Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1950-től országos tárlatok és külföldi magyar kiállítások résztvevője. 1957 • Magyar Forradalmi Művészet, Műcsarnok, Budapest.1969 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (életmű kiállítás)1970 • Báthory István Múzeum, Nyíregyháza • Rábaközi Múzeum, Kapuvár • Berlin.Az Iparművészeti Iskola textil szakán, 1917-ben Kernstok és Rippl-Rónai szabadiskolájában, 1917-1918-ban Nagybányán tanult. 1950: Munkácsy-díj; 1968: Munka Érdemrend arany fokozata; 1970: Közös harc, közös győzelem érdemérem (Német Demokratikus Köztársaság). 1918 októberében Bíró Mihállyal alapította meg a grafikusművészek szakszervezetét. 1919-ben Szamuely Tibor munkatársa és felesége lett, majd emigrált; Olaszországban, Németországban és a Szovjetunióban élt. Politikai töltésű grafikáit, karikatúráit az Izvesztyija, az Ogonyok, a Krokogyil, a Sarló és Kalapács, a Két világ c. lapok közölték. 1948-ban tért vissza Magyarországra. Fő működési területe a politikai grafika volt.Borbély L.: ~ gyűjteményes kiállítása a Nemzeti Galériában, Művészet, 1969/12.Egyéni kiállítások~: Emlékeim, Budapest, 1966grafikus, (Székelyudvarhely, 1895. június 15. - Budapest, 1971. július 8.)Heitler LászlóIrodalomJolánKernstok Károly, Rippl-Rónai József.Kontha S. (szerk.): Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985.Kuhirt, K.: ~ berlini kiállítása, Művészet, 1971/11.Mestereimuvesz_1057Pogány Ö. G.: ~ (1895-1971), Művészet, 1971/11.Pogány Ö. G.: ~ példája, Művészet, 1969/12.SZILÁGYITheisler Gy.: Kilencven éve született ~, Művészet, 1985/9.Válogatott csoportos kiállítások

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Szilágyi Jolán, Szamuely Tiborné (Székelyudvarhely, 1895. jún. 15. – Bp., 1971. júl. 8.): grafikus, Munkácsy-díjas (1950). Tanulmányait a bp.-i Iparrajzisk.-ban végezte (1914–16). Két nyáron (1916–17) a Nagybányai Művésztelepen, 1917–19-ben a Kernstok Károly és Rippl-Rónai József vezette képzőművészeti szabadisk.-ban tanult, amelynek kiállításán díjat nyert. 1918-ban Bíró Mihállyal megalapította a grafikus művészek szakszervezetét. A Tanácsköztársaság idején a Művelődési Népbiztosságon titkárként dolgozott, a Vörös Hadsereg toborzóplakátjainak kiadásában, elbírálásában vett részt. A proletárdiktatúra bukása után előbb Bécsbe, azután Olaszo.-ba (1920–21), majd Moszkvába emigrált, ahol 1921–22-ben a Vhutemasz rajziskolában tanult. 1922-től 1933-ig Berlinben élt. Németország Kommunista Pártja központi bizottsága agitációs és propagandaosztályának lett a munkatársa, rajzolója; kommunista lapok (Die Rote Fahne) gfragikusa, szatirikus lapok (Knüppel, Eulenspiegel, Rote Pfeffer) szerk.-ségi munkatársa. Politikai rajzai, kisméretű plakátjai, címlapjai jelentek meg. Alapító tagja volt az 1927-ben alakult Forradalmár Művészek Németországi Szövetségének. 1933-ban a SZU-ba költözött. Rajzokat készített a Sarló és Kalapács irodalmi és művészeti folyóiratnak és a Krokodil c. szovjet élclapnak. 1935–38-ban a Leningrádi Festőak.-n képezte magát, ezután a Moszkvában, később Kirgíziában, Frunzében tevékenykedett (plakáttervek, tájképek, portrék stb.). 1948-ban tért haza. 1948–1955 között az Új Világ rajzolója és művészeti cikkírója volt. Számos kollektív tárlaton, vándorkiállításon vett részt. 1949-ben a Képzőművészeti Főisk. épületében, 1956-ben a Nemzeti Szalonban, 1969-ben az MNG-ben volt gyűjteményes kiállítása. Karikatúragyűjteménye 1960-ban jelent meg. – M. Emlékeim (Bp., 1966). – Irod. Sz. J. gyűjteményes kiállítása (katalógus, bev. Pogány Ö. Gábor, Bp., 1956); Sz. J. kiállítása (MNG, 1969. okt.–nov.; katalógus, bev. Pogány Ö. Gábor, Bp., 1969); Timmer József: Fáradt szemmel múltról, jelenről. Sz. T. (Sz. J.) (Népszava, 1967. márc. 19.); Pogány. Ö Gábor: Sz. J. példája (Művészet, 1969. 12. sz.); Aranyossi Magda: Három találkozás (Asszonyok, 1968. 7. sz.); Borbély László: Egy grafikus a Galilei-körből (Népszava, 1968. dec. 24:); Ék Sándor: Búcsú Sz. J.-tól (Népszabadság, 1971. júl. 10.).

• Minden gyárnak legyen munkászászlóalja!, [1919]
• Minden gyárnak legyen munkászászlóalja!, [1919]
• Emlékeim, 1966
• Szilágyi Jolán kiállítása, 1969
• Válogatott cikkek, 1969
• A Szent Földön. Corso, [ante 1945]
• Â videla Lenina,

• [Államrendészeti zsebkönyv.] Bp., M. Kir. Belügyminisztérium, [1944]. 2 db. 1020, 140 o., ()
• Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008. 473 o., ill., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. XV, 900 o., ill. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. XV, 956 l. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.), ()
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. 729 o., ()
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. 396 [2] o., ()
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. 4 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Timmer József: Beszélő múlt. Bp., Táncsics Könyvkiadó, 1969. 166 o., ill., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Agitátorok   |☰  1969   |☰  író