Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Jobba Gabi (Szeged, 1947. márc. 27. – Bp., 1983. aug. 29.): színésznő, Jászai-díjas (1973). A Színház- és Filmművészeti Főisk.-n 1969- ben szerzett oklevelet, és kecskeméti pályakezdés utána 25. Színházhoz szerződött, stagja maradt Népszínházzá történt átszervezéséig (1977), majd annak tagjaként folytatta működését. Közben játszott a Mikroszkóp Színpadon, Debrecenben, Szegeden, a Szentendrei Nyári Játékokon, a Várszínházban, az Egyetemi Színpadon és a Gyulai Várjátékokon. Különös, fanyar egyéniségű színésznő volt, a tragikus szerepek álltak legközelebb egyéniségéhez. Ismert versmondó volt. Több sikeres önálló estet tartott: Petőfi centenárium (1972); Buta Auguszt (1978); Nosztalgia (1979); Karády-est (1981); Egy este Lady L.-nél (1981). 1982-ben a Nemzeti Színház szerződtette. Öngyilkos lett. – F. sz. Tou O (Kuan Han-Csing: Tuo O igaztalan halála); Krizothemisz (Gyurkó László: Szerelmem, Elektra); A lantos (Gyurkó László: A búsképű lovag); Cordelia (Shakespeare: Lear király); Viktória (Hernádi Gyula: Hasfelmetsző Jack); Livia (Mortimer: Én, Claudius); Cserepes Margit (Fejes Endre: Cserepes Margit házassága). – Irod. Székely Gabriella: Beszélgetés J. G.-val (Színház, 1972. 3. sz.); Földes Anna: Buta Auguszt számadása (Nők Lapja, 1978. jún. 24.); Ablonczy László: J. G. (Film, Színház, Muzsika, 1983. szept. 10.); Gyurkó László: Búcsúlevél J. G.-nak (Film, Színház, Muzsika, 1983. szept. 24.); Bodzsár Erzsébet: A színésznő halála (Csongrád m.-i Hírlap, 1990. febr. 17.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Jobba Gabi(Szeged, 1947. márc. 27.–Bp., 1983. aug. 27.): színésznő. Pályáját a kecskeméti Katona József Színházban kezdte, majd a 25. Színház tagja lett. E színház alapító tagjaként hittel és lelkesedéssel vett részt a politizáló színház formai megújulásokat kereső művészi programjában. 1982-től a Nemzeti Színházban játszott. Sokszínű tehetségére korán felfigyeltek. Szerepformálását intellektuális megközelítés, ugyanakkor szenvedélyes igazságkeresés jellemezte. Korai, tragikus halála megakadályozta művészete kibontakozását. Jászai Mari-díjat kapott 1973-ban. F.Sz. Gruse (Brecht: A kaukázusi krétakör); Tou O (Kuan Han-Csing: Tou O igaztalan halála); Cordelia (Sh.: Lear király).

• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983. 399 o., ill., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981. 781 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998. 358 o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Szerelmes biciklisták (r.: Bacsó Péter, 1965)
• Szerelmem, Elektra (r.: Jancsó Miklós, 1974)
• Érik a fény (r.: Szemes Mihály, 1970)
• Molnár Anna (r.: Richly Zsolt, 1972)