Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Sághy Gyula (Edelény, 1844. máj. 8. – Bp., 1916. szept. 2.): jogász, egyetemi tanár. Jogi tanulmányait Pesten kezdte, Pozsonyban, Bécsben és Heidelbergben folytatta. 1866-ban tett ügyvédi vizsgát. Rövid ideig bírósági és ügyvédi pályán működött. 1868- tól 1870-ig győri jogak.-i tanár (római jog). 1869-től pesti egy-i magántanár is (római jog), 1870-től 1914-ig bp.-i egy.-i tanár (osztrák polgári jog, egyházjog). 1884-től először mérsékelt ellenzéki, ill. nemzeti, majd szabadelvű, végül függetlenségi párti ogy.-i képviselő. – F. m. A római ős alkotmány jogtörténeti jelentőségében (Pest, 1871); A kötelmi jog általános elmélete (1 – 2. rész. Bp., 1877 – 1913).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. A római ősalkotmány. Jogtörténelmi jelentőségében tárgyalva. Pest, 1872. (Ism. Budapesti Közlöny 17. sz.).2. A kötelmi jog általános elmélete az ausztriai jog szempontjából, tekintettel a római jogra s újabb törvényhozásokra. Bpest, 1877.Agrár-Album 1902. 54. l. arczk.Ballagi Aladár, A m. kir. testőrség története, Pest, 1872. 445. l.Czikkei a Jogtudományi Hetilapban (1867. Tanulmányok a kötelmi jog terén); a Jogtudományi Közlönyben (1867–69. Tanulmányok a kötelmi jog terén és könyvism., 1870. Az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének bírálata, Irtványok, 1873. A házassági kötelék felbonthatóságának kérdése, 1874. Könyvism., 1875–76. A vagylagos kötelmek); írt még a Reformba (1871) és a Jog- és Államtudományi Folyóiratba.Fővárosi Lapok, 1894. 151. sz.jogi doktor, egyetemi tanárjogi doktor, egyetemi tanár, S. Lajos (a nemesi gárdából beállott honvéd, 1849. halálra, majd 12 évi várfogságra ítélve, az aradi várban 1852. meghalt) fia, szül. 1844. máj. 8. Edelényben (Borsodm.); középiskoláit Egerben kezdte s folytatta Esztergomban. A jogi tanfolyamot harmadfél évig a budapesti egyetemen, félévig a pozsonyi akadémián és egy évig a bécsi egyetemen hallgatta; majd külföldre ment és a heidelbergi egyetemnek egy évig volt hallgatója. 1866-ban letette az ügyvédi vizsgát. 1868-ban kinevezték a győri jogakadémiához rendkívüli tanárrá, mely állását két évig viselte, a mikor is a pesti egyetemhez rendkívüli tanárrá nevezték ki; 1872-ben rendes tanár lett. Képviselővé először 1884-ben választották Dunaszerdahelyen; az 1887. országgyűlésnek nem volt tagja; 1889-ben a Széll-kormány megalakulásakor belépett a szabadelvű-pártba; 1892. és 1896-ban a nemzetipárt programmja alapján a somorjai kerületben választatott meg. Az 1899. fúzió alkalmával a szabadelvű párt tagja lett és 1901. újra megválasztatott; ez év őszén ő felsége udvari tanácsossá nevezte ki. 1903. nov. végén a Tisza-kormány megalakulásakor kilépett a szabadelvű pártból és az újra megalakult nemzeti pártnak lett tagja és alelnöke, 1905. elején pedig a párttal együtt belépett a függetlenségi és 48-as pártba. 1905-ben és 1906-ban a somorjai kerület újra képviselővé választotta. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának tagja lett. Az igazságügyi, pénzügyi és közoktatásügyi bizottság tagja.Kiszlingstein Könyvészete.Munkái:Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. A Fertő lecsapolásának kérdésében s egyéb gazdasági ügyekben egyik lelkes hirdetője volt, hogy Magyarország létalapja, e nemzet felvirágzásának alapfeltétele a föld.Pallas Nagy Lexikona XIV. 778. l. II. Pótkötet 1904. 550. l.Petrik Könyvészete.Sághy Gyula (nagy-sághi)Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1906. 211. l.szül. 1844. máj. 8. Edelényben (Borsodm.);

• A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. 2 db. = Budapesti Negyed 1999. 25. sz., ()
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904., ()
• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny. XV, 288 o., ill., ()
• Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005. 181 o., ill. (Edelényi Füzetek 34.), ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. [8] 383 o. (Südosteuropäische Arbeiten 70.), ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()

• Cselédek   |☰  1997   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Kispapok '56-ban   |☰  1997   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Rettegés az örökségük   |☰  1999   |☰  rendező
• Egyházügyi hivatal titkai   |☰  2000   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Gördülő álmok   |☰  2000   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Recski rabok a kövek árnyékában I-II.   |☰  2001   |☰  forgatókönyvíró, gyártásvezető, rendező
• Flamencora ítélve   |☰  2001-2003   |☰  forgatókönyvíró, rendező
• Kulák-Golgota   |☰  2002   |☰  forgatókönyvíró, rendező