keresés (regex):
keresési tartomány:
teljes
szavak
dolgok
jogszabályok
 keresés (id):
 keresés (idő):
Rákosi Viktor     ☰ Ukk 1860.09.20   ☷ Budapest 1923.09.15   |   humorista, író, lapszerkesztő, műfordító, politikus, publicista, újságíró, országgyűlési képviselő
627082
http://dka.oszk.hu/025500/025574/BALPART_0177_cr.jpg
Kremsner (1000387 | - )
Kremsner Biktor (1000386 | - )
Kremsner Viktor (1000391 | - )
Sipulusz (1000388 | - )
Rákosi Viktor (1000389 | - )
(Sp.) (1000390 | - )
 
életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Rákosi Viktor, Kremsner (Ukk, 1860. szept. 20. – Bp., 1923. szept. 15.): író, újságíró, humorista. ~ Jenő és Szidi öccse. Jogi tanulmányai közben újságírással is foglalkozott; először (1879-ben) a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. 1881-től haláláig a Budapesti Hírlap belső munkatársa. 1894-től alapítója és szerk.-je a Kakas Márton c. élclapnak. Novelláit és tárcáit Sipulusz álnéven jegyezte. 1891-től a Petőfi Társ., 1897-től a Kisfaludy Társ. tagja. 1901-ben ogy.-i képviselővé választották a függetlenségi és 48-as párt listáján. Sokat utazott, egész Európát bejárta. Az 1888-i velencei nemzetközi irodalmi kongresszuson Türr István tábornokkal képviselte Mo.-ot. 1889-ben a párizsi világkiállítás alkalmából Gambetta sírjánál mondott feltűnést keltő beszédet. 1911-től haláláig paralízisben feküdt. Nevét főleg humoros karcolatai s romantikus nacionalista regényei, elbeszélései tették ismertté. – F. m. Sipulusz tárcái (elb., Bp., 1891); Egy falusi Hamlet (r., Bp., 1891); Barnabás rabsága (r., Bp., 1896); Korhadt fakeresztek (elb., Bp., 1899); Elnémult harangok (r., Bp., 1903); Rákosi Viktor munkái (I – XX., Bp., 1903 – 11); Goritennés (Bp., 1911); Guttman a csörgőkígyó (válogatott humoreszkek, Bp., 1957). – Irod. Ignotus: R. V. (Nyugat, 1923); Schöpflin Aladár: Írók, könyvek, emlékek (Bp., 1925); Farkas Olga: R. V. (Bp., 1929); Móricz Zsigmond: R. V. (Nyugat, 1930); Kovács Sándor: R. V. (Bp., 1934); Gárdonyi József: A vidámabbik R. (Bp., 1942).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Rákosi Viktor(Ukk, 1860. szept. 20.–Bp., 1923. szept. 15.): író, újságíró. Rákosi Jenő öccse. A Petőfi és a Kisfaludy Társaság tagja (1891 és 1897). Humoros írásait nem a szatíra, hanem a kifogyhatatlan tréfakedv jellemzi. Színdarabjait általában társszerzőkkel írta. A maga korában sokat szerepeltek művei a színházak műsorán. F.M. A levegő tündére; Márczius 15.; Oroszlánkölykök; Rákóczi fia; Aranylakodalom (Beöthy Lászlóval); A brezováci hős (Guthy S.); A képviselő úr (Guthy S.); Napóleon öcsém (Guthy S.); Elnémult harangok (Malonyai Dezső).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

10. Téli rege. Regény. u. ott, 1893. (Egyetemes Regénytár VIII. 10. Ism. Nemzet 168., Főv. Lapok 91., Hét 16. sz.).11. Zuboly, Gyalu és társai. U. ott, 1894. (Ism. Vasárnapi Ujság 21., Főv. Lapok 193. sz.).12. Barnabás rabsága és egyéb elbeszélések. U. ott, 1896. (Ism. P. Napló 274., Budap. Hirlap 272., M. Hirlap 260., M. Szalon XXVI. k. Újabb kiadása: Athenaeum Olvasótára XI. 23. 24. U. ott, 1903.).13. Humoreszkek. U. ott, 1897. (M. Könyvtár 6.).14. Polgárháború. Linek Lajos 14 eredeti rajzával. U. ott, 1897. (Ism. 1898: Új Idők 1., M. Kritika 10., M. Szemle 7. sz.).15. Aranylakodalom. Látványos színmű nyolcz képben, énekkel és tánczczal. Zenéjét szerzette Fekete József. U. ott, 1898. (Beöthy Lászlóval együtt. Első előadása a fővárosi Magyar Színházban 1898. márcz. 12., 100-ik 1899. márcz. 15.).16. Ujabb humoreszkek. U. ott, 1897. és 1899. (M. Könyvtár 6., 134.).17. Korhadt fakeresztek. U. ott, 1899. (Ism. P. Napló 123., Polit. Hetiszemle 23., M. Kritika 14., Nemzet 191., Kolozsvári Lapok 12., Hét 24., Vasárnapi Ujság 11., Aradi Közlöny 69., M. Hirlap 78., M. Szemle 15., Bpesti Hirlap 71., M. Salon 31. k., Fővárosi Lapok 14. (2. bőv. kiadás U. ott, 1900. Ism. Budapesti Szemle 1900. Ifjúsági kiadás. U. ott, 1904.).1860. szept. 20. Ukkon (Zalam.)18. Hős fiúk. Regényes történet a szabadságharczból. A magyar ifjúság számára. Mühlbeck Károly rajzaival. U. ott, 1900. (Ism. Irod. Tájékoztató 1901. 2. kiadás. U. ott, 1904.).19. Tartalékos férj. Eredeti bohózat 3 felv. U. ott, 1901. (Guthi Somával együtt. Fővárosi színházak műsora 96.; először a vígszínházba 1900.)1. A gőzház. Verne Gyula után ford. Bpest, 1880. (Szokolay Kornéllal együtt).20. A sasok, vígj. 3 felv. U. ott, 1901. (Guthi Somával együtt. Fővárosi színházak műsora 103–104; először a nemzeti színházban 1901. okt. 4.).21. Rákosi Viktor munkái. U. ott, 1903. I–XII. kötet. (I. Elnémult harangok, regény, II. Galambos Pál naplója. Jobbadán Amerikában, III. Sípulusz humoros elbeszélései, I. sorozat, IV. Sipulusz humoreszkjei, I. sorozat, V. Polgárháború. Egy falusi Hamlet. VI. Kóborlások itthon meg idegen földön, VII. Sipulusz humoros elbeszélései. 2. sor., VIII. Sipulusz humoreszkjei. 2. sor. IX. A bujtogatók. Téli rege. X. Elbeszélések és tárczák. XI. Sipulusz humoros elbeszélései. 3. sor., XII. Sipulusz humoreszkjei. 3. sor. Ism. 1902: M. Közélet, Pester Lloyd 196. sz., r. k., Erő 1. sz., Budapesti Hirlap 349. sz., 1903. M. Közélet II. évfolyam 2. kötete 362., Prot. Szemle. XIII. Korhadt fakeresztek. XIV. A falu meg a város. XV. Sipulusz humoros elbeszélései. 4. sor. XVI. Emmy és egyéb elbeszélések).22. A brezováczi hős. Eredeti bohózat 3 felv. U. ott, 1902. (Guthi Somával együtt. Fővárosi színházak műsora 137–138. Először a vígszínházban 1903. jan. 2.).23. Egy tutaj története. Az ifjúság számára. Gergely Imre rajzaival. U. ott, 1904.2. Münchhausen báró, a híres füllentő kalandjai, a hogy azokat barátai körében elmesélni szokta. Az ifjuság számára ford. U. ott, év n.3. Verőfény. Elbeszélések, rajzok. Bpest, 1886. (Ism. Koszorú 4. sz. Ujabb kiadás. U. ott, 1898. Ism. 1898: Politikai Hetiszemle 14., Uj Idők 21., Budapesti Hirlap 79. sz.).4. A bujtogatók. Regény. U. ott, 1886. (Ism. Fővárosi Lapok 55., 90., Nemzet 82., P. Napló 97., Budapesti Hirlap 142., Egyetértés 80. sz.).5. Dimitri Rudin. Ford. U. ott, 1886. (Turgenjev munkái 1.).6. Sipulusz tárczái. U. ott, 1891. (Szépirodalmi Könyvtár I. 9. Ism. Bud. Szemle, Hét, Nemzet 50., Főv. Lapok 58., Élet 236. l., Budap. Hirlap 50., P. Lloyd 63. sz. 3. kiadások: 1892. és 1897. díszk.)7. Egy falusi Hamlet. Regény. U. ott, 1891. (Ism. Főv. Lapok 352., M. Hirlap 238., P. Napló 328. sz.).8. Rejtett fészkek. Elbeszélések. U. ott, 1892. (Ism. 1891: Élet 78. l., P. Napló 342., Fővárosi Lapok 347. Uj kiadás. U. ott, 1897.).9. Fohász Kossuth Lajos 100-ik születésnapjára 1902. szept. 19-re az orsz. független és 48-as párt megbízásából. U. ott.Álnevei: Vasálarcz (a Pesti Hirlapban), Nemo; a Sipulusz álnevet a Budapesti Hirlapnál használta először; ritkábban használt álneve a Puszpáng, szintén a Bud. Hirlap tárczarovatában.Budapesti Hirlap 1893. 252. sz., 1895. 182. sz.Czikkei, humoreszkjei: a Pesti Hirlapban (1879. 233. sz. Andrássy Gyula gróf lakcsizmái, 288. Koziki szeretője, 1880. 175. Magyar fiúk Bécsben); a M. Nyelvőrben (1880. Garami Rikard és a magyar nyelv); a Képes Családi Lapokban (1885. Kiállítás, Heti tárcza, 1886. A tolvaj, 1892. Kelemen és pattantyús, Rozmaring a padlásablakban, 1894. Az én tűzbányám, A bandita szerelme); a M. Salonban (1885. Tihanyi Miklós); az Uj Időkben (1897. Önéletrajz sat.); a M. Hirlapban (1897. 24. sz. Legjobb tárczája); az Ország-Világban (1894. Keszte Pál halála, 1896. Budapest kiránduló helyei, 1899. A czár sat. rajzok); a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (1900. Szoborügy a Sárréten, 1902. Horák úr, elbeszélés); a Szatmár és Vidékében (1899. 42. sz. Sipulusz levele Fejes Istvánhoz); az Ezernyolcszáz 49–99. Selmeczbánya, 1899. szerk. Kuti István cz. Emléklapban (A sztrecsnói piros virágok) sat. Számos magyar napilapba, heti szépirodalmi lapokba, folyóiratokba s évkönyvekbe írt humorisztikus rajzokat, elbeszéléseket és tárczákat. Országgyűlési beszédei a naplókban vannak.Dunántúli Képes Naptár 1892. arczk.Függetlenségi Album. Bpest, 1897. 25. l. arczk.Kéziratban: A dezentor, népies látványosság dalokkal és tánczczal 3 felv. 8 képben (Először a budapesti népszínházban 1886. nov. 13.); A rezervisták, énekes bohózat 4 felv. Duru és Chivot után magyarosította. (Először a népszínházban 1888. ápr. 17.); Sára és Bernát, paródia 1 felv. Szécsi Ferenczczel együtt (először a népszínházban 1888. deczember 13.); Napoleon öcsém, bohózat (Guthi Somával együtt; először a vígszínházban 1900. jan. 23.); Elnémult harangok. Színmű 4 felv. R. regénye után írták R. és Malonyay Dezső. (Először a nemzeti színházban 1905. jan. 20.).Kiszlingstein Könyvészete.Márczius 15. Hajdú-Nánáson. Bpest. (Beszéde).M. Irók és Művészek. Bpest, 1894. arczk.M. Könyvészet 1886., 1891., 1893., 1894., 1896–1904.Munkái:Munkái közül több le van fordítva idegen nyelvekre, így németre: Mein Dorf und andere heitere Geschichten. Leipzig, 1889. (Reclam's Unterhaltungs-Bibliothek. 23. kötet). Wie man sich einen Gattenleiht u. andere heitere Geschichten. Leipzig, 1900. (Reclam's Universal-Bibliothek. 4114.) Die Hundesteuer (Berliner Tageblatt 1902. 184. sz.); a párisi Siecle 1895-ben közölte Az én falum cz. regényének fordítását Horn Emiliától; a Lidovë Noviny cseh fordításban hozta Egy falusi Hamlet czímű regényét (1895); ugyancsak Prágában jelent meg cseh nyelven Az én falum (1895); Kopenhágában szintén 1895-ben jelent meg egy kötet víg elbeszélése és tárczája, melyek előbb az Illustretet Tidende cz. dán képes szépirodalmi lapban jelentek meg, 1902-ben a Korhadt fakeresztek, megjelent Helsingforsban finn fordításban; 1903-ban a párisi Siecleben az Oroszlánkölykök cz. kurucz novellája Horn E. fordításában.Nemzet 1897. 35. sz.országgyűlési képviselő, a Kisfaludy- és Petőfi-társaság tagjaországgyűlési képviselő, a Kisfaludy- és Petőfi-társaság tagja, R. Jenő főrendiházi tag testvéröcscse, szül. 1860. szept. 20. Ukkon (Zalam.); első gyermekéveit Zala- és Somogy-vármegyében töltötte; alig volt két éves, mikor atyját a mezőgazdasági válság tönkre tette. Ekkor Béla bátyjához került a Székelyföldre, Gyergyó-Ditróban, hol bátyja községi orvos volt, és csak a középiskolába hozták fel 1871. Pestre s ettőlfogva Jenő bátyja, akkor a Reform szerkesztője, nevelte. Mind a nyolcz gymnasiumi osztályt a budapesti piaristáknál végezte és barátaival, köztük Ambrus Zoltánnal, már II. oszt. gymnazista korában irodalmi társaságot alakított, melynek tagjai leginkább drámákat írtak, melyeket maguk elő is adtak (különösen Lenhossék egyet. tanár házánál, kinek fiaival szintén jó barátságban volt). 1877–78-ban az önképző-egylet jegyzője volt. A felsőbb osztályokban tanárainak is feltűnt szépirodalmi dolgozataival s Kalmár Endre provincziálisnak (ki akkor a történelmet és magyar irodalmat tanította) kedvelt tanítványa volt. Az érettségi vizsga után, mint 18 éves ifj, arra volt utalva, hogy maga keresse kenyerét. Beiratkozott az egyetemre s a mellett beállt a Nemzeti Hirlap (Márkus István és Toldy István lapja) szerkesztőségébe. Mikor ez a lap 1879. jún. 30. megbukott, Csukássi József a Pesti Hirlaphoz szerződtette, 1881-ben pedig, mikor Csukássi és Rákosi Jenő megalapították a Budapesti Hirlapot (1881. jún. 15.), ennek lett belső tagja s azóta szakadatlanul ott dolgozik. Mint hivatásos ujságíró a hirlapírás minden ágában szolgálja az irodalmat. A Budapesti Hirlapnál évek hosszú sora óta a lapnak csak tárczarovatában működik; tárczanovelláit és humoreszkjeit többnyire Sipulusz álnév alatt írja. 1891 óta a Petőfi-társaság, 1897 óta pedig a Kisfaludy-társaság tagja. Mint függetlenségi jelölt már 1896-ba föllépett, de akkor a szabadelvűpárti jelölttel szemben kisebbségben maradt, míg 1901-ben Hajdú-Nánáson egyhangúlag képviselőnek választották, szintúgy 1905-ben is. A függetlenségi és 48-as párt tagja; az I. birálóbizottság jegyzője; 1904-ben a képviselőház jegyzője volt. Ujságírói kiküldetésben, vagy tanulás czéljából többször bejárta Olasz-, Franczia- és Németországot, Ausztriát, Dániában, Svéd- és Norvégországban, Angliában, Bulgáriában, Törökországban, Kis-Ázsiában, Szerbia és Romániában is járt és hosszabb időt töltött Párisban. Künn volt az 1888. nemzetközi irodalmi kongresszuson Velenczében, hol Türr tábornokkal Magyarországot képviselte; az 1889. párisi kiállítás alkalmával pedig Gambetta szobránál mondott beszéde keltett föltűnést. A millenniumi kiállítás igazgatóságának megbizásából ő ment ki az 1895. bordeauxi nemzetközi sajtó-kongresszusra, a világ hirlapirodalmát a budapesti kiállitásra meghívni. Igen népszerű felolvasó, ki sok várostól kapott felolvasásokra meghívást.Ország-Világ 1893. 32. sz. arczk. 1894. 17. sz. arczk.Pallas Nagy Lexikona XIV. 392. l. (Négyesy L.). XVIII. 490. II. Pótlék 1904. 507. l.Rákosi ViktorRákosi Viktor. (A mi jelöltünk.) Írta egy öreg 48-as. Bpest, 1901.Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1905. 365. l.Szatmár és Vidéke 1899. 40. sz.Takáts Sándor, A budapesti piarista kollegium története. Bpest, 1895. 421. l.Új Idők 1897. 7. sz. arczk.Vasárnapi Ujság 1897. 23. sz. arczk., 1901. 48. sz. arczk.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

I.: KOVÁCS Sándor: ~ 1860–1923. Bp., 1934. – EGERSZEGI Ferenc: A harangok megkondultak. 130 éve született Ukkon ~. = SV., 1990. máj. 27. – HEGEDÜS Géza: ~. (1860–1923.) = MIAc., 1. köt. Bp., 1992. – Harmath–Katsányi. – MSzL – RÚL XVI. köt. – Szinnyei. XI. köt. – ÚMÉL V. köt. – ÚMIL 3. köt.író, újságíró, humoristaKétéves korában elkerült szülőföldjéről, előbb Erdélyben, majd Budapesten élt. 1871-től a piaristáknál tanult, később rövid ideig jogot hallgatott. Először a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap, 1881-től haláláig a Budapesti Hírlap belső munkatársa, de több lapnak is dolgozott. 1894-ben alapította a Kakas Márton c. élclapot. A Kisfaludy Társaság tagja, 1902 és 1918 között Hajdúnánás országgyűlési képviselője. Eleinte Puszpáng és Vasálarc álneveken írt, de elsősorban Sipulusz néven megjelentetett humoros karcolatai, történelmi témájú novellái, regényei tették népszerűvé. Leghatásosabb műve az erdélyi magyarok sorsával foglalkozó Elnémult harangok című regénye, amelyből színdarab, később film is készült. Szülőfalujában 2014 októberében emlékszobát avattak tiszteletére.M.: Munkái. 1–20. köt. Bp., 1903–1911. – Összegyűjtött művei. 1–22. köt. Bp., 1931–1932. – Korhadt fakeresztek. (elb.) Bp., 1899. és 1989. – Elnémult harangok. ( r.) Bp., 1903. – Guttmann a csörgőkígyó. (Új válogatás műveiből.) Bp., 1957.RÁKOSI Viktor, 1867-ig Kremsner, Sipulusz( Ukk, 1860. szeptember 20. - Budapest, 1923. szeptember 15. )

könyvei

róla szóló könyvek

film
linkek
ISNI
OSZK MEK
OSZK MEK
PIM
VIAF
web
wikipedia
Amicus: 19189