Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szamosi Elza, Szamek (Bp., 1881 – Bp., 1924. júl. 15.): operaénekesnő (drámai szoprán). Pályáját fiatalon mint operettprimadonna kezdte. A Király Színházban és a Népszínházban játszott. Lipcsei és Berlini szereplései után 1904 – 1906 között, majd 1908-tól 1914-ig a bp.-i Operaház tagja volt. Az I. világháború kitörése után Bécsbe ment, ahol énektanítással foglalkozott, majd visszatért Bp.-re. Az USA-ban is vendégszerepelt mint Puccini-operák hősnőinek alakítója. Egy ideig Környei Béla operaénekes felesége volt. – F. sz. Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület); Puccini operáiban: Manon Lescaut, Pillangókisasszony, Mimi (Bohémélet), Tosca, Nyugat leánya; Mignon (Thomas); Márta (D’ Albert: Hegyek alján); Sába királynője (Goldmark); Carmen (Bizet). – Irod. Somogyi Vilmos: Sz. E. (Muzsika, 1962. 7, sz.) Szamosi János, Mayer (Kolozsvár, 1840. ápr. 18. – Kolozsvár, 1909. ápr. 27.): klasszikafilológus, egyetemi tanár. Egy.-i tanulmányait Bécsben végezte. 1861-től tanár a budai főgimn.-ban 1872-től a kolozsvári egy.-en a klasszika-filológia r. tanára, 1873-tól a tanárképző intézet ig.-ja. 1887-től az orsz. középisk. tanárvizsgáló bizottság alelnöke, majd elnöke. Szerk. a Budapesti Tanáregylet Közlönyét (1867 – 1868), az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyének I – V. évfolyamát (1868 – 72). Görög remekírókból jegyzetes kiadásokat készített. – F. m. Tirocinium poeticum (Buda, 1872); A nő jellemek Sophokles tragoediáiban (Kolozsvár, 1875); Demosthenes (Kolozsvár, 1875); Sophokles a magyar irodalomban (Kolozsvár, 1880); A középiskolai tanárok képzéséről (Kolozsvár, 1887); A doctor cím használata (Schneller Istvánnal, Kolozsvár, 1904).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1881–Bp. 1924. júl. 15.): énekesnő (drámai szoprán). Pályafutását operetténekesnőként kezdte. A Király Színház és a Népopera primadonnája volt. Fellépett a lipcsei Városi Színházban és a berlini Komische Operben, majd 1904-ben szerződtette az Operaház. 1904–06-ban az Operaház magánénekesnője, 1906–08-ban Amerikában elsősorban Puccini-operák főszerepeiben lépett fel. 1908–1914 között ismét az Operaház magánénekesnője volt. F.Sz. Manon Lescaut (Puccini); Cso-Cso-Szán (Puccini: Pillangókisasszony); Mimi (Puccini: Bohémélet); Tosca (Puccini); Mignon (Thomas); Márta (D’Albert: Hegyek alján); Santuzza (Mascagni: Parasztbecsület).Szamosi Elza; Szamossy

• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965. 3 db, 687, 726, 767 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• A munkászubbony (r.: Zsitkovszky Béla, 1914)