Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rakovszky István (Bécs, 1858. jún. 18. – Bp., 1931. aug. 12.): politikus. Katonai pályán indult, betegsége miatt azonban kilépett a hadseregből. Politikai szereplését Liptó vm.-ben kezdte; 1895-ben részt vett a Katolikus Néppárt megalakításában; elnöke volt a Katolikus Népszövetségnek. 1896-tól 1918-ig a csornai kerület néppárti képviselője. 1905 – 1906-ban a koalíció vezérlő bizottságának tagja, 1906-tól 1909-ig a képviselőház alelnöke, e minőségében letörte a horvát obstrukciót. Az I. világháború alatt az orosz és az olasz fronton harcolt, de a politikai életben is élénk tevékenységet fejtett ki. További pályafutását klerikalizmusa mellett Habsburg-hűsége, legitimizmusa jellemzi, 1920-ban Veszprém város képviselőjeként a ngy. elnöke lett és e minőségben egyik aláírója volt az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. I. tc. kihirdetési záradékának. IV. Károly 1921. ápr.-i és okt.-i puccskísérletekor a király oldalára állt. Júl.-ban lemondott a ngy. elnökségéről és az ellenzékhez csatlakozott. Októberben IV. Károly miniszter elnökké nevezte ki. A királypuccs kudarca után más legitimista vezetőkkel együtt ~ is fogságba került, ahonnan 1922-ben szabadult. Az 1922 – 26. évi ngy.-en a szécsényi kerületet képviselte; megbízatásának lejárta után visszavonult a politikai élettől.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1858. jún. 16. Bécsbencs. és kir. kamarás, országgyűlési képviselőcs. és kir. kamarás, országgyűlési képviselő, R. István cs. és kir. kamarás, író és kesselőkeői br. Majthényi Ilona fia, szül. 1858. jún. 16. Bécsben; középiskoláit Pozsonyban végezte; jogi tanulmányainak befejezése után a katonai pályára lépett, de betegeskedése miatt kilépett a katonaság kötelékéből és gyógyulás czéljából Velenczébe utazott. Hazatérve nagy-selmeczi (Liptóm.) birtokán telepedett le, hol az ellenzéki párthoz csatlakozva, a megyei életben szerepet kezdett játszani. Az egyházpolitikai küzdelmek alatt nagy része volt a néppárt megalakításában; számos néppárti gyűlésen elnökölt. A képviselőházba 1896-ban került és nemsokár vezérszerephez jutott a néppártban. A delegatióban is helyet foglalt pártja megbízásából és ott szintén az ellenzéki irányt képviselte. 1899. febr. 23. a néppárt nevében ő írta alá azt a paktumot, a melyet az ellenzék a Széll-kormánynyal kötött. 1901-ben Csornán és Zsámbokréten megválasztva, az előbbi kerületet tartotta meg. Egyik harczosa volt az összeférhetetlenségi törvény megalkotásának és az Adria tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló javaslat ellen folyt vitának. 1903 óta az országgyűlési néppárt alelnöke. Tagja a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának. Az 1905-iki általános választások alkalmával a csornai kerületben újra megválasztatott. A képviselőház alelnöke.M. Nemzetségi Zsebkönyv II. r. Nemesi családok. Bpest, 1905. I. 533. l.Pallas Nagy Lexikona XVIII. 490. l.Politikai czikkei a napilapokban, országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.Rakovszky István (nagyrákói és nagyselmeczi)Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1905. 367. l.Vasárnapi Ujság 1901. 49. sz. arczk., 1903. 2. sz. arczk.

• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny. XV, 288 o., ill., ()
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999. 5 db., ()
• Jónás Károly-Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848-2002. Bp., Argumentum Kiadó, 2002. 545 o., ill., ()
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932. 11 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill.A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930. 640 o., 82 t. ill., ()
• Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905. VIII, 664 o., ()
• Nemesi évkönyv, 1-13.; szerk. királydaróczi Daróczy Zoltán; May Ny., Bp., 1923-1935 (6 db), ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Árverés a főkapitányságon | Kino-Riport híradó - filmtári (r.: , 1914)