Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Somlay Artúr, Schneider (Bp., 1883. febr. 28. – Bp., 1951. nov. 10.): színész, Kossuth- díjas (1948, 1951), kiváló művész (1950). A Vígszínház színészisk.-jának (1898 – 1900) elvégzése után Körmöcbányán, Zsarnócán, majd 1902-ben Pozsonyban játszott. 1903-ban Kassán, Aradon, 1904 – 05-ben Kolozsvárott volt színész. 1905-ben fellépett a Magyar Színházban, utána a Vígszínházhoz szerződött, 1906 nyarán a Városligeti Színkörben vendégszerepelt. 1907 őszén a Magyar Színházban, 1908-ban Miskolcon játszott. 1909-től 1920-t a Nemzeti Színház tagja volt és részben Újházi Ede szerepkörét vette át. 1920 – 22 között a Ny-európai országokat járta és Berlinben filmezett. 1922 őszén az Unió Színházának kötelékébe lépett. 1924 nyarán a bécsi Kammerspielében, 1924 – 26 között a Renaissance Színházban vendégszerepelt. 1926-ban a Magyar Színházban Molnár Ferenc A vörös malom c. darabjában szerepelt nagy sikerrel. 1927 – 29 között és 1931 – 35-ben a Vígszínház, 1929 – 30-ban a Belvárosi Színház tagja volt, közben az Andrássy úti Színházban is fellépett. 1935 – 36-ban visszatért a Nemzeti Színházhoz, de a következő évadban megint a Vígszínházhoz szerződött. 1942-ben egy évre ismét a Nemzeti Színházhoz, 1943-ban megint a Vígszínházhoz szerződött. 1946-ban a Nemzeti Színház meghívta tagjai sorába, 1948-ban örökös tag lett. Egyaránt kiváló alakítója volt m. és külföldi klasszikus, valamint modern szerepeknek. Sok filmszerepet is játszott, filmszereplései egyenérékűek voltak színpadi alakításaival. A némafilm időszakától filmezett. Öngyilkos lett. – F. sz. Tibort, Petur bán (Katona: Bánk bán); Péter apostol (Madách: Az ember tragédiája); Lear király (Shakespeare); Von Walter (Schiller: Ármány és szerelem); Oswold (Ibsen: Kísértetek); Rank doktor (Ibsen Nóra); Edgar (Strindberg: Haláltánc); címszerep (Hanptmann: Crampton mester); Clausen tanácsos (Hauptmann: Naplemente előtt); a rendező (Th. Wilder: A mi kis városunk); címszerep (Gorkij: Jegor Bulicsov). – I. f. Ma és holnap (1912), Faun (1917), Az orvos titka (Párizs, 1929 – 30), Az új földesúr (1935), Halálos tavasz (1939), Fűszer és csemege (1940), Zárt tárgyalás (1940), Európa nem válaszol (1941), Haláltánc (1941), Aranypáva (1943), Benedek-ház (1943), Valahol Európában (1947), Ludas Matyi (1949). Különös házasság (1951), Nyugati övezet (1951). – Irod. Benedek András: S. A. (Nagy magyar színészek, Bp., 1957), Ribi Sándorné: S. A. (Adattár, Bp., 1957.)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1883. febr. 28.–Bp., 1951. nov. 10.): színész, színészpedagógus. A Vígszínház színiiskolájába járt. 1900-ban lépett színpadra. 1900–01-ben Kecskeméten, 1901–02-ben Pozsonyban, 1902–03-ban Zomboron, 1903–04-ben Kolozsvárott, 1904–05-ben Debrecenben játszott. 1905-ben a Vígszínházban és 1906-ban a Városligeti Színkörben vendégszerepelt. 1906–07-ben Győrött, 1907-ben a Thália Társaságnál és a Fővárosi Kabaréban, majd Miskolcon, 1907–08-ban a Magyar Színházban lépett fel. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1921–22-ben Berlinben filmezett. Ezt követően 1922–23-ban, 1925-ben, 1929–30-ban a Belvárosi, 1923-ban, 1926-ban, 1929-ben, 1933-ban a Magyar, 1924–26-ban a Renaissance Színházban lépett színpadra. 1927-től 1944-ig a Vígszínházban szerepelt. 1935–36-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1929-ben meghívták az Új, 1923-ban, 1928-ban, 1930–31-ben és 1939-ben az Andrássy úti, 1942-ben a Nemzeti, 1944-ben az Új Magyar Színház egy-egy bemutatójára. 1925. júl.-ban a bécsi Kammerspiele színpadán, 1931-ben mo.-i és erdélyi városokban lépett fel alkalmi társ.-ával. 1945-ben a Víg- és a Márkus Parkszínház foglalkoztatta. 1946–1951 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1948-tól 1950-ig a SzAk-n tanított. Legnagyobb sikereit hősszerepekben aratta, de társalgási színművekben és népszínművekben is játszott. Sodró lendületű, hibátlan dikciójú játékával, szenvedélyes gesztusaival megújította a m. színművészetet. A külsőségek pontos megrajzolását aprólékosan kidolgozott lélekábrázolással társította. 1912–1951 között számos filmben is szerepelt, a rádióban és pódiumon is fellépett. Regény- és drámaírással is próbálkozott. Kossuth-díjas (1948, 1951), kiváló művész (1950), a Nemzeti Színház örökös tagja (1948). F.Sz. Theseus (Sh.: Szentivánéji álom); Sári bíró (Móricz Zs.); Tiborc, Petur bán (Katona J.: Bánk bán); Edgár (Strindberg: Haláltánc); Oswald (Ibsen: Kísértetek); Hamlet (Sh.); Lala Kalil (Herczeg F.: Bizánc); Rendező (Wilder: A mi kis városunk); János mester (Márai S.: A kassai polgárok); Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek); Lear király (Sh.). Drámája: Veszedelem (1908). – Ir. Ribi S.-né: S. A. (adattár, 1957); Demeter I.: S. A. (1972).Somlay Artúr; Schneider

• A montecarlói kalandornő, 1923
• Nyugati övezet, 1992, 1951
• Ludas Matyi,
• Valahol Európában...,

• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. [Budapesti Ujságirók Egyesület, Bp., 1911.] 448 o. [278-373. o. életrajzok], ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 384 o., ill., ()
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. 260 o. (Kecskeméti Füzetek 4.), ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930. 2 db. 1099 o., ill., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. 95, [1] o. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.), ()

• Az új földesúr (r.: Gaál Béla, 1935)
• A grófnő betörői (r.: Illés Jenő, 1916)
• Nyugati övezet (r.: Várkonyi Zoltán, 1951)
• Egy ember tragédiája | Madách (r.: Németh Antal, 1944)
• Rozmaring (r.: Martonffy Emil, 1938)
• Különös házasság (r.: Keleti Márton, 1950)
• Az orvos titka (r.: Hegedüs Tibor, 1930)
• Féltékenység (r.: Cserépy László, 1943)
• A két Bajthay (r.: Patkós György, 1944)
• Fekete gyémántok (r.: Wilhelm Carl, 1917)
• Gyanú (r.: Farkas Zoltán, 1944)
• Romlott emberek | Romlott emberek közt (r.: Illés Jenő, 1914)
• Piros bugyelláris (r.: Pásztor Béla, 1938)
• A szerelem bolondjai (r.: Wilhelm Carl, 1917)
• Aranypáva (r.: Cserépy László, 1943)
• A csábtánc | Halálos tavasz (r.: Kalmár László, 1939)
• Ludas Matyi | Lúdas Matyi | Mathieu L'Astucieux | Mati, el de los Gansos | Matyi a vásáron | Matyi der Gänsejunge (r.: Nádasdy Kálmán, Ranódy László, 1949)    
• Ma és holnap (r.: Kertész Mihály, 1912)
• Életre ítéltek | Életre ítéltek! (r.: Rodriguez Endre, 1941)
• Gyurkovics fiúk (r.: Hamza D. Ákos, 1940)
• A háború árnyékában | Európa nem válaszol (r.: Radványi Géza, 1941)
• Bajor-Somlay-Karády próbafelvételek (r.: , 1940)
• Gyerekek a vártán | Valahol Európában (r.: Radványi Géza, 1947)
• Erzsébet királyné (r.: Podmaniczky Félix, 1940)
• Ma, tegnap, holnap (r.: Bánky Viktor, 1941)
• Eb ura fakó | Párbaj semmiért (r.: Martonffy Emil, 1939)
• Gazdag szegények (r.: Wilhelm Carl, 1917)
• Három szerelem története | Magdolna (r.: Nádasdy Kálmán, 1941)
• Nem akart gyerek | Simon Judit (r.: Mérei Adolf, 1915)
• Szerető fia Péter | Szerető fia, Péter (r.: Bánky Viktor, 1942)
• Egy asszony visszanéz (r.: Radványi Géza, 1942)
• Farkas (r.: Kertész Mihály, 1916)
• Budai cukrászda (r.: Gaál Béla, 1935)
• Anyák orvosa | Az összeütközés | Semmelweis (r.: Tóth Endre, 1939)    
• Hazugság nélkül | Kisasszony | Kisasszony (a forgatókönyv ideiglenes címe) (r.: Gertler Viktor, 1945)
• Párnatánc | Szováthy Éva (r.: Pacséry Ágoston, 1943)
• Kétszer kettő (r.: Manninger János, 1944)
• Házasság a Lipótvárosban (r.: Illés Jenő, 1916)
• Professzor Satanell | Prof. Satanell (r.: Justitz Emil, 1917)
• A fekete szivárvány (r.: Kertész Mihály, 1916)
• Alkalom (r.: Rodriguez Endre, 1942)
• Fűszer és csemege (r.: Ráthonyi Ákos, 1940)
• A faun | Der Faun (r.: Korda Sándor, 1918)
• Halálos csók (r.: Kalmár László, 1942)
• Keresztúton (r.: Bánky Viktor, 1942)
• Édes ellenfél (r.: Martonffy Emil, 1941)
• A Benedek-ház | Benedek ház (r.: Bánky Viktor, 1943)
• A falu rossza | Boriska szerelmet vall Sándornak | Falu rossza (r.: Pásztor Béla, 1937)
• Zárt tárgyalás (r.: Radványi Géza, 1940)
• A világ csak hangulat (r.: Illés Jenő, 1916)
• Haláltánc (r.: Kalmár László, 1941)
• A harmincadik | A harmincadik … (r.: Cserépy László, 1942)
• Végre | Végre … (r.: Farkas Zoltán, 1941)
• Emma néni | Lelki klinika (r.: Cserépy László, 1941)
• A kegyelmes úr rokona (r.: Podmaniczky Félix, 1941)
• Az intéző úr | Intéző úr (r.: Podmaniczky Félix, 1941)