Kortárs magyar írók, 1945-1997

JA-díj 1957; Tanácsköztársasági Emlékérem 1959; Kossuth-díj 1963; Szocialista Hazáért 1967; Munka Érdemrend arany fokozata 1966, 1968.LENGYEL JÓZSEF(Marcali, 1896. aug. 4.-Bp., 1975. júl. 14.): író, költő, újságíró.M.: Ó hit, Jeruzsálem... Gábriel Lajos változásai, v. és elb., Bécs, 1923; Sternekund und Reinekund. Sechs Märchen, Drezda, 1923; Izobretatel' Andreasz. Raszszkaz, Moszkva, 1930; Visegrádi utca, dokumentumr., Moszkva, 1932 [átdolg. kiad., Bp., 1957]; Tri domnü. Reportázs, Moszkva, 1933; Kulcs, elb., 1956; Prenn Ferenc hányatott élete, avagy minden tovább mutat, r., 1958; Három hídépítő, r., 1960 [Hídépítők címen, 1971]; Igéző, elb., 1961; Keresem Kína közepét, útinapló, 1963; Elévült tartozás, összegyűjtött elb., 1964; Mit bír az ember, két kisr. [Újra a kezdet, Trend Richárd vallomásai], 1965; Mérni a mérhetetlent, vál. írások I-II., 1966; Tükrök, riportok, vitacikkek, 1967; A tudás fája, elb., 1968; Ézsau mondja <Ézsua*KMIK>, elb., d., 1969; Bécsi portyák, úti jegyzetek, 1970; Trend Richárd vallomásai, 1970; Újra a kezdet, r., 1970; Igéző, összegyűjtött elb.-ek, 1971; Szembesítés, kisr., 1972 <1971*> [1988-ban került forgalomba]; Levelek Arisztophanészhez, jelenetek, 1972; Isten ostora, r., 1972; Argonidész hajói, elb., 1973; Az őszinteség lépcsőin, cikkek, tan.-ok, emlékezések, 1974; Fegyverhordó Ndoló naplója, r., 1978; Neve: Bernhard Reisig, avagy Föld és külföld, r., 1979; Beszélgetések, interjúk [Gyurkó László Hét kazetta c. bevezetőjével, Major Ottó és Laczkó András tanulmányaival], 1988; Noteszeiből, 1955-75, 1989.Műford.: V. A. Kaverin: Nyitott könyv, r., 1956; K. Zetkin: Emlékezések Leninre, Moszkva, 1932.[ÚMIL,KMIK,MEIL,OSZKK]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Lengyel József (Marcali, 1896. aug. 4. – Bp., 1975. júl. 14.*): író, költő, József Attila-díjas (1957), Kossuth-díjas (1963). 1914-ben a bp.-i, 1915–16-ban a pozsonyi egy.-en joghallgató volt, közben a bölcsészeti karon művészettörténeti előadásokat hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be. 1916-ban Kassák Lajos A Tett, majd Ma c. folyóiratának munkatársa lett. Kassák és a m. aktivizmus hatására írta első verseit. 1918 elején György Mátyás, Komját Aladár és Révai József társaságában kivált a Ma köréből. 1918. Szabadulás (Bp., 1918) c. közös kötettel léptek a nyilvánosság elé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására Korvin Ottóval és Sallai Imrével együtt tagja lett Szabó Ervin antimilitarista csoportjának. A KMP alapító tagja: 1918. dec.-től a Vörös Újság szerk.-ségében dolgozott. 1919. febr. 20-án a pártvezetőséggel együtt letartóztatták, márc. 20-án szabadult. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság kultúrrovatának, majd az Ifjú Proletár szerk.-je volt. 1919. dec. után Ausztriába emigrált; egy időre Karlsteinbe internálták. 1920-tól 1927-ig Bécsben élt, pártmunkát végzett, a bécsi egy.-en hallgatott előadásokat. Világnézeti válságba került, kilépett a pártból, külföldi m. lapokba dolgozott. Szerk. az Írók Könyvtára c. kiadványsorozatot. 1923-ban Bécsben megjelent az Ó hit Jeruzsálem… Gábriel Lajos változásai c. verses és novelláskötete, valamint Sternekund és Reinekund c. mesekönyve. 1924-ben Sallai Imre hatására visszalépett a pártba, egy ideig az osztrák szociáldemokrata Schutzbund szervezetéhez is tartozott; a Rote Fahne c. újság külpolitikai munkatársa. 1927-től 1930-ig Berlinben élt, a Vörös Szakszervezeti Internacionálé munkatársa, a Der drohende Krieg, majd a Film und Volk c. lap szerk.-je, a Welt am Abend külpolitikai rovatvezetője, a Prometheus filmvállalat munkatársa volt. 1930-ban Moszkvába költözött. A Vörös Szakszervezeti Internacionálé referense, a Sozialökonomische Rundschau, majd a Sarló és Kalapács munkatársa. 1932-ben Kun Béla előszavával jelent meg Visegrádi utca c. regénye, amely a forradalmak előkészítéséről és történetéről adott hiteles képet. Kritikus módon, egyszersmind forradalmi tudatossággal mutatta be a proletárdiktatúra eseményeit és vezetőit. Ezután kéziratban maradt befejezetlen Föld és külföld c. regényén dolgozott. A Mezsrabpom filmvállalat dramaturgja lett. 1938 febr.-jában letartóztatták, 1939 máj.-ában koholt vádak alapján elítélték. 1947 végén szabadult, a Moszkva melletti Alekszandrovban telepedett le. 1949 márc.-ában Szibériába száműzték. 1955-ben rehabilitálták, ezután Bp.-re költözött. 1956-ban megjelent régebbi novelláinak válogatása Kulcs címmel, 1957-ben a Visegrádi utca első hazai kiadása. 1958-ban adta ki korábban kezdett, majd itthon befejezett Prenn Ferenc hányatott élete c. regényét. Az 1918–19-es m. forradalmak történetét ezúttal kalandregényben dolgozta fel. Hőse külvárosi lumpen-figura, aki a történelmi események hatására válik munkásforradalmárrá. A forradalom monumentális ábrázolásmódjával szakítva az események köznapi és kalandos oldalát mutatta be. 1960-ban megjelent Három hídépítő (új címén A hídépítők) c. esszéregénye, amely Széchenyi István reformkori tevékenységével, a Lánchíd építésével foglalkozik, s a szocialista társadalmi fejlődés időszerű kérdéseivel vet számot. 1960-ban Kínába utazott, tapasztalatairól Keresem Kína közepét (Bp., 1963) c. útirajzában számolt be. Igéző (Bp., 1961), majd bővített formában Elévült tartozás (Bp., 1964) c. kötetében foglalta össze elbeszéléseit (angolra Duczynska Ilona fordította, London, 1970). Novelláiban részben a hazai munkásmozgalom és az emigráció történetét, részben a személyi kultusz korának törvénysértéseit dolgozta fel. Személyes tapasztalatait megpróbáltatásain felülemelkedve ábrázolta (Elejétől, végig, Közeledünk, Norilszk kettő). Szociográfikusan hiteles portrékat rajzolt (Hohem és freier, Út épül), erkölcsi példázatokat (Kicsi mérges öregúr) és költői erejű elbeszéléseket (Sárga pipacsok, Igéző) alkotott. Oldás és kötés c. novellája alapján Jancsó Miklós rendezett filmet (1963). Megjelent Isten ostora c. (1955-ben írott) Attiláról szóló történelmi regénye. 1965-ben Mit bír az ember? címmel megjelent két kisregényében (Újra a kezdet, Trenk Richard vallomásai) a fasizmus áldozatainak állított emléket. 1966-ban adta ki Mérni a mérhetetlent címmel válogatott írásait. Publicisztikáját, bírálatait és tanulmányait Tükrök (Bp., 1967) és Az őszinteség lépcsőin (Bp., 1974) c. könyvei foglalták össze. Bécsi portyák (Bp., 1970) c. könyvében ausztriai emigrációjára emlékezett. Utolsó elbeszéléseit, meséit, dialógusait és pantomimszövegeit Ézsua mondja (Bp., 1969), Levelek Arisztophanészhoz (Bp., 1972) és Argonidész hajói (Bp., 1973) c. köteteiben gyűjtötte össze. Verseit Ó hit… Jeruzsálem c. adta ki (Bp., 1973). Neve: Bernhard Reisig. Föld és külföld c. posztumusz regénye életműkiadása sorozatában 1979-ben jelent meg. SZOT-díjjal tüntették ki (1958). – Irod. Szabó József: L. J. alkotásai és vallomásai tükrében (Arcok és vallomások, Bp., 1966); Diószegi András: L. J. útja (Új Írás, 1965); Almási Miklós: Az író felel (magnetofon-interjú, Kritika, 1968. 6. sz.); Tordai Zádor: Szóvarázs (Kortárs, 1968); E. Fehér Pál: L. J. 75 éves (Népszabadság, 1971. aug. 4.); Ízes Mihály: Könyörtelen jóratörekvő (Napjaink, 1971. 11. sz.); Tamás Attila: Tűnődések a Lengyel-életmű körül (Irodalom és eszmei teljesség, Bp., 1973); Illés Lajos: L. J. (Kezdet és kibontakozás, Bp., 1974); Tolnai Gábor: L. J., a széppróza költője (Örökség és örökösök, Bp., 1974); Illyés Gyula, Mesterházi Lajos, Gyurkó László, Szakonyi Károly, Nemes György, Gáll István: Búcsú L. J.-től (Élet és Irod., 1975. 29. sz.); Béládi Miklós: L. J. (Nagyvilág, 1975. 9. sz.); Pomogáts Béla: Elejétől végéig. Jegyzetek L. J. halála után (Jelenkor 1975. 10. sz.); Simon István: L. J. (interjúk, Írószobák, Bp., 1976); Zöldi László: Nagyapáink üzenete. Interjú L. J.-fel (Magyar Ifjúság, 1977. 13. sz.); Sándor Iván: Az (al)világjárás fragmentumai – noteszlapjairól (Tiszatáj, 1989). – Szi. Baranyi Ferenc: Már megértem… L. J.-nek (vers, Új Írás, 1964. 8. sz.); Juhász Ferenc: Óda-kezdet (vers, Új Írás, 1975. 10. sz.); Károlyi Amy: Búcsú helyett; Weöres Sándor: L. J. emlékére (versek, Élet és Irod., 1975. 29. sz.); Vészi Endre: Csonka rekviem. L. J. (Titokzatos párhuzamok. Bp., 1977); Vihar Béla: Verssorok a hűségről. L. J. nevére (vers, Egy katona megy a hóban, Bp., 1978).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

A budapesti, majd a pozsonyi egyetemen joghallgató volt, közben a bölcsészeti karon művészettörténeti előadásokat hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be. 1916-ban Kassák Lajos folyóiratainak munkatársa. Tagja Szabó Ervin antimilitarista csoportjának, és alapító tagja a KMP-nek. A Tanácsköztársaság idején szerkesztette a Vörös Újság kulturális rovatát és az Ifjú Proletár c. folyóiratot. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe, később Berlinbe emigrált, 1930-ban Moszkvába költözött. Itt jelent meg 1932-ben, Kun Béla előszavával a Visegrádi utca c., a magyar proletárdiktatúrával foglalkozó regénye. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, 1947-ben szabadult, de 1949-ben Szibériába száműzték, ahonnan 1955-ben tért haza és Budapestre költözött. A hányatott sorsú író 1955 után kapcsolatba került a Kanadából hazatérő Duczynska Ilonával, aki 1968-ban Monoszlón vásárolt házat. Lengyel Józsefnek, élete utolsó 6-7 évében ez a Hegyi u. 20. sz. alatti ház (amelyen ma emléktábla van) volt az igazi otthona. A faluról, házáról és kertjéről, monoszlói irodalmi tevékenységéről noteszeiben emlékezett meg. 1957-ben József Attila-díjat, 1963-ban Kossuth-díjat kapott.I.: DIÓSZEGI András: ~ útja. = ÚÍ., 1965. 2. sz. – ILLÉS Lajos: ~.= Kezdet és kibontakozás. Bp., 1974. – TOLNAI Gábor: ~ a széppróza költője. = Örökség és örökösök. Bp., 1974. – BÉLÁDI Miklós: ~. = Nv., 1975. 9. sz. – FONAY Tibor: ~ írásai. = N., 1978. júl. 29., szept. 30. és 1981. máj. 1. – FONAY Tibor: ~. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989. – VASY Géza: Egy klasszikus mű a századközépről. ~: Igéző. = ÚH., 1994. 1. sz. – Harmath–Katsányi. – RÚL XIII. köt. – ÚMIL 2. köt.író, költőLENGYEL József( Marcali, 1896. augusztus 4. - Budapest, 1975. július 14. )M.: Visegrádi utca. Bp., 1957. – Prenn Ferenc hányatott élete. Bp., 1958. – Három hídépítő. Bp., 1960. – Keresem Kína közepét. Bp., 1963. – Isten ostora. Bp., 1965. – Tükrök. Bp., 1967. – Az őszinteség lépcsői. Bp., 1974. – Ézsua mondja. Bp., 1969. – Levelek Arisztophanészhoz. Bp., 1972. – Argonidész hajói. Bp., 1973. – Ó hit... Jeruzsálen. (v.) Bp., 1973. – Noteszeiből 1955–1975. (Vál.: MAJOR Ottó.) Bp., 1989.

• Apró dalok, [1903]
• Új költők könyve, 1917
• Általános munkakényszer és proletár fegyelem, 1919
• Sternekund und Reinekund, 1923
• Ungarische Erzähler, 1923
• Szabolcsvármegye földrajzának vezérfonala, 1930
• Visegrádi ucca, [1932]
• Visegrádi ucca, 1932
• Istoričeskij reportaž, 1933
• Feketén és tarkán, 1940
• Válogatott művei, [1948]
• A falusi szovjetek munkája, [1952]
• Három hídépítő, 1960
• Ígéző, 1962
• A tudomány forradalma Angliában, 1966
• From beginning to end, 1966
• Le pain amer, 1966
• Mérni a mérhetetlent, 1966
• Prenn drifting, 1966
• Tükrök, 1967
• A tudás fája, 1968
• Igéző, 1968
• The judge' s chair, 1968
• Visegrádi utca, 1968
• Ézsau mondja ..., 1969
• Fra begyndelsen til enden og andre fortaellinger, 1969
• Igéző, 1969
• Prenn Ferenc hányatott élete, 1969
• Én, Prenn Ferenc..., 1969, 1998
• Acta sanctorum and other tales, 1970
• Bécsi portyák, 1970
• Trend Richárd vallomásai avagy, 1970
• Újra a kezdet, 1970
• Lengyel József összes művei, 1970-
• Szembesítés, [1971]
• Czarownik, 1971
• Fata morgana, 1971
• Hídépítők, 1971
• Igéző, 1971
• Igéző, 1971
• Isten ostora, 1972
• Isten ostora, 1972
• Levelek Arisztophanészhez, 1972
• Visegrádi utca, 1972
• Argonidész hajói, 1973
• Confrontation, 1973
• Igéző, 1973
• Ó hit-Jeruzsálem, 1973
• Az őszinteség lépcsőin, 1974
• Igéző, 1974
• Igéző, 1974
• Deux communistes, 1975
• Elejétől végig, 1975
• Igéző, 1975
• Die Bekenntnisse des Richárd Trend, 1976
• Endurance humaine, 1976
• Pohnuty život Ference Prenna, 1976
• Trend Richárd vallomásai, avagy Ante, apud ... ultra, trans, 1976
• Igéző, 1977
• Attila - Bič Boži, 1978
• Fegyverhordó Ndolo naplója, 1978
• Neve, Bernhard Reisig, 1979
• Igéző, 1981, cop. 1961
• Die Kettenbrücke, 1982
• Die Kettenbrücke, 1982, cop. 1971
• Elejétől végig, 1984
• Izbrannoe, 1984
• Fagyos éjszaka, 1986
• Igéző és más történetek, 1987
• Sárga pipacsok, [1988]
• Szembesítés, 1988
• Beszélgetések, 1988 [!1989]
• Lengyel József noteszeiből, 1955-1975, 1989
• Gegenüberstellung, 1990
• Nezabudki, 1990
• Očnaâ stavka, 1990
• Oldás és kötés, 1993, 1963
• Igéző, 2007
• The Bridgebuilders, cop. 1979
• Die Schiffe des Argonides,
• Kultúrbürokrácia,
• La kontraŭmilita movado en Hungario,
• Megszökött a leányom,
• Schlaflose Nächte,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969. 617 o., ()
• Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 941 o., 16 t., 4 térk., ()
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000. 2 db., ()
• Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989. 471 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972. 637 [1] o., ()
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. XXII, 1132 o.[Folyamatosan bővülő internetes változata: opac.pim.hu], ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981. 317, [1] o., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()

• Emmy | Huszárszerelem   |☰  1934   |☰  író
• Oldás és kötés   |☰  1963   |☰  író
• Agitátorok   |☰  1969   |☰  író