,
• A népszerű regény világképe,
• A népszerű regény világképe,
• A népzene példája,
• An investigation into artistic taste among workers,
• Anyagi kultúra, szellemi kultúra,
• A szabadidő-tevékenységek megoszlása és szerkezete,
• A szerves és szervetlen fejlődés koncepciója,
• A színjátszás harmadik fajtája,
• A színjátszás harmadik fajtája,
• A szociáldemokrácia a 20. században, vagyis: most és itt,
• A társadalmi stratégiák alapkérdése: a fejlődés eszméje a globalitás világában,
• A világkép elemzésének dimenziói,
• Az amatőr művészeti mozgalom ideológiai-politikai helyzete és feladatai,
• Az amatőr művészeti mozgalom ideológiai-politikai helyzete és feladatai,
• Az amatőr színjátszás ma,
• Az életmódtipológia kutatásának lehetőségei,
• Az életmódtípusok konkrét helyzete a mai Magyarországon,
• Az érték fogalma,
• Az érzékelés logikája,
• Bartók Béla a XX. század Magyarországán,
• Bartók időszerűsége,
• Cities in the eighties, in Hungary draft,
• Constancy and change,
• Development and culture,
• Dimensions in analysing the vision of the world,
• Dimensions in analysing the vision of the world,
• Edinstvo v mnogoobrazii,
• Életmód, szabadidő, személyiség,
• Értékek, értékváltás, értékzavarok a kulturális életben,
• Érték és kultúra,
• Érték, művészi érték,
• Gondolatok a művelődés-kutatásokról,
• Is another model possible,
• Ismeretek és hiedelmek szerepe a művelődésben,
• Javaslat az esztétikai-művészeti nevelési integrációra,
• Kiútkeresés 1943-ban és 1988-ban,
• Kodály művelődéspolitikai koncepciója,
• Közművelődés és közegészségügy,
• Közművelődésügyünk a felszabadulás után,
• Kulturális demokrácia - a kultúra demokratizálása,
• Kulturális demokrácia, a kultúra demokratizálása,
• Kultúra, művelődés, közművelődés,
• La sociologie des arts, les possibilités de son évolution en une discipline autonome,
• Lázár Vilmos,
• Leisure time policy in Hungary,
• Leisure time policy in Hungary,
• Megjegyzések a szemiotikai materializmusról,
• Multiple perspectives of the sociology of the arts,
• Művészet és közönség,
• Művészet és szórakozás,
• Művészeti nevelés az iskolában és azon kívül,
• New modernity, organic development and the future of Hungary,
• On the theory of socialist culture,
• On the theory of socialist culture,
• Összefoglaló a művelődésszociológiai kutatások eddigi eredményeiről,
• Protestantizmus és szocializmus,
• Rekviem Nagy Lászlóért - magunk miatt,
• Rendhagyó varázsa,
• Research on cultural sociology,
• Research on cultural sociology,
• Semiotics of standard musical language,
• Szellemi életünk fejlődésének tendenciái,
• Szellemi életünk fejlődésének tendenciái,
• Tér - társadalom - kultúra,
• The sociology of leisure in Hungary,
• Transmission of culture within the family during the technico-scientific revolution,
• Transmission of culture within the family during the technico-scientific revolution,
• Uloha vedeckého predvídania v rozvoji a v efektívnosti kultúrnych a umeleckých procesov,
• Vallomás és üzenet,
• Változatok a nép fogalmára,
• Van-e általános műveltség?,
• Zene és közművelődés,

• A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1989-2009, ()
• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. Bp., Zeneműkiadó, 1979, 1988. 418+546 o., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda; főszerk. Hermann Péter; Biográf, Bp., 1991-2001, ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008. 226 o., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Parlamenti választások 2002. A 2002. április 7-én és 21-én megválasztott 386 országgyűlési képviselő életrajza. A Ki Kicsoda szerkesztőség kiadványa. Szerk. Hermann Péter. Bp., Poligráf Kiadó, 2002. 197 o., ()
• Privát Ki Kicsoda. Szerk. Szigeti Sándor. [Bp.], Haas & Singer, 1992. 319 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• Amikor még boldog voltam   |☰  1970   |☰  szakértő
• Népművész   |☰  1977   |☰  szakértő
• A Muzsikás együttes | Az idő egésze   |☰  1977   |☰  szakértő
• Itt éltem …   |☰  1984   |☰  szakértő
• Hazánk | Hazánk, Magyarország   |☰  1984   |☰  szakértő

• Népművész (r.: Kis József, 1977)
• Itt éltem … (r.: Schuller Imre, 1984)
• Amikor még boldog voltam (r.: Koltai János, 1970)
• Hazánk | Hazánk, Magyarország (r.: Kis József, 1984)
• A Muzsikás együttes | Az idő egésze (r.: Kis József, 1977)
• Molnár István táncművész, koreográfus | XX. századi sámán (r.: dr. Kiss Gabriella, 2000)