Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Hegedüs Lóránt (Bp., 1872. jún. 28. – Bp., 1943. jan. 1.): gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter, író, az MTA tagja (l. 1920, t. 1934. ig. 1935). Apja ~ Sándor politikus. 1898-tól 1905-ig szabadelvű programmal a pápai kerület ogy.-i képviselője. Rövid ideig részt vett a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság munkájában. 1910-től munkapárti képviselő. 1905-től a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) ig.-ja, 1912-től alelnöke. 1913-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető ig.-ja. 1919 őszén vezető szerepet játszott a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) megszervezésében. 1920. dec. 16-tól 1921. szept. 27-ig pénzügyminiszter, a Teleki-, majd a Bethlen-kormányban; kísérletet tett a pénzügyi helyzet belső stabilizálására és ezen keresztül a külföldi hitelek megnyitására, de törekvése – főként a nagybirtokosok ellenállásán – megbukott. 1925-ben a TÉBE elnöke lett. Mint a Pesti Hírlap főmunkatársa publicisztikai, emellett közgazdasági és szépirodalmi tevékenységet is kifejtett. 1920-ban a Kisfaludy Társ. tagjává választották. A jobboldali irodalom védelmezőivel szemben harcot vívott Ady költői nagysága elismerésének érdekében. – F. m. Kossuth (színjáték, Bp., 1927); Gróf Széchenyi István regénye és éjszakája (Bp., 1933): Kossuth Lajos, legendák hőse (Bp., 1934): Két Andrássy és két Tisza (Bp., 1937); Ady és Tisza (Bp., 1940). – Irod. Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1892. Helsingőr, Fest-Commers, 1893. Icolmskill, levél Skócziából, Az ir vita végén, levél Londonból, 1895. Kántorné), a Nemzetben (1893. A kőszén háború, 1894. A munkás hadseregek, A káromkodások elmélete, Az új természettudomány, 1895. Heroworship, mutatvány az akadémiai pályázaton dicséretet nyert munkájából), a Közgazdasági Szemlében (1893. decz. Az adó alapelve, tanulmány.) sat.Hegedüs Loránt (magyar-zsákodi)jogász,jogász, H. Sándor képviselő s Jókai Jolán fia, szül. 1872. jún. 26. Budapesten; egyetemi tanulmányait 1892–93-ban Berlinben, 1893–94 ben Londonban és a budapesti egyetemen végezte, mely utóbbin A magyar egyenes adók történeti fejlődése, jelen állása és reformja cz. értekezésével pályadíjat nyert; 1895-ben pedig A tőzsdeadó czélszerűségének kérdése a helyes adórendszer szempontjából cz. pályamunkájával (melyet Fellner Frigyessel együtt írtak) az akadémiánál dicséretet nyert. A jogi kar 1895-ben az első promotio sub auspiciis regis legfelsőbb kitüntetésre őt terjesztette föl.Nagybátyjának Hegedűs Istvánnak szives közlése.szül. 1872. jún. 26. Budapesten

tudósportál

A bp.-i, a berlini és az oxfordi egyetemen tanult, a bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1895), a pénzügytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904). Az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; t.: 1934. máj. 11.; ig.: 1935. máj. 16.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

( Budapest, 1872. június 28. - Budapest, 1943. január 1. )HEGEDÜS LórántI.: SCHÖPFLIN Aladár: ~. = MCs., 1943. 2. sz. – JUDIK József: ~ a közgazda. = GJ., 1943. – BÓKA László: ~. = Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp., 1962. – RÚL IX. köt. – Szinnyei. IV. köt. – ÚMÉL III. köt. – VpF.Középiskolába a fővárosban, egyetemre Berlinben és Londonban járt, végül 1895-ben Budapesten avatták az államtudományok doktorává. Pályafutását a pénzügyminisztériumban kezdte, majd 1896–1902-es években Amerikában a kivándorlásügyeket tanulmányozta. 1898 és 1905 között, szabadelvű párti programmal a pápai kerület országgyűlési képviselője. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, a Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója, egyetemi tanár, 1920–1921-ben pénzügyminiszter. Két évtizedig szerkesztette a Közgazdasági Szemle c. folyóiratot. 1920-ban az MTA és a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Szépíróként a Pesti Hírlap vasárnapi számaiban vezércikkeivel és Levelesláda című cikksorozatával aratott nagy sikert. A Nemzeti Színház előadta Kossuth c. színművét. Részt vett korának irodalmi harcaiban, a konzervatív támadásokkal szemben védelmébe vette Adyt. Közgazdasági, adóügyi és kivándorlási kérdésekkel foglalkozó munkákat jelentetett meg.M.: A magyar egyenes adók történeti fejlődése, jelen állása és reformja. Bp., 1894. – A tőzsde megadóztatása. Bp., 1895. – A magyarok kivándorlása Amerikába. Bp., 1899. – A magyar egyenes adók kifejlesztése az Árpádoktól. Bp., 1899. – A szociológia sarktételei. Bp., 1901. – A székelyek kivándorlása Romániába. Bp., 1902. – Mikor a háború meghal. (r.) Bp., 1926. – Gróf Széchényi István regénye és éjszakája. (r.) Bp., 1933. – Kossuth Lajos, legendák hőse. Bp., 1935. – Mesék a boldog öregségről. Bp., 1936. – Két Andrássy és két Tisza. Bp., 1937. – Ady és Tisza. Bp., 1940.miniszter, tanár, közgazdasági író

• A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és ... fennállásának története, 1892-1917
• Geschichte der Entstehung und des ... Bestandes der Pester Ungarischen Commercialbank, 1892-1917
• A tőzsde megadóztatása, 1895
• A magyarok kivándorlása Amerikába, 1899
• Hegedűs Lóránt Beszéde az 1901. évi költségvetés tárgyalása alkalmával, [1901]
• A sociologia sarktétele, 1901
• Az angol munkásmozgalom iránya, [1902]
• A székelyek kivándorlása Romániába, 1902
• A kivándorlási congressusok eredménye, 1904
• A dunántúli kivándorlás és a szlavoniai magyarság, 1905
• Adórendszerünk betegségei egyenes adók, 1906
• A tőkekamatadó, 1906
• Önálló vámterület és kötött birtok, 1906
• A választójog reformja, 1910
• A pénz filozófiája a háborúban, 1915
• A magyarság jövője a háború után, 1916
• A magyarság jövője a háború után, 1916
• Ungarn nach dem Kriege, 1916
• Hegedüs Loránt programmbeszéde Budapest főváros XI. választókerületében, 1919
• Magyarország megcsonkítása - Európa veszedelme, 1919
• A magyar 4 éjszaka, 1920
• Lesz-e béke?, 1920
• Jaj, az a Hegedűs!, 1921
• A halhatatlanok útja, 1926
• Mikor a háború meghal, 1926
• Harc a magyar igazságért, [1927]
• Kossuth, [1927]
• Kossuth, [1928]
• Kossuth, 1928
• Csónakázás a kísértet tavon, [1929?]
• Amerika, [1929]
• Új világ felé, [1929]
• A béke útja, 1929
• Emlékbeszéd Fabro Henrikről, 1929
• A könnyek könyve, [1930]
• Amerika, [1930]
• Rákosi Jenő ig. és t. tag emlékezete, 1930
• Tanulmányok Dr. Sichermann Bernát születése hetvenedik évfordulójának megünneplésére, 1930
• Glória, [1932]
• Glória, 1932
• Glória, 1932
• Gróf Széchenyi István regénye és éjszakája bizonyítékai, 1932
• Gróf Széchenyi István regénye és éjszakája, [1933]
• A valuta világválsága és jövője, 1933
• Arcok, harcok, kudarcok, [1934]
• Arcok, harcok, kudarcok, 1934
• Kossuth Lajos, legendák hőse bizonyítékai, 1934
• Kossuth Lajos, legendák hőse, [1935]
• Az adótan társadalmi elmélete, 1935
• Concha Győző igazgatósági és t. tag emlékezete, 1935
• Hegedüs Loránt emlékbeszéde Popovics Sándorról, 1935
• Közélet, 1935
• Túl az óperencián, 1935
• Magyarország és Ausztria a történelem mérlegén, 1936
• Mesék a boldog öregségről, 1936
• Két Andrássy és a két Tisza, [1937]
• A pénz sorsa és misztériuma, [1938]
• Áttekintő bevezetés, [1938]
• Görgey, [1938]
• A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének ... rendes közgyűlésén elhangzott beszédek, 1938
• Az újabb pénzelméletek hatása a valutapolitikára, 1938
• Viola-város, 1938
• Budapest adórendszerének kifejlődése és jövője, [1939]
• A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének ... rendes közgyűlésén elhangzott beszédek, 1939
• Ady és Tisza István, [1940]
• Popovics Sándor emlékezete, 1940
• Hegedüs Lóránt megnyitó beszéde a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének 1941. évi március hó 29-én tartott rendes közgyűlésén, [1941]
• A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének 1941. évi március hó 29-én tartott rendes közgyűlésén elhangzott beszédek, 1941
• Kossuth Lajos, legendák hőse, 1941
• Magyar trilógia, 1941
• Széchenyi, Kossuth, Tisza, 1941
• Gazdasági élet,

• A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 19.. tanévre. Lezáratott 19.. aug. 31-én. Bp., 1921-1949. Egyetemi ny. 23 db. - Előbb: A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem almanachja az ... tanévre címmel, ()
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny. 1151 o., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992. 486 [1] o.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004. 549 o., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gyöngyösi Almanach. 1938. Sajtó alá rend. Gorzó Nándor. Bp., Gyöngyösi István Társaság, 1938. 219 o. (A Vármegyei Tisztviselők Irodalmi és Művészeti Gyöngyösi István Társaságának kiadványa 9.), ()
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. 615 o., ill., ()
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. 1292 o., 2 db., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()
• Veszprém megyei fejek. Veszprémvármegye tíz évvel Trianon után, 1919-1929. Emlékalbum a vármegye egyházi, hivatali, tudományos, társadalmi és közgazdasági reprezentánsairól. Szerk. Hahn Ferenc, Zsadányi Oszkár. Veszprém, Veszprémmegyei fejek Kiadóvállalat, 1929. [396] o. ([Magyar városok, vármegyék társadalmi emlékalbuma 4.]), ()
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927. 575 o., 50 t., 14 térkép, ()

• A nyersbőrtől a készbőrig   |☰  1964   |☰  szakértő

• A nyersbőrtől a készbőrig (r.: Horváth Ferenc, 1964)
• Képek 1927-ből, Kossuth évéből | Kossuth (r.: , 1927)