keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Köpeczi Bócz István     ☰ Budapest 1919.11.11   ☷ Budapest 1978.03.30   |   díszlettervező, festőművész, grafikusművész, jelmeztervező, alkalmazott grafikus, díszlet- és jelmeztervező
626069
Bócz István, K. (998776 | - )
Bócz István, Köpeczi (998774 | - )
Köpeczi Boócz István (998775 | - )
Köpeczi-Boócz István (2774353 | - )
Köpeczi Bócz István (998777 | - )
 
életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1931 • Magyar Újságrajzoló Művészek Kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest1938: Iparművészeti Iskola ötvös szakán szerzett bizonyítványt, tanára: Pál Lajos. 1945: Magyar Iparművészeti Főiskola és Pázmány Péter Tudományegyetem, művészettörténet szak, mesterei: Aba Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Elekffy Jenő, Szőnyi István. 1941: A budapesti állatkert plakátpályázatának III. díja; 1943: ENIT, III. díj; 1969: Jászai Mari-díj; 1972: Nemzetközi színpadművészeti kiállítás I. díja, Újvidék. 1945-1951 között a Magyar Iparművészeti Főiskola és a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1951 után az Úttörő Színház, 1952-1954 között az Ifjúsági Színház, 1954-1956-ban a Petőfi Sándor Színház és 1956-1978 között a Madách Színház díszlettervezője volt. Többműfajú művész volt: bábszínházi díszleteket, bábokat tervezett, színházi és filmplakátokat, valamint könyvillusztrációkat egyaránt készített. Filmek gyártásánál is, és a televízióban is dolgozott. Postabélyegeket tervezett és karikatúrákat készített. Ötvös- és zománcműveket is alkotott. Szakcikkei jelentek meg a Színház című lapban. 1965-ben Prágában részt vett a Színházi Konferencián. Grafikai munkásságának jellegzetes állomásai voltak Kalló Ferenc: Itt a piros - hol a piros? (1940) és az első magyar gyermekenciklopédia köteteinek (A föld és lakói, 1960) illusztrálása, valamint Kéki Béla Az írás története című könyvének (1971) grafikai terve. Színházi tervezőművészetének a festői és grafikai találékonyság, gazdag színhatású, dús fantáziájú, olykor-olykor ironikus, játékos jelleg és építőkészség voltak a jellemzői. Illusztrációinak sikerét a rajzi, stiláris és ízlésbeli kikezdhetetlenség, a kortárs technikai megoldások maradéktalan ismerete és könnyed használata, valamint a befogadók vizuális igénye, határainak állandó szemmel tartása biztosította. Alkotói munkássága meghatározó tényező volt, főként a 60-as évek közízlésének alakításában.1943 • Magyar művészek olasz tárgyú képei, Nemzeti Szalon, Budapest1948 • Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest1949 • Ipari kiállítás1949 • Moszkva1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest1953 • Békeplakát és az 5 éves terv, Ernst Múzeum, Budapest1954 • 5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest1956 • II. Magyar Plakátkiállítás1957 • Magyar plakátkiállítás, Berlin1958 • Sportkarikatúra kiállítás; Testnevelési Tudományos Tanács Sportmúzeum1960 • Magyar Plakáttörténeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest1961 • IV. Magyar plakát kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest1964, 1969 • Madách Színház előcsarnoka.1965 • Színpadképek, MÉMOSZ1976 • Quadriennálé, Prága.Aba Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Elekffy Jenő, Szőnyi István.alkalmazott grafikus, díszlet- és jelmeztervező, (Budapest, 1919. november 11. - Budapest, 1978. március 30.)Barta A.: Beszélgetés ~nal, Színház, 1972/8.Brecht: Kurázsi mama és gyermekeiEgyéni kiállításokFontosabb díszleteiGombos L.: Erős János, Színház és Mozi, 1951/5.György A.: A rohanó ember képtára, Film, Színház, Muzsika, 1961/49.Illés J.: A színpadon ábrázolt világot a valóságban is látni kell, Film, Színház, Muzsika, 1960/43.IrodalomIstvánKÖPECZI BÓCZMestereiMoliere: Dandin Györgymuvesz_764Németh L: A két BolyaiRozgonyi I.: Beszélgetés ~ nal (1956), Művészettörténeti Tanulmányok, 1960Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok; III. Richárd; Minden jó, ha a vége jóSzékely A.: ~ kiállítása és a színházi képzőművészet, Színház, 1970/2.Szomory: Hermelin.Válogatott csoportos kiállításokVécsi Nagy Zoltán

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Köpeczi Bócz István (Bp., 1919. nov. 11. – Bp., 1978. márc. 30.): díszlet- és jelmeztervező, Jászai-díjas (1969). Az Iparművészeti Isk.-n grafikusként végzett és 1940-től a Képzőművészeti Főisk. festő szakán Bernáth Auréltól és Szőnyi Istvánnál tanult tovább; egyidejűleg az egy.-en művészettörténetet hallgatott. 1945-től 1951-ig az Iparművészeti Főisk. tanára volt. 1949-től foglalkozott tervezéssel, 1951-ben az Úttörő Színházhoz szerződött. 1952-54-ben az Ifjúsági Színház, 1954-56-ban a Petőfi Színház, 1956-tól haláláig a Madách Színház tagja volt. A III. nemzetközi díszlet és jelmezterv triennálén (Újvidék) aranyérmet kapott. Dolgozott a film és a televízió számára is; könyveket illusztrált, plakátokat tervezett. Szakcikkeket közölt a Színház c. lapban, társszerzője volt A diákszínjátszásról (Bp., 1959) c. könyvnek. – F. tervei: Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok, III. Richard, Minden jó ha a vége jó; Molière: Dandin György; Németh L.: A két Bolyai; Brecht: Kurázsi mama és gyermekei; Szomory D.: Hermelin. – Irod. György András: A rohanó ember képtára (Film, Színház, Muzsika, 1961. 49. sz.); Székely András: K. B. I. kiállítása és a színházi képzőművészet (Színház, 1970. 2. sz.); Barta András: Beszélgetés K. B. I.-nal (Színház, 1972. 8. sz.).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

(Bp., 1919. nov. 11.–Bp., 1978. márc. 30.): festő- és grafikusművész, díszlet- és jelmeztervező. Művészeti tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Iskolán, a Képzőművészeti Főiskolán – Aba Novák Vilmos, Szőnyi István, Bernáth Aurél, Elekffy Jenő tanítványaként – és a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténeti szakán végezte. 1945 után az Iparművészeti és a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1949-től több fővárosi színház számára készített díszlet- és jelmezterveket, de filmekben is dolgozott. 1956-tól a Madách Színház tagja volt. Színházi és filmplakátokat, könyvillusztrációkat készített. Színházi tervezőművészetének a festői és grafikai invenciók, gazdag színhatású, dús fantáziájú, olykor ironikus-játékos jelleg és építőkészség az összetevői. Kiállításokon is szerepelt. Novi Sadban 1972-ben első díjat kapott. 1969-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. F.T. Schiller: Don Carlos; Goldoni: A hazug; Molière: Scapin furfangjai; Sh.: Ahogy tetszik, Téli rege; Dürrenmatt: A nagy Romulus; Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas; Sh.: III. Richárd; Sarkadi I.: Elveszett paradicsom.Köpeczi Bócz István

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek
OSZK MEK
OSZK MEK
PIM
Amicus: 11916