1998-as választás

Dr. Surján László 1941-ben született Kolozsvárt. 1947-től él Budapesten. 1959-től 1963-ig római katolikus teológiát tanult, majd orvos lett. 1970-től 1990-ig, miniszteri kinevezéséig az Orvostovábbképző Egyetemen tanított. 1981-től az orvostudományok kandidátusa, 1986-tól egyetemi docens. Nős, három gyermeke, négy unokája van. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének egyik alapítója. 1990-ig a szervezet alelnöke. 1989-ben belépett a Kereszténydemokrata Néppártba. Antall József felkérésére az első szabadon választott kormány tagja lett. 1990. óta országgyűlési képviselő. 1990-ben a KDNP elnökévé választották. 1995. januárjától alelnök, 1997-ben az újra jelölést elutasította. 1994-től a mérsékelt ellenzéki pártok közötti együttműködést, az abból fakadó polgári szövetség kiépítését szorgalmazza. Amikor a KDNP eltért a kereszténydemokrata politikai stílustól és iránytól, a párt jellegének megvédése érdekében egyik létrehozója volt a Barankovics Platformnak. Annak betiltása után megalapítója és elnöke a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségnek. Mivel a KDNP vezetése megszüntette a kereszténydemokrata országgyűlési frakciót, független lett. 1997. szeptemberétől a Fidesz Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának tagja. Javaslatára törvény rögzítette, hogy a nyugdíjak a munkában állók jövedelemnövekedésével megegyező mértékben emelkedjenek. Megreformálta a családorvosi szolgálatot, lehetővé tette, hogy a háziorvosok ne alkalmazottként, hanem önálló vállalkozóként dolgozhassanak. Létrehozta a gyermeknevelési támogatást. Bevezette a jövedelempótló támogatást. A várandóssági pótlékkal a gyermeküket váró édesanyákat támogatta. Fejlesztette a falugondnoki hálózatot. 1994-98 között az országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának elnöke. Módosító indítványok, kérdések, interpellációk, törvényjavaslatok tömegével próbálta képviselni a polgárok érdekeit a túlnyomó többséggel, kormánykoalícióval szemben. Elkötelezett híve a vidék fejlesztésnek, az elmaradt térségek felzárkóztatásának, a munkanélküliség elleni küzdelemnek.

2002-es adatok valasztas.hu-ról

1941-ben született Kolozsvárt, 1947-től él Budapesten. 1959-től római katolikus teológiát tanult, majd orvos lett. 1970-től 1990-ig, miniszteri kinevezéséig az Orvostovábbképző Egyetemen tanított. 1981-től az orvostudományok kandidátusa, 1986-tól egyetemi docens. Nős, három gyermeke nyolc unokája van. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének egyik alapítója. Antall József felkérésére az első szabadon választott kormány népjóléti minisztere. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1990-ben a KDNP elnökévé választották. 1994-től a polgári jobb-közép pártok közötti összefogást szorgalmazta. Egyik létrehozója volt a Barankovics Platformnak, majd megalapítója s elnöke, 2001-től társelnöke a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségnek. 1997-től a Fidesz Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának tagja. 1998-ban Nógrád megye 3. számú választókörzetének (Szécsény) képviselője. Munkásságához fűződik a nyugdíjemelés törvényi szabályozása, az egészségügyi reform megindítása, a családorvosi rendszer kialakítása, és a háziorvosok számára a vállalkozás lehetőségének megteremtése, a gyermeknevelési támogatás, a szociális ellátásokról szóló törvény, a várandóssági pótlék. Az 1998-2002 közötti ciklusban többek között szorgalmazta a GYED visszaállítását, az apró falvak normatívánál nagyobb támogatását, a nyugdíjas gyámok által nevelt gyermekek kiemelt támogatását. Javaslatai gyakran a képviselői fogadóórák tapasztalataira támaszkodnak. A külügyi bizottság alelnöke, az egészségügyi és szociális bizottság tagja. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a magyar delegáció vezetője, és frakcióvezető helyettes a néppárti (kereszténydemokrata) frakcióban.

94-es képviselői életrajzok

1941. szeptember 7-én született Kolozsvárott. Ősei Erdély, Horvátország és Ausztria területén éltek. Apai nagyszülei Baranya és Tolna vármegyéből származtak. Édesapja, Surján László (1914) Fiuméban született, orvos, egyetemi tanár, öt éven át a Fül-orr-gégészeti Világszövetség elnöke, a magyarországi cserkészmozgalom egyik vezetője volt. Anyai nagyapja német volt, elemista korában került Magyarországra, egy csallóközi lányt vett feleségül. Édesanyja, Göttinger Margit (1915) szintén orvos. Szülei 1944-ben a fronttal együtt a Felvidéken keresztül elhagyták Kolozsvárt. Léván édesapja nem ült föl a Németországba haladó katonavonatra, inkább megszökött. A háborút követően, rövid gödöllői, majd pécsi tartózkodás után a fővárosban telepedtek le. Testvérei: Péter (1955) fizikus, György (1958) orvos. 1966-ban nősült, felesége Stverteczky Zsófia orvos. Három gyermekük született: László (1967) villamosmérnök, Zsófia (1970) tanár, Orsolya (1975) egyetemi hallgató. Az általános és a középiskolát Budapesten végezte, 1959-ben érettségizett a Piarista Gimnáziumban. 1960-1963 között a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója volt. 1969-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. 1969- 1970-ben a közben Semmelweis Ignácról elnevezett intézmény Szövettani és Fejlődéstani Intézetének a tanársegéde. 1971-1990 között az Orvostovábbképző Intézet Kórbonctani és Kórszövettani Intézetében dolgozott; 1972-ig asszisztens, 1972-től 1981-ig tudományos munkatárs, 1981-1986 között tudományos főmunkatárs, majd 1990-ig egyetemi docens beosztásban. 1973-ban patológus-szakvizsgát tett. Kutatási területe az immunológia és az elektromikroszkópia. 1981-ben e témakörben védte meg kandidátusi értekezését. 1970-től a Magyar Patológus Társaság, 1973 óta a Magyar Elektromikroszkópos Társaság, 1974-től a Magyar Anatómiai Társaság, 1980-tól a Collegium Oto-rhino-laryngologicum Amiciciae Sacrum, 1982-től az European Society for Pathology tagja. 1992. szeptembertől egy évig az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Bizottságának az elnöke. 1990. május 24-től a Magyar Köztársaság népjóléti minisztere, tisztét a Horn-kormány megalakulásáig töltötte be. Miniszterként megszervezte a tisztiorvosi szolgálatot, a társadalombiztosítási reform részeként bevezette a tb-kártyát, amellyel megteremtette az egészségügyben a teljesítményen alapuló finanszírozást. A szociálpolitika terén megvalósította a nyugdíjak indexálását, bevezette a gyermeknevelési támogatást, és a tartósan munkanélküliek részére a jövedelempótló támogatást. 1987-ben részt vett a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a megalakításában, 1990-ig a szervezet elnökhelyettese. 1988-1989 folyamán a Márton Áron Társaság tagjaként kezdett aktíván politizálni. 1989. novemberben belépett a Kereszténydemokrata Néppártba. Az 1990. évi országgyűlési választásokon Budapest 18. sz. (XII. ker.) választókerületében az első fordulóban harmadik; a második fordulóból az MDF jelöltje javára visszalépett. A budapesti területi listán negyedik, az országos listán tizenötödik volt, nem szerzett mandátumot. 1990. május 28-án megválasztották a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének, 1995. januárig vezette a pártot. Azóta a KDNP külpolitikáért felelős alelnöke. 1990. szeptember 11-től országgyűlési képviselő, miután a mandátumáról nagyköveti kinevezése miatt leköszönt Keresztes Sándor fővárosi listán megüresedett helyére pártja őt delegálta. 1993. januártól az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) alelnöke. Az 1994. évi országgyűlési választásokon a KDNP budapesti listavezetőjeként jutott mandátumhoz, az országos listát is ő vezette. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi állandó bizottságának az elnöke, és részt vesz az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gazdálkodását vizsgáló ideiglenes bizottság munkájában is. A KDNP-frakcióban a külügyi és biztonságpolitikai munkacsoport vezetője, e minőségében egyúttal frakcióvezető-helyettes, és részt vesz a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális és emberi jogi munkacsoport tevékenységében is. A Közép-európai Kezdeményezés Parlamenti Konferenciája munkájában teljes jogú tagsággal részt vevő magyar delegáció tagja. Az IPU magyar csoportja magyar-baltikumi és magyar-szlovák baráti tagozatának a tagja, a magyar-finn tagozat elnöke, a magyar-norvég tagozat alelnöke.

Országgyűlési Almanach, 1990-94

1941. szeptember 7-én született Kolozsvárott, Kolozs vármegyében. Édesapja, Surján László orvos, a magyarországi cserkészmozgalom egyik vezetője. Édesanyja, Göttinger Margit orvosnő. Testvérei: Péter (1955) fizikus, György (1958) orvos. 1966-ban feleségül vette Stverteczky Zsófia orvost. Három gyermekük született: László (1967) villamosmérnök, Zsófia (1970) főiskolai hallgató, Orsolya (1975) gimnazista. Az általános és középiskolát Budapesten végezte. 1959-ben érettségizett a Piarista Gimnáziumban. 1960-1963 között a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója volt. 1969-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Karán szerzett oklevelet. 1969-70-ben a SOTE Szövettani és Fejlődéstani Intézetének tanársegédje. 1970-1990 között az Orvostovábbképző Intézet Kórbonctani Intézetében tanársegéd, majd egyetemi docens. 1973-ban szakvizsgát tett. 1983-ban az orvostudomány kandidátusa. Kutatási területe az immunológia és az elektromikroszkópia. 1970-től a Magyar Pathológiai Társaság, 1974-től a Magyar Anatómiai Társaság, 1980-tól a Collegium Oto-rhino-laryngologicum Amiciciae Sacrum, 1982-től az European Society for Pathology tagja. 1990. május 24-től a Magyar Köztársaság népjóléti minisztere. 1987-ben a Nagycsaládosok Országos Egyesületének egyik alapítója, 1990-ig a szervezet elnökhelyettese volt. 1989. novemberben lépett be a Kereszténydemokrata Néppártba. Az 1990. évi választásokon az első fordulóban a KDNP egyéni jelöltjeként Budapest 18. sz. (XII. ker.) választókerületében harmadik, a második fordulóból az MDF jelöltje javára visszalépett. 1990. május 28-án választották meg a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének. 1990. szeptember 11-én a mandátumáról nagyköveti kinevezése miatt leköszönt Keresztes Sándor megüresedett helyére őt delegálta a KDNP a parlamentbe.

• A társadalom keresztény alapjai, 1991
• Lehetőségek agrárvállalkozásra, 1994
• Az éneklő kakadu, 2012
• Békességes szó, 2014
• A jó megoldásért csatázunk,
• Barankovics István időszerűsége,
• Contributions of SEM examinations to gastrointestinal pathology,
• Gondolatok a Családkongresszusra,
• Gondolatok az első magyarországi családkongresszus alkalmából,
• Mintaelőkészítő eljárások pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz,
• Scanning electron microscopy of paraltin embedded blocks,
• Senki sem sziget,
• Stúdióbeszélgetés a Kereszténydemokrata Néppárt helyzetéről,
• Visszapillantás 1991-re,

• Az Antall- és Boross-kormány tisztségviselői almanachja. 1990. május 23. - 1994. május 8. Főszerk. dr. Kodela László. [Bp.], Miniszterelnöki Hivatal, [1994]. 341 o., ill., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. [Bp.], Corvinus Kiadó, 2000. 240 o., ()
• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999. XXXII, 1820 o. 2 db, ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Parlamenti választások 2002. A 2002. április 7-én és 21-én megválasztott 386 országgyűlési képviselő életrajza. A Ki Kicsoda szerkesztőség kiadványa. Szerk. Hermann Péter. Bp., Poligráf Kiadó, 2002. 197 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004. 1639 o., ill., ()

• Filmtrilógia (r.: , 1991)