Pünkösti Andor     ☰ Kassa 1892.10.31   ☷ Budapest 1944.07.12   |   drámaíró, író, rendező, színigazgató, színikritikus, újságíró, forgatókönyvíró, színházigazgató, színházi rendező
625327
Pünkösti Andor, uzoni (997656 | - )
Pünkösty Andor (997657 | - )
Pünkösti Andor (997655 | - )
P. A. (997658 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Pünkösti Andor (Kassa, 1892. okt. 31. – Bp., 1944. júl. 12.): író, újságíró, rendező. Az egy.-et Bp.- és Münchenben végezte. Eredetileg katonatiszt volt. 1920-ban kezdte újságírói pályáját. Az Újság munkatársa volt, 1929-ben átvette a Magyar Színház művészeti igazgatását. 1935-ben a Nemzeti Színház rendezője, a 30-as évek végén a Művész Színház ig.-ja lett. Megindította a Madách- könyvtár c. sorozatot (1941) gr. Károlyi Istvánnal. Ő kísérletezett először vidéki operaelőadásokkal. Emlékezetes rendezése a Hamlet (Shakespeare) és Pirandello IV. Henrikje. Haladó szellemű, antifasiszta tendenciájú darabokat mutatott be, főleg színházi kritikákat írt. 1944 ápr.-ában megvonták színjátszási engedélyét. Öngyilkos lett. Álomsárkány címen filmet is rendezett (1939). – F m. Bus Péter csodálatos kardja (r., Bp., 1921); Bárczay Bella a szeretőm (r., Bp., 1928). – Irod. Staud Géza: Emlékezés P. A.-ra (Színház, 1945); P. A. (Kossuth Népe, 1945. 3. sz.); Három éve halt meg P. A. (Színház, 1947. 37. sz.); Sós Endre: Felvillanó arcok (Bp., 1965); Felkai Ferenc: Újságíró, író, rendező (Film Színház Muzsika, 1966. 40. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Kassa, 1892. okt. 31.–Bp., 1944. júl. 12.): színikritikus, rendező, színházigazgató. Egyetemi tanulmányait Bp.-en és Münchenben végezte. Az I. világháborúban katonatisztként harcolt és maradandó sebesülést szerzett. Leszerelése után Az Újság c. napilap színikritikusa lett. 1923-ban kezdeményezésére jött létre a Bp.-i Színikritikusok Szindikátusa, amelynek főtitkára volt. 1922–23-ban az Írók Bemutató Színházát irányította. 1929 dec.-étől néhány hónapig a Magyar Színház műv.-i ig.-ja volt. 1929-ben bekapcsolódott az Országos Kamara Színház munkájába. 1932–33-ban a Műhely csoportot vezette Tábori Pállal. 1934-ben az Új Thália egyik alapítója volt. 1935 után a Nemzeti Színházban, a Belvárosi Színházban és a Művész Színházban kapott rend.-i feladatot. 1941–1944 között a Madách Színház élén állt. 1935-től az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanított. 1939–1944 között a Magyar Színpad c. műsorújságot is szerkesztette. A német megszállást követően ig.-i engedélyét megvonták, idegei felmondták a szolgálatot és öngyilkos lett. Pünkösti Andor színházi kritikái jól igazolták színpadismeretét, amely széles körű irodalmi műveltséggel párosult. Az új színházi törekvések elkötelezettje volt, a szellemes, könnyed színpadi megoldásokat kedvelte, figyelembe véve a commedia dell’ arte stíluseszközeit is. A Madách Színház műsorával, szellemiségével, új, eredeti játékstílusával egy kiélezett, tragikus történelmi korszakban maradéktalanul megvalósította Pünkösti Andor eszméit. F.R. Shaw: Az ördög cimborája; Goldoni: A hazug; Tamási Á.: Énekes madár; Crawford: Udvari páholy; Molnár F.: Liliom; Móricz Zs.: Kismadár; Pirandello: IV. Henrik; Felkai F.: Néró; Molière: A képzelt beteg; Sh.: Hamlet. – Ir. Borsos Zs.: A Madách Színház P. A. igazgatása idején (1979).Pünkösti Andor

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek