Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994
Varsányi Irén (Győr, 1880. aug. 16. – Bp., 1932. okt. 17.): színésznő. 1894-ben beiratkozott a Színművészeti Ak.-ra, s két év múlva Ditrói Mór szerződtette az újonnan megnyíló Vígszínházhoz, amelynek kötelékébe tartozott haláláig. 1904-ben férjhez ment Szécsi Illés gyároshoz. Kezdetben divatos párizsi vígjátékok és bohózatok főszerepét alakította könnyed, világvárosias eleganciával. Kiforrott művészete különösen a 20-as években, Csehov nőalakjaiban nyilvánult meg. – F, sz. Erzsi (Bródy: Dada); címszerep (Bródy: Tanítónő); Julika (Molnár Ferenc: Liliom); Ella (Ibsen: John Gabriel Borkmann); Candida (Shaw).; Anna (Hauptmann: A takácsok); Katalin (Shakespeare: A makrancos hölgy); Elisa (Shaw: Pygmalion). Néhány némafilmben is játszott. – I. f. A tánc (1901), Cox és Box (1915), Karenina Anna (1918), Sappho (1920). – Irod. Bródy Sándor: Színésznők (Bp., 1905); Kosztolányi Dezső: V. I. (A Hét, 1914); Rédey Tivadar: V. I. (Napkelet, 1932. II.); Sebestyén, Karl: Irene V. (Pester Lloyd, 1932. okt. 17.); Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957); Gyergyai Albert: „Irénke” (Film Színház Muzsika, 1966. 9. sz.).
Magyar színházművészeti lexikon, 1994
(Győr, 1876. aug. 16.–Bp., 1932. okt. 17.): színésznő. 1894-ben felvették a SzAk-ra, de két év múlva Ditrói Mór a Vígszínház társ.-ához szerződtette. Haláláig a színház tagja maradt, csak néhány vendégfellépést vállalt. Hegedűs Gyula mellett Varsányi Irén játéka határozta meg a Vígszínház stílusát és arculatát. A pikáns francia bohózatok könnyű hölgyeit és Csehov drámáinak bonyolult lelkületű alakjait egyaránt megformálta. Szerepeit természetességgel, átéléssel, a legapróbb részletekig kidolgozva játszotta el. A legegyszerűbb színésznő volt és a legbonyolultabb lelket is ábrázolni tudta. A m. drámaírók (Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért, Heltai Jenő) műveiben megteremtette a pesti polgárasszony típusát. Több némafilmben is szerepet kapott. F.Sz. Trilby (Potter); Osztrigás Mici (Feydeau); Erzsébet (Bródy S.: A dada); Déryné (Herczeg F.: Déryné ifjasszony); Jolán (Molnár F.: Az ördög); Juli (Molnár F.: Liliom); Kerner Ilona (Lengyel M.: Tájfun); Tóth Flóra (Bródy S.: A tanítónő); Tímár Liza (Bródy S.); A táncosnő (Lengyel M.); Cécile (Herczeg F.: Kék róka); Szonja (Csehov: Ványa bácsi); Olga (Csehov: Három nővér); Mirandolina (Goldoni: A fogadósné); Adél (Molnár F.: Üvegcipő); Hamelinné (Géraldy: Ezüstlakodalom); Tabretné (Maugham: A szent láng); A tésasszony (Zilahy L.); Özv. Zimányiné (Bús-Fekete L.: A méltóságos asszony trafikja). – Ir. Reményi L.: V. I. (1942); Ribi S.-né: V. I. (adattár, 1957).Varsányi Irén; Wollner Malvin
- A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900. 168 [3] o., ill., ()
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
- Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
- Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 529 o., ill., ()
- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h., ill., ()
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
- Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
OSZK MEK
PIM
wikipedia