Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Galetta Ferenc(Temesvár, 1899. márc. 12.–Bp., 1974. okt. 21.): színész, színigazgató. Pályáját 1910-ben Fehér Károly társulatában kezdte. 1911–12-ben Halász Alfrédnál, 1912-től 1914-ig Pécsett, 1914–15-ben Szegeden, 1915–1917 között a buda–temesvári társulatban, 1917–1919 között a Víg, 1917–18-ban a Városi Színházban, 1918-ban a Budai Színkörben lépett fel. 1920–21-ben a Revü, 1921-ben a Scala, 1921–22-ben a Blaha Lujza Színházban játszott. 1922–1924 között a pozsonyi társulat főrend.-je volt. 1924-től 1926-ig a Városi Színházban lépett színpadra. 1925-ben a Király Színház, a Theater an der Wien, 1925–26-ban a Budai Színkör vendége volt. 1926–27-ben a Régi Apollóhoz szerződött. 1927-ben rövid ideig a temesvári színház élén állt, majd Aradra szerződött. Az 1930-as években saját társ.-ot vezetett. 1931–32-ben és 1933–34-ben Pécsett volt színész és rend. 1936–37-ben Erdélyi Mihály társulatában, 1938–39-ben ismét a Városi Színházban szerepelt. 1950–51-ben és 1957-től 1962-ig a Nemzeti Színház tagja volt, ahol kisebb szerepeket kapott. Sikereit operettekben aratta, de prózai jellemszerepeket is alakított. F.Sz. Cigányprímás (Kálmán I.); Clausen tanácsos (Hauptmann: Naplemente előtt); Ottokár (ifj. J. Strauss: A cigánybáró). F.R. Erdélyi M.: Fehérvári huszárok; Fényes Sz.: Manolita; Farkas I.: Túl a nagy Krivánon. Operettje: Görlvásár (1929).

Romániai magyar irodalmi lexikon, 1981

Galetta Ferenc (Temesvár, 1889. márc. 12. — 1974. okt. 21. Budapest) — szövegkönyvíró. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, színi pályáját 1910-ben Fehér Károly társulatánál kezdte Csíkszeredában. 1916-ban a budai–temesvári színtársulat bonvivánja. A forradalmak idején munkásmatinék szereplője Budapesten. 1923-ban Róna Dezső aradi társulatához került, külföldi szereplések után 1927-ben Fekete Mihály szerződtette temesvári együtteséhez. 1929-től újra Aradon színészkedik, a 30-as években Szabadkay József szatmári–temesvári színtársulatával, majd az Ihász–Fekete színházi együttessel Erdély városait járja. A II. világháború kitörése előtt Magyarországra költözött. Több operettet írt. Masa c. operettjét Csányi Mátyás zenéjével 1923-ban mutatta be az aradi színház. Ugyanitt került színre Görlvásár c. revüje (1929) és A szerelem rózsája c operettje (1931), amelynek zenéjét Komlós Elemér és Szegő Nándor szerezte.

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. 245 o., ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. [Bp.], Helikon Kiadó, 2001. 365 [2] o., VIII t., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Romániai magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Balogh Edgár, 3. kötettől Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion, 1981-2010. 6 db., ()

• Péntek Rézi (r.: ifj. Vajda László, 1938)
• Váljunk el (r.: , 1916)
• Bors István (r.: Bánky Viktor, 1938)
• Borcsa Amerikában (r.: Keleti Márton, 1938)
• Toprini nász (r.: Tóth Endre, 1939)
• Pénz áll a házhoz (r.: Balogh Béla, 1939)
• Az örök titok (r.: György István, 1938)
• Vadrózsa | Vadvirág (r.: Pásztor Béla, 1938)
• Kártyavár (r.: , 1923)
• Az aranyborjú | Selim Nuno, a börzecézár (r.: dr. Lázár Lajos, 1918)
• Süt a nap (r.: Bolváry Géza, Kalmár László, 1938)
• Az anyaszív (r.: Góth Sándor, 1917)