Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Nagy Endre (Nagyszőllős, 1877. febr. 5. – Bp., 1938. máj. 5.): író, konferanszié, színigazgató. A jogot Bp.-en és Nagyváradon végezte, majd az újságírói pályára lépett. 1895 – 97-ben a nagyváradi Szabadság munkatársa Ady Endrével együtt, akihez baráti viszony fűzte. 1900-tól a bp.-i Magyar Szó, 1901 – 10 között a Pesti Napló munkatársa. Novellái a Pesti Naplóban, karcolatai az Ország-Világban jelentek meg. 1908-ban megalapította Modern Színpad néven az első modern m. kabarét, amelyet 1913-ig vezetett. Szellemes, merész konferanszaiban a közélet visszásságait radikálisan bírálta, állította pellengérre. ~ színpadán szerepeltek Ady, Karinthy, Gábor Andor, Szép Ernő stb. művei. Egyéves párizsi tartózkodás után Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa. 1921-től a Gresham, 1923-tól a Pest Kabaré ig.-ja. 1924-től 1929- ig a Terézkörúti Színpad társig.-ja (Salamon Bélával). Az 1930-as években az Újság belső munkatársa. Utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette. Számos regénye, novelláskötete és humoros munkája jelent meg. Több színművét játszották. A sakkjáték őrültje (1909) c. film rendezője, A 300 éves ember (1914) c. film társszerzője volt. – F. m. Gyönyörű lovagkor (elb., Nagyvárad, 1905); A miniszterelnök (színmű, Bp., 1903); Gróf Mach Zsigmond (r., Bp., 1919); Udvari történet (r., Bp., 1926); Lukits Miklós kalandjai (elb., Bp., 1927); Hajnali beszélgetés Lukits Miklóssal (elb., Bp., 1930); A kupléénekes . (r., Bp., 1930); A kabaré regénye (Bp., 1935); Egy város regénye (Bp., 1936); Várad-Pest-Párizs (Visszaemlékezések, Kellér Andor előszavával, Bp., 1958). – Irod. Schöpflin Aladár: N. E. (Nyugat, 1930); Karinthy Frigyes: N. E. (Pesti Napló, 1938); Kellér Andor: N. E. (Kortárs, 1958); Bogáti Péter: „Scripta volant, verba manent…Emlékezés N. E: re (Élet és Irod. 1963. 18. sz.); Neufeld László: Felfedezem N. E.-t (Megemlékezés halálának 25. évfordulója alkalmából, Bp., 1963).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Nagy Endre; Grósz(Nagyszőllős, 1877. febr. 5.–Bp., 1938. máj. 5.): újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. Jogot végzett, majd Nagyváradon kezdte újságírói pályáját a Szabadság c. lapnál. Már 1902-ben írt paródiát, dalszöveget a Tarka Színpad számára. 1907-ben Bp.-re jött, ahol a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa lett. Ugyancsak 1907-ben, Kondor Ernő kabaréjában, a Bonbonnière-ben állt először színpadon. 1908-ban átvette Faludi Sándortól a Modern Színpad vezetését és a saját neve alatt, mint Nagy Endre Kabaréját nyitotta meg. Sikerrel vette fel a küzdelmet az orfeumokkal és a német nyelvű, trágár brettli-színpadokkal. Kabaréja egyfelvonásosok és sanzonok színháza volt. Konferanszai rögtönzésként hatottak, pedig gondosan megírt szövegek voltak. Könnyedén tréfálkozott aktuális, komoly politikai témákról. Élceiben sugárzó okosság rejtőzött: a tipikus pesti polgárt szólaltatta meg. Konferanszainak szövegét nem engedte nyomtatásban kiadni, mert a csevegést nem tekintette írói műfajnak. Kabaréjának szerzői között voltak a kor legjobb írói, költői, zeneszerzői. Ő fedezte fel Medgyaszay Vilmát, aki a sanzonéneklés jellegzetes új stílusát teremtette meg. – 1913-ban neki adta át kabaréját. Párizsba ment, majd egy év múlva hazatért. Két évig írt a frontról haditudósításokat Az Estnek. 1919 végén ismét kabarét nyitott a Nagymező u.-i Télikertben, de csak két műsort tudott bemutatni. 1921 őszén kibérelte a Gresham-palota pincehelyiségét és Pódium Kabaré néven nyitotta meg. A műsornak majd minden számát ő írta. 1922 nyarán Lomb Színpad néven egy Stefánia úti kioszkban vendégszerepeltek. 1923 jan.-jában a hatóság a szövegek merész hangvétele miatt, politikai indokokkal, betiltotta az előadásokat. 1923. dec. elejétől Salamon Bélával közösen vállalta el a Terézkörúti Színpad művészi vezetését. Társulásuk csak hat évig tartott, mert az idő múlásával nem fért meg egymás mellett a konferanszié árnyalt szellemessége a biztos hatást kereső színész harsány komédiázásával. 1929-ben lemondott a művészeti vezetésről, s bár néhány évig még vállalta a konferanszié szerepét, visszavonult és búcsút mondott a kabarénak. Ettől kezdve csak irodalmi munkásságot folytatott. 1936-tól Békeffi László Pódium Írók Kabaréja számára írt. Nagyobb lélegzetű színpadi műveivel nem volt sikere. Az 1911-ben Vojnich-díjjal jutalmazott A zseni c. színműve megbukott; hasonló sorsra jutott az 1912-ben bemutatott A miniszterelnök c. szatírája. 1928–29-ben viszont a Nyugat közölte értékes kis esszéit. További művei: A kabaré regénye (1935); Egy város regénye (1936); Várad–Pest–Párizs (1958.) – Ir. Kellér A.: N. E. (Színészarcok, 1968); Alpár Á.: A Cabaret (1978).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Siralmak könyve. Nagyvárad, 1896. (Ism Nemzet 1897. 75. sz.)2. Rózsa. Lirai elbeszélés. Nagyvárad, 1900. (Ism. Vasárnapi Ujság 42. sz.). 3. Egy napos özvegy. Regény. Bpest, 1902. (Különnyom. az Uj Időkből). biharmegyei Corvina 1902 14. sz. és Naményi Lajos szives közlése. hirlapíró,hirlapíró, N. Endre nyug. járásbiró (ki 1896-ban meghalt Nagy-Szalontán), fia, biharmegyei származású; Nagyváradon végezte a gymnasiumot és az ottani Szabadságnak munkatársa volt; aztán feljött Budapestre s itten a Magyar Szó cz. politikai napilapnak keletkezésétől (1900) belmunkatársa volt; egyszersmind a hirlapok karikatura rajzolója. Jelenleg a Pesti Naplónál a Tarka krónika cz. rovat írója.Munkái:Nagy EndrePesti Napló 1896. 325. sz. Rajzokat írt az Ország-Világba (1896) és tárczákat ír a Pesti Naplóba (1901. 284. sz. sat.),

• Rózsa, [19??]
• A jó vidék, [190?]
• A jó vidék, [190?]
• Jön a vőlegény, 1901
• Öreg ivó, [1903?]
• A primadonna előszobájában, [1903]
• A babonás ember, [1905]
• A Geödhyek, 1905
• A Geödhyek, 1905
• Gyönyörű lovagkor, 1905
• Márton lovag és egyéb elbeszélések, [1908]
• A misokai földkirály és egyéb elbeszélések, 1908
• Kati kisasszony élettörténete, [1909]
• Kati kisasszony élettörténete, [1909]
• A czupinger, [191?]
• A Geődyek, [191?]
• Humor a politikában ..., [191?]
• Furcsa alakok, [1910]
• Furcsa alakok, [1910]
• Kártyahumor, [1911]
• A pólai győző, [1913]
• Óh azok a gyerekek!, [1913]
• Óh azok a gyerekek!, 1913
• Medgyaszay-dalok, [1915]
• Medgyaszay-dalok, [1915]
• Medgyaszay-dalok, [1915]
• Medgyaszay-dalok, [1915]
• A nagy háború anekdotakincse, 1915
• Csataképek a nagy háborúból, 1915
• Anekdoták, víg esetek híres férfiakról, 1916
• Sienai Szent Katalin vőlegénye, 1916
• Erdély fia, [1917]
• Szeplőtlen asszony, [1917 után]
• A Mágócsy-csirkék története, [1918]
• Jönnek a színészek, [1918]
• Mirjám a lélektani rejtély, [1918]
• Szeplőtelen asszony, [1918]
• Kati kisasszony élettörténete, [1926]
• Udvari történet, [1926]
• A Mágócsy-csirkék története, [1927]
• Mademoiselle Martcha, [1928]
• Mademoiselle Martcha, [1928]
• Mademoiselle Martcha, [1928]
• A kupléénekes, [1930]
• A kupléénekes, [1930]
• Hajnali beszélgetések Lukits Milossal, [1930]
• Kati kisasszony élettörténete, [1932]
• Szerelmesek kalauza, [1934]
• A kabaré regénye, [1935]
• A miniszterelnök, [1955]
• A miniszterelnök, [1955]
• A miniszterelnök, [1955]
• A miniszterelnök, [1955]
• A miniszterelnök, [1955]
• A miniszterelnök, [1955]
• A miniszterelnök, [1955]
• A miniszterelnök, [1955]
• A miniszterelnök, [1955]
• A miniszterelnök, [1955]
• A miniszterelnök, 1955
• Szerelmesek kalauza, 1957
• Várad - Pest - Párizs, 1958
• Egy város regénye, 1978
• Szerelmesek kalauza, 1989
• Szent László és városa, 1192-1992, 1992
• A kockás város, 1998
• Egy város regénye, 1999
• A kabaré regénye, 2000
• Öregek kalauza, 2000
• Párizs, 1913, 2000
• A kabaré regénye, 2001
• Egy város regénye, 2001
• Tündéri szép varázs, 2001
• A kockás város, [2009]
• Szerelmesek kalauza, 2009
• A kabaré regénye, 2010
• Apostol a hódságon, 2010
• Párizs, 1913, 2011
• Szerelmesek kalauza, 2011
• A kabaré regénye, [2013]
• A kabaré regénye, [2013]
• A kockás város, [2013]
• Apostol a Hódságon, [2013]
• Párizs, 1913, [2013]
• Párizs, 1913, [2013]
• Lót, [post 1900]
• Fecske dal, s. a.
• A princesszánsz,
• A pusztuló liget,
• Bergengócia,
• Csorba Pista,
• Egyedül,
• Nagy Endre, Emőd Tamás Gábor András műveiből,
• Über den amerikanischen Film,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,
• ,

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. 314, [1] o., ()
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006. 208 o., ()
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill., ()
• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997. 149 o., ()
• Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam. [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981. 201[1] o., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008. 473 o., ill., ()
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001. 447 [1] o., ()
• Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001. 290 o., ()
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]. 937 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005. 1571, [6] o., ()
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. 3 db. ill., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill., ()
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. [12] 1028 o., ()
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005. 403 o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000. 3 db.; CD kiad. 2000., ()

• A sakkjáték őrültje   |☰  1909   |☰  rendező
• A 300 éves ember | A háromszáz éves ember | Omul de 300 de ani   |☰  1911-1914   |☰  forgatókönyvíró    

• Komikusok albuma (r.: , 1957)
• Budapesti hangos filmkabaré (r.: Kovács Gusztáv Mihály, 1930)