ABCD - Garay János

Garay János ☰ Szekszárd 1812.10.10 ☷ 1853.11.05 | akadémikus, drámaíró, férfi, író, költő, könyvtáros, kritikus, lapszerkesztő, műfordító, publicista, szerkesztő, újságíró, egyetemi oktató

625876

http://keptar.oszk.hu/038700/038753/1898_Oldal_201_c.jpg

http://dka.oszk.hu/031600/031634/vende2_18_d.jpg

http://dka.oszk.hu/054900/054935/563_658_pix_Oldal_01_Kep_0001.jpg

http://dka.oszk.hu/044200/044221/1855_pix_Oldal_40_Kep_0001.jpg

Garay Nepomuk (998470 | - )
Garay János (998469 | - )

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1839.11.23 - 1853.11.05

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Garay János (Szekszárd, 1812. okt. 10. – Pest, 1853. nov. 5.): költő, elbeszélő, az MTA l. tagja (1839). Szekszárdi kereskedő fia. 1829-ben orvosnövendék lett Pesten, majd filozófiát hallgatott. 1833-ban a Regélő mellett a Honművész segédszerk.-je. 1834-től hőskölteményeket, hazafias verseket, prózai írásokat jelentetett meg (Csatár, Kont stb.). Szigligetivel, Vajda Péterrel és másokkal 1835-ben a Pesti Drámai Egyesületet alapította. Már közkedvelt író, mégis anyagi gondokkal küszködött családjával. 1837-ben a Rajzolatokat szerk., rá egy évre a pozsonyi Hírnököt. 1839-ben Pestre költözött, a Jelenkor és a Társalkodó szerkesztőségében dolgozott. 1842-től a Jelenkor, a Regélő Pesti Divatlap szerk.-je. A Kisfaludy Társ. tagja (1842). 1843-ban jelent meg Az obsitos c. költeménye, melyben a nagyotmondó Háry János alakját formálta meg. Ugyanebben az évben az MTA nagyjutalmát nyerte el Versei c. kötetéért. 1844-ben megromlott egészségi állapota miatt megvált a szerkesztéstől. 1845-ben állást kapott az Egy.-i Könyvtárban. 1848 eseményeit versekkel támogatta, majd ápr.-ban Vörösmarty javaslatára a pesti egy. nyelvi tanszékét foglalta el. Rövid ideig nemzetőri szolgálatot teljesített, a harcokban azonban betegsége miatt nem vehetett részt. 1848. aug.-szept.-ben Kossuth Hírlapjának segédszerk.-jeként is működött. Világos után haditörvényszék elé állították versei miatt, hamarosan szabadon engedték, de megfosztották katedrájától. 1850-ben az Egy.-i Könyvtárba könyvtártisztnek nevezték ki. Szegénységben, vakon, feleségének diktálva dolgozott haláláig. Versei megzenésítői között van Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Thern Károly stb. Irodalomtörténeti helye Vörösmarty mellett van. Mint polgári származású, nem népies tájékozódású költő és újságíró a m. városi polgárság ízléséhez igazította, ennek stílusában tolmácsolta a romantika nagy emberi és nemzeti témáit. Életművére ezért jellemzőek az idilli, érzelmes, biedermeier szemléleti és stílusjegyek is. – M. Összes munkái (I–V. Ferenczy József kiadása, Bp., 1886–1887); Válogatott munkái (Kovács Antal gondozásában, Szekszárd, 1956). Irod. Ferenczy József: G. J. életrajza (Bp., 1883); Jeney János: G. J. (Bp., 193z); Tóth Dezső: Két „Vörösmarty-epigon” (Irod. tört. Közl., 1960).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Garay János(Szekszárd, 1812. okt. 10.–Pest, 1853. nov. 5.): drámaíró, kritikus. 1833–1837 között a Regélő és a Honművész segédszerk.-je, ahová rendszeresen írt színikritikákat is. Használt álnevei: G.; -r-y. Elveit a Dramaturgiai füzér c. tanulmányban fejtette ki, Sh.-t és – bizonyos fenntartásokkal – a francia romantikát állította példának. Az elsők között ismerte fel Katona József jelentőségét. 1835-ben a Pesti Drámaíró Egyesület alapító tagja. A francia romantikus drámákból fordított is, hatásuk alatt írta öt történeti tárgyú darabját (Jósige-Csáb-Árbocz, Ország Ilona, Bátori Erzsébet, Az utolsó magyar khán, Borbála királyné kegyence), amelyek közül kettőt mutattak be. 1845-ben írta A magyar színköltészet apotheosisa c. egyfelvonásos alkalmi művét. Ezután felhagyott a drámaírással. 1847–1852 között a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja. A maga korában igen népszerű költő és elbeszélő volt; Az obsitos c. elbeszélő költeménye (1843) alapján készült Kodály Zoltán Háry Jánosának librettója. – Ir. Solt A.: Első színikritikusaink (ItK, 1971).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Szegszárdi bordal. Viszontlátás Szegszárdon. Pest, 4rét két levél. (1846-ban az első a Pesti Divatlapban jelent meg, melyhez Thern Károly irt zenét, a másik ugyanakkor az Életképekben).11. Emlény Földi János sírhalmának ákászültetésseli megtiszteltetésére a hadházi sírkertben tavaszhó 6. 1847. A pesti természetbarátok nevében. Hely n.12. Az Árpádok. Történeti balladák- s mondákban. Hely n., 1847. (2. kiadás hely n., 1848.)13. Ujabb versei 1843–1847. Kiadta a magyar irodalomterjesztő társulat. hely n. 1848.)14. Balatoni kagylók. Költeményfűzér. Budapest, 1848.15. Szent László. Történeti költemény Eger, 1851–52. Két kötet. 2. kiadás. Pest, 1854. 4rét és Pest 1865. (Magyar Remekírók. 11. 12.)16. Összes költeményei. Baráti megbizásból kiadta Ney Ferencz. Pest, 1854. arczk. (2. teljes kiadás. Pest, 1860. arczk. 4rét. (Előszóval és életrajzzal Neytől).17. Dichtungen. Aus dem ungarischen übersetzt durch Kertbeny. Pest, 1855. (2. kiadás Bécs, 1856.)1853: Budapesti Hirlap 264. sz. (Bulyovszky Gyula.) Hölgyfutár 240. 242. 257. sz. 1853. nov. 5. vetett véget a halál.1881: Függetlenség 243–44. (G.-ünnep), Budapest, 80. sz. Egyetértés 243–44. sz. 1882. 48. sz.18. Magyar hölgy. Pest, 1860.19. István főherczeg körútja. G. J. hátrahagyott költeménye. Bpest, 1874. (Toldy Ferencz bevezetésével. Különnyomat a Kisfaludy-Társaság Évlapjai IX. kötetéből.)1. Tiszteletoltára, melyet nagyméltóságú cziráki és dienesfalvi gróf Cziráky Antal úrnak, Magyarország birájának... midőn a pesti királyi tudományok egyetemében kormány- s elölülőji-székébe iktatnék, emelt a tudományok ugyan azon egyetemében a bölcselkedést első eszt. tanuló magyar ifjúság. Pest, 1829.20. Garay János összes munkái. Teljes kiadás. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel és életrajzzal kisérte Ferenczy József. Bpest, 1886–87. Öt kötet arczk. (Ism. Nemzet 1887. 311. sz.)21. Az obsitos vitéz. Bpest, (1888. Históriák, Nóták 72.)22. Regék Mátyás királyról. Bpest, 1869. (Hist., N. 91.)2. Csatár. Hőskölteményi rajzolat. Irta Garay Nepomuk. Pest, 1834.3. Árbócz. Szomorújáték 5 felv. egy előjátékkal. Pest. 1837. (Magyar történeti Szinművek II. k.)4. Bátori Erzsébet, eredeti tört. dráma 5 felv. Buda. 1840. (Színműtár I. 10. füz.)5. Magyar és német beszélgetések kézikönyve, vagy is gyakorlati útmutatás e két nyelven a társalkodási-, ipar és közélet legkülönneműbb viszonyaiban helyes és ügyes kifejezésre. Pest, 1840. (Német czímmel is. 2.-ik kiadás. Bővítve a társaséletben leggyakrabban előforduló szavak és szólásmódok gyűjteményével, nemkülömben a legszokottabb magyar és német saját szójárásokkal és egy magyar-német olvasókönyvvel. Pest, 1842. 3. kiadás, 1847., 4. és 5. jav. és bőv. kiadás, közrebocsátá Toepler Teophil Eduard, 1855., 6. jav. és megbőv. k. 1860. Pest, 10. k. 1882. Bpest, 11. k. 1887. 12. k. 1894. Bpest.)6. Garay János versei. Buda, 1843. (A m. tudom. akademia 1844. decz. 24. nagygyűlésén 100 aranynyal jutalmazta).7. Csapó Dániel. Hely n., 1844. (Gyászköltemény.)8. Frangepán Kristófné. Költői beszély. Pest, 1846.9. Tollrajzok. Pest, 1846. Három kötet. (I. Novellák, népmondák és legendák. II. Genreképek, elmefuttatások és komolycsák. III. Tájrajzok és uti képek).a m. tudom. akadémia levelező s a Kisfaludy-társaság tagja a pesti egyetemi könyvtár tisztje,a m. tudom. akadémia levelező s a Kisfaludy-társaság tagja a pesti egyetemi könyvtár tisztje, G. János kereskedő s a városnál árvák atyja és Valter Zsuzsánna fia, szül. 1812. okt. 10. Szegszárdon Tolnamegyében; elemi iskoláit és az első latin osztályt szülőhelyén, a többi osztályokat (1823–28.) Pécsett és (1829-től) a bölcseleti tudományok hallgatásával a pesti egyetemen végezte. Ezután nagyobbrészt az irodalommal foglalkozott. 1833-tól a Mátrai (Rotkrepf) Gábor Regélője s Honművésze mellett segédszerkesztő volt, irt a két lapba történeti czikkeket, verset, novellát, tárczát, utirajzot, hirlapi ujdonságot, szinbirálatot, sőt adomákat, talányokat és rejtvényeket is. 1836. jan. Pap Mártát, pesti kereskedő leányát vette nőül, ki félév mulva meghalt. Irt czikkeket a Wigand Esmeretek Tárába s fordítgatott a Tudomány Tár számára. 1835-ben Gaál József-, Vajda Péter-, Tóth Lőrincz- és Szigligetivel eredeti szinművek irására szövetkezett, mely társulat drámagyűjteménye II. kötetében jelent meg Árbócz cz. szinműve. 1837. nov. 29. Babocsay Máriával kelt második házasságra. Az év végén Pozsonyba kellett mennie, hogy új állását Orosz József Hirnök cz. politikai lap szerkesztőségében (1838 elején) elfoglalja. Habár e lapnál csakis a külföldi hirek fordításával foglalkozott, mégis annak politikai irányával saját meggyőződése össze nem férvén, a laptól csakhamar megvált. Már 1839-ben visszatért Pestre s a Jelenkor számára fordított külföldi politikai hireket, néha tárczákat is irt a lapba, melynek hive maradt 1844 végeig; utóbbi időben a Budapesti napló cz. rovatot és 1845-ben az Életképekben a Hirlapi méh cz. szemlét vezette. 1839. nov. 23. a m. tudom. akadémia választotta levelező tagjai közé, 1842. jan. 22. pedig a Kisfaludy-társaság tisztelte meg tagsággal, hol Toldy Ferencz júl. 30. bevezető beszédet tartott hozzá. Erdélyi János a társaság titkára 1844-ben külföldre távozván, helyetteséül G. választatott meg, majd 1845. jan. 28. rendes segédtitkárúl, mely állásában meg is maradt, mig a társaságnak működése 1848–49-ben tényleg megszünt. Szellemének már kora fiatalságában feltünő főiránya, a költészet iránti vonzalma, már Pécsett laktában mutatkozott. Folyvást olvasott és irt; legelőször Rajnis magyar Virgilje által ébresztetve, hexametereket irt és iskolai latin feladatait magyarul is el szokta készíteni; azután főleg Virág Benedek ódáinak befolyása alatt, inkább a lyra felé hajlott. Pécsett kezdett megismerkedni a német irodalommal és költészettel, mely korábbi lírai költészetére nagy hatással volt; későbben ezek mindinkább magyarok, eredetiek és nemzetiek lettek. Szépirodalmi tanulmányait azonban Pesten folytatta teljesebben, hol az egyetemi könyvtárt buzgón látogatta és sokat jegyezgetett. Horvát István nyelvészeti előadásai által Révainak s a magyar nyelv kincseinek buvárlására serkentve, Vörösmarty példáján is buzdulva, hőskölteménynyel lépett föl. Az 1840-től 1848-ig oly erőteljesen pezsgő nemzeti élet és a politikai mozgalmak lelkesítő ereje őt is fölvillanyozták; ezen forrásból buzogtak azon hazafias irányköltemények, melyek hatalmas emeltyűi voltak a politikai s nemzeti czéloknak. A népszerű költő, ki több évig kénytelen volt hirlapirással keresni kenyerét, hogy családjának enni adhasson, 1845. júl. 1. az egyetemi könyvtárnál nyert díjnoki állást, hol 1846-ban is dolgozott. 1847-ben a magyar irodalomterjesztő társulat jegyzője lett. 1848-ban báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter a m. kir. egyetemhez a magyar nyelv és irodalom tanárának nevezte ki. E tisztségben azonban a harczi zaj csakhamar elnémította. 1849-ben betegeskedése miatt nem menekülhetett Pestről. A szabadságharcz után Fóthon keresett üdülést. 1850. januárban b. Geringer Károly, akkori országfőnök, az egyetemi tanács, különösen Virozsil Antal rector közbenjárásával, az egyetemhez könyvtártisztnek nevezte ki. Ez év nyarán két hónapot töltött az egri fürdőben, de betegségét alig csillapíthatá; elhagyta őt testi erejének, szeme világának, szelleme rugékonyságának jobb része. A vaksággal fenyegető szembajához köszvényes bántalmak is járultak, melyek megtámadták agyrendszerét. Sok szenvedésének 1853. nov. 5. vetett véget a halál. A m. tudományos akadémiában 1854. máj. 8. Tóth Lőrincz tartott fölötte emlékbeszédet. Diszes piramis alaku sirkő jelöli a helyet a budapesti kerepesúti temetőben, hol porai nyugosznak; Tengeliczen a Csapó-féle birtokon kőtáblába vannak vésve Tengelicz cz. versének kezdő sorai; Fóthon emléktábla jelöli a házat, hol G. Pest bombázása alatt és 1851-ben tartózkodott; 1881. szept. 4. pedig Szegszárd jelölte meg szülőházát diszes márvány-lappal, felvésve rá Szász Károlynak a költőre vonatkozó verseit. A közrészvét törekedett árván maradt családján segíteni; különösen Pompéry János fáradozott a Garai árvák ügyében és a nemzet nem késett 10.000 frtnyi adakozás által kegyeletének és elismerésének bizonyítékát adni.Arczkép Album II. 1856. arczk.Arczképe: kőnyomat névaláirásával rajzolta Barabás 1844-ben, nyomt. Höfelich Bécsben (a Pesti Divatlap mellett), ugyanattól kőnyomat névaláirásával; 1854. nyomt. Walzel F. A. Pest; 1860. nyomt. Beiffenstein Bécsben; a két utóbbi összes költeményei mellett is 1854 és II. kiadás 1860. rézmetszet Összes munkái és Ferenczy József, G. J. életrajza mellett 1886.; végre Barabástól kőnyomat a Magyar irók arczképcsarnoka 1. lapján Pest, 1856.; olajfestésű arczképe Kovács Mihálytól 1851-ből a család birtokában.Athenaeum 1843. I. 49. sz.Athenaeum 1873. 6. sz.Bayer József, Nemzeti Játékszin Története II.Beőthy Zsolt, M. Nemzeti Irodalom Tört. Ismertetése II.Budapesti Hirlap 1882. (dr. Spinóza), 1883. 245–246. sz.Budapesti Szemle XXXIV. 1883.Családi Lapok II. 9. sz. (Ney) 1855. 43. sz.Divatcsarnok 1853. 64. 65. 1854. 17. sz.Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 577. l.Életképek 1847. 12. sz.Ferenczy és Danielik, M. Irók I.Ferenczy József, Garay János életrajza, Bpest, 1883.Figyelő V. 60., XII. 98. 99. 107., XIII., XIX., XXI., XXVI. XXVII. (Jakab Ferencz, G. élete és költészete.)Fővárosi Lapok 1880. 155. 156. sz. (Ifjúsága, Császár Árpádtól), 1881. 201. 202. (G. ünnep Szegszárdon), 1883. 50. 193–197. sz.Garay-Album, szerk. Oláh Gyula és Rochel Béla. Pest, 1854.Garay JánosHon 1880. 73. 342. sz. (dr. Spinóza.) 1881. 242–43. 245. sz.Honderű 1847. II. 5. sz. (Severus.)Honművész 1834. 82. sz., 1835. 62., 96., 97. sz., 1836. 8., 9., 40., 48., 76., 97., 102., 1840. 50., 71. sz.Horváth Ignácz Könyvészete 1881. 1886–87. Illustrirte Zeitung 1854. ápr. 1. sz. arczk.István bácsi Naptára 1857. (G. anyja, arczk.)Kisfaludy Társaság Évlapjai III. 1843. VII. 1849. Koszorú V. 1881. (Császár Árpád), VI. (Szana T.), 1883.Lauka, Multról a Jelennek 61. l.Levelei Pestről: Csapó Dánielhez, 1828., 1834., 1836. (négy levél a Figyelő XVII.), 1830. máj. 15. (Vasárn. Ujság 1880. 16. sz.), öcscséhez G. Alajoshoz, hugához és szüleihez, 1836–39., 1841., 1843–45., 1848., 1850. (14 levél a Figyelő XIII. közli Ferenczy József), öcscséhez G. Alajoshoz, 1841. jún. 17. (P. Hirlap 1894. 2. sz.), 1845-ből szüleihez, öcscséhez és Boros János képiróhoz, (Szegszárd és Vidéke 1881. nyolcz levél), Petőfihez. 1848. decz. 17. és 25. (Pesti Napló 1893. 209. sz.) Hátrahagyott költeményeiből is többet hoztak a lapok, így az Athenaeum (1873. 6. sz.), a Pécsi Figyelő (1878. 11. sz.), a Pesti Napló (1881. 241. sz.), a Szegszárd és Vidéke (1881. 1. sz. 1882. 4–8. sz.) és a Székelyföld (1884. 27. sz.)Magyarkák. Lipcse, 1845.Magyarország 1880. 83. sz. 1881. 242–243. sz.Magyarország és a Nagyvilág 1867. 44. sz. (Síremléke.)M. Akadémiai Értesítő 1854. (Tóth Lőrincz gyászbeszéde.)M. Helikon. Pozsony 1883. II. arczk. és rajzokkal. (dr. Ferenczy József.)M. Irók Arczképcsarnoka 1858. arczk.M. Könyvészet 1886–87.M. Tanügy 1883.Munkái:Nemzet 1883. 54. sz.Pécsi Figyelő 1878. 11. sz.Pester Sonntagsblatt 1855. 48. sz.Pesti Divatlap 1844. 7. sz.Pesti Napló 1852. 610. 612. sz. 1853. 1100. 1127. sz. 1881. 241–243. sz. 1883. 158. sz. 1893. 209. sz.Petrik Könyvészete és Bibliogr.Részvét Hangjai. Szerk. Sziegmund Vilmos és Huszár Imre. Pest, 1854.Sonntags Zeitung 1856. 41. sz.Székelyföld 1884. 27. sz.Szekszárd és Vidéke 1881. I. 11–20. 1882. 4–8. sz.Szépirodalmi Kert 1886. 12. sz.Szerkesztette s kiadta a Hajnal cz. zsebkönyvet (1837- és 1838-ra), Landerer naptárát a Honi Vezért 1839–41-re, az Emlényt 1841–43-ra, a Kliegl Könyv két kötetét 1842-ben. Ugyanezen évben indította meg a Regélő Pesti Divatlapot (melynek szépirodalmi részét aug. közepéig Erdélyi János szerkesztette, a tárczát G.), 1844. jún. végén búcsúzott el közönségétől, midőn Vachot Imre vette át tőle a szerkesztést és Pesti Divatlap cz. folytatta.Szindarabjai: Domonkos vagy uram ne vigy minket a kisértetbe, vígj. 3 felv., ďEpagny és Dupin után francziából ford. és magyar szinre alkalmazta (először előadatott 1835. júl. 29. Dominique az ördög czimborája cz. Budán, azután még egyszer), Vasálorcza, szinjáték 5 felv. Des Arnould és Fournier után magyar előadásra alkalmazta (előadták először Budán 1835. nov. 28. és 1836. jún. 29., Debreczenben ápr. 16. és 25., Pesten a nemzeti szinházban 1837. decz. 9., 1839. febr. 5. és szept. 16.); Árbocz, szomorújáték 5 felv., mely Csáb cz. az akadémiai jutalomra versenyzett és dicséretet nyert (először adták 1836. jan. 19. Budán Jós ige cz.), Ország Ilona tört. szomorújáték 3 felv. (A Hajnal cz. zsebkönyvben 1837.); pályázott egyszersmind az akadémiai drámai jutalomra az Utolsó khán cz. 5 felv. szomorújátékával, mely dicsérettel említtetett; Bátori Erzsébet, tört. dr. 5 felv. (először adatott Pesten a nemzeti szinházban 1840. aug. 29. azután változásokkal szept. 5. és 6.; eredeti kézirata a m. n. múzeum könyvtárában), Az utolsó magyar khán (szintén pályázott és dicséretet nyert) és Borbála királyné kegyencze, utolsó drámája 1844-ből (mindkettő Összes munkái IV. kötetében először.) szül. 1812. okt. 10. Szegszárdon Tolnamegyében;Társalkodó 1845. 34. 46. sz.Thewrewk József, Magyarok Születésnapjai. Pozsony, 1846. 101. l. Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irod. Tört. és Összes Munkái IV. (Életrajz), VI. (Bevezető beszéd.)Török Zsigmond, Apró fényképek. Szabadka, 1882.Ujabbkori Ismeretek Tára III. 585.Ungarische Revue 1881. (Lindner Ernő, az Obsitos és Kont fordításával).Vahot Imre Nagy Képes Naptára 1856. arczk.Vasárnapi Ujság 1855. 34. sz. arczk. és síremléke, 1875. 26. sz. A fóthi Garay-ház. Ompolyitól, 1881. 36. 37. sz. arczk. Szász K.Vegyes czikkein kívül, ilyenek a Tud. Gyűjteményben (1833. X. Sárköz), a Tudom. Tárban (1834–35. VII. Az országutak tartós és szilárd kerékvágások általi javításáról vasutak helyett, Liberia néger gyarmat, Angol gyarmatosítások, Ázsiában tett nevezetesebb utazások, Lander újabb utazása a tengeren, Literaturai statistica, VIII. Vándorlás Spanyolország nevezetesebb helyein, németből) sat., melyeket az általa szerkesztett lapokba és más folyóiratokba nagyobb számmal irt, különösen költeményei a következő évkönyvekben és időszaki folyóiratokban jelentek meg: Aurora (szerk. Bajza. XV. XVI. 1835–36.). Rajzolatok (1835. Levél Bécsből, 1837. Az asszonyi szem, Az asszonyi szépség, Virág Benedek életrajza, elbeszélés, 1838. Kirándulás Pestről, és az ujdonsági rovatot irta), Társalkodó (1836. 97. sz. Magyar játékszin), Emlény (1837. 1840–43.), Hajnal (1837–38), Részvét Gyöngyei (1838), Budapesti Árvizkönyv (II. 1839.), Athenaeum (1839–42), Nemzeti Almanach (1841–42). Kliegl-Könyv (1842), Regélő Pesti Divatlap (1842–43. Kisfaludy Sándor életrajza, 1844) Országgyűlési Almanach (1843), Honi Vezér (1843.), M. Életképek (1843), Hahnemann Emléke (1843), Aradi Vészlapok (1844), Életképek (1845–46. 1848), Pesti Divatlap (1844–48), Játékszini Emlékkönyv (1845), Őrangyal (1845–48), Nemzeti Örömemlék (1846), Ellenőr, politikai zsebkönyv (1847), M. Szépirodalmi Szemle (1847), Honleányok Könyve (1847) Költői Pályaművek (1847. Bosnyák Zsófia, koszorúzott legenda) Országgyűlési Emlék (1848), Pesti Röpívek (1850), Hölgyfutár (1850), Losonczi Phönix (I. 1851) és Családi Lapok (1852), Budapesti Viszhang (1852), Budapesti Hirlap (1853. 32. sz.) a Kisfaludy-társaság Évlapjai (több czikke s nagyobb költeménye IV. 1844). Az igazgató bevezető beszédére mondott válasza, Lyrai költészetünk késő kifejlésének okairól, 1842. július 30. székfoglalója, Troubadour ballada, VI. 1846. A magyar irók és irodalom Pesten 50 év előtt és most, A magyar szinköltészet Apotheosisa, VII. 1849. Frangepán Kristófné, költői beszély. A Kisfaludy-társaság 1847. közgyűlésén Vajda Péter felett tartott emlékbeszédet (mely Összes munkái V. kötetében jelent meg). Az Ujabbkori Ismeretek Tárának is munkatársa volt, melybe, (a gyűjteményemben levő eredeti nyugta szerint az V. kötetbe, a IX. iven) a 2 Kovács-ot, 2 lap 40 sort, tehát Kovács Mihály, akadémiai képirót, és Kovács Sebestyén Endrét, -a. és G. J., a XX. iven Majer István életrajzát irta – aa. jegyek alatt; s ezen czikkeiért 15 pfrtot számítva egy ivre, 1852. nov. 21. Pákh Albert szerkesztőtől 4 forint 21 kr. honoráriumot kapott.Verédy, Paedagogiai Encyclopaediája. Bpest, 1886. 300. l.Vutkovich Sándor, M. Irók Albuma Pozsony, 1873.

tudósportál

levelező tag(1839.11.23.)

Veszprém megyei életrajzi lexikon

GARAY JánosI.: FERENCZY József: ~ életrajza. Bp., 1883. – JENEY János: ~. Bp., 1932. – Tóth Dezső: Két „Vörösmarty-epigon". = ItK, 1960. 6. sz. – BfÉL – Harmath–Katsányi.költő, író, szerkesztőM.: Balatoni kagylók. Pest, 1848. – Összes művei. 1–5. köt. (Kiad. és bev.: FERENCZY József.) Bp., 1886–1887. – Válogatott művei. (Kiad. és bev.: KOVÁCS Antal.) Szekszárd, 1956.( Szekszárd, 1812. október 10. - Pest, 1853. november 5. )Szekszárdi kereskedő fia, 1829-ben orvosnövendék Pesten, majd filozófiát hallgatott. 1833-ban a Regélő és a Honművész segédszerkesztője. 1837-ben a Rajzolatokat, rá egy évre a pozsonyi Hírnököt, 1842-től a Jelenkort és a Regélő Pesti Divatlapot szerkesztette. Hőskölteményeket, hazafias verseket, prózai írásokat jelentetett meg. 1845-ben állást kapott a pesti egyetemi könyvtárban, majd az egyetem nyelvi tanszékét foglalta el. A szabadságharcot versekkel támogatta, amiért haditörvényszék elé került. Hamarosan szabadon engedték, de állásától megfosztották. Nyomorgott, sokat betegeskedett, kedélye is elborult. Első sorban Az obsitos c. költeménye révén él a köztudatban. A Magyar Tudós Társaságnak 1839-ben lett levelező-, a Kisfaludy Társaságnak 1842-ben tagja. 1843-ban a MTA nagyjutalmát nyerte el Versei c. kötetéért. 1847 nyarát Balatonfüreden töltötte, akkor írta a Balatoni kagylók c., 28 versből álló ciklusát, valamint prózai útirajzát, amelyben az akkori fürdő sajátos hangulatát rajzolta meg. Az első költő, aki egy egész kötetet szentelt a Balaton dicséretének. Balatoni költeményfüzéréért 1883-ban, Tihanyban az óvár alatt emlékkunyhót emeltek, amelynek homlokzatát Jókai Mór három disztichonja díszítette. Az emlékhely mára elpusztult. A Balatonfüredi Balatoni Panteonban 1957-től bronzplakettel díszített emléktáblája van, a városban utcanév is őrzi emlékét. Verseinek megzenésítői között találjuk Erkel Ferencet és Liszt Ferencet is.

könyvei

róla szóló könyvek

film

Az obsitos |☰ 1917 |☰ író
Az obsitos |☰ 1922 |☰ író
Háry János |☰ 1965 |☰ író

linkek

PIM

web

Amicus: 2458