ABCD - Palotai Boris

Palotai Boris ☰ Nagyvárad 1904.05.23 ☷ Budapest 1983.09.13 | író, költő, lapszerkesztő

627314

Palotai Boris, B. (1000759 | - )
Palotay Boris (1000757 | - )
Palotai Boris (1000758 | - )

életrajzok

A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona

Ir.: Komlós Aladár: Tavaszi áradás, Ny 1926, 1106; Krammer Jenő: Szlovenszkói írók ifj. regényei, MF 1934, 251; Szalatnai Rezső: Csillag és kenyér, MÍ 1936/8; Kató Pál: Isten ölében, Tátra 1937/7.PALOTAI Boris (Nagyvárad, 1904. máj. 23. – Budapest, 1983. szept. 12.): író, költő, lapszerkesztő. 1916-tól 1939-ig Kassán élt, ott végezte iskoláit. Az úttörő csszl. magyar írók közé tartozott, a kassai irod. és kult. életben aktív szerepet vállalt; egyebek között szavalókórust szervezett, s kórusverseket is írt. 1931–1932-ben Az Én Lapom címmel gyermeklapot szerkesztett. Írásai a Kassai Naplóban, A Reggelben, A Napban, az Új Szóban és a Magyar Újságban jelentek meg. Először versekkel jelentkezett, de a prózában ért el nagyobb sikert. 1925-ben Az instruktor c. novellájával jutalmat nyert a Nyugat pályázatán, 1934 és 1939 között négy prózai kötete jelent meg, ezek közül a Péter címűt szlovákra is lefordították. 1939-ben Bp.-re költözött, ahol 1945 után sikeres pályát futott be. M. (csak a Szlovákiában írottak): Tavaszi áradás, v., Kassa 1929; Valaminek a végén, v., Bp. 1929; Csillag és kenyér, v., Kassa 1936; Péter, ifj. r., Bp. 1934; Julika, ifj. r., uo. 1937; Isten ölében, elb., Tornalja 1936; Julika és az ötödik osztály, ifj. r., Bp. 1934.T. L.

Kortárs magyar írók, 1945-1997

M.: Tavaszi áradás, v., Kassa, 1926 <1929*CSMIL>; Valaminek a végén, v., 1929; Az úszóbajnoknő, kisr., 1933; Péter, ifj. r., 1934; Csillag és kenyér, v., Kassa, 1936; Isten ölében, elb., Tornalja, 1936; Julika, ifj. r., 1937; Julika és az ötödik osztály, ifj. r., 1939; Kassai diákok, ifj. r., 1940; Hátsó lépcső, elb., 1941; A Mókus utcai titok, ifj. r., 1941; Semetke úr éjszakája, r., 1942; Botrány a szállodában, r., 1943; Kegyetlen ifjúság, r., 1943; Anyák, elb., 1947; Julika tizenhat éves, ifj. r., 1948; Féltékenység [Szinetár Györggyel közös kötetben], jelenet, 1948; Tűzhely, elb., 1949; Puskásné, r., 1950; Kakasszó, elb., 1951; Új emberek a Dunai Vasműnél, riport, 1951; Sztálinvárosi gyerekek, r., 1953; Ünnepi vacsora, r., 1955; Varázsige, elb., 1955; Keserű mandula, r., 1958; Válogatott tévedéseim, elb., 1959; Viharos menyország, r., 1960; Aprópénz, karcolatok, 1961; A madarak elhallgattak, r., 1962; Vidám vasárnap, karcolatok, 1963; A férfi, kisr., elb., 1964; Örök harag, mesék, elb. 1966; A színésznő és az oroszlán, humoros elb., 1966; Zöld dió, r., 1968; Pokróc az ablakon, elb., 1970; Szerelmespár, elb., 1973; Hetedik év, kisr., elb., 1978; A másik, elb., 1981; Bejöhetsz hozzám panaszkodni, elb., 1982; Ki ismer engem?, elb., tárcák [kiad. Palotai Erzsi], 1985.(Nagyvárad, 1904. máj. 23.-Bp., 1983. szept. 12.): író, költő.Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata 1949; Népköztársasági Érdemérem arany fokozata 1950; JA-díj 1950, 1967; Munka Érdemrend ezüst fokozata 1960.PALOTAI BORIS[ÚMIL,KMIK,MÉL4,CSMIL]

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Palotai Boris (Nagyvárad, 1904. máj. 23. – Bp., 1983. szept. 13.): író, József Attila-díjas (1950, 1967). Bacsó Péter filmrendező édesanyja, ~ Erzsi testvére. 1919-től Kassán élt 1940-ig, itt végezte középiskolai tanulmányait. Itt jelent meg 1926-ban első verseskötete Tavaszi áradás c.-en. 1933-ban jelent meg Az úszóbajnoknő c. kisregénye, majd a Péter, egy szegény kisdiák regényével (Bp., 1934) megnyerte az Athenaeum Kiadó regénypályázatának díját. Egyik rövidebb írására felfigyelt Fejős Pál rendező, s ekkor kezdődött ~ „filmes” karrierje: regényeiből, elbeszéléseiből hat filmet forgattak. 1946-ban az Asszonyok c. lap szerk.-je volt. 1947 és 1953 között kulturális rovatvezetőként a Népszava szerkesztőségében dolgozott. Rendszeres riportutakat tett Sztálinvárosban, egy időre a munkások közé költözött, hogy hiteles tapasztalatokat szerezhessen a megfeszített iramú építőmunkáról. Benyomásairól elbeszélésekben (Kakasszó, Bp., 1951), riportokban és regényekben számolt be (Sztálinvárosi gyerekek, Bp., 1953). E műveit németül és oroszul is kiadták. Az ötvenes évek egyik sikeres filmjének (Én és a nagyapám) forgatókönyvírója. Nagy sikere volt Ünnepi vacsora (Bp., 1955) c. regényének, oroszul is. A következő években elmélyült és megkeseredett regényeinek világa, jó érzékkel ábrázolta a kor és az egyén konfliktushelyzeteit. Kivételes sikere volt Keserű mandula (Bp., 1958) c. regényének, mely több kiadást megért. Termékeny, könnyed íráskészségű elbeszélő és ifjúsági regényíró volt. Legjobb írásaiban hitelesen mutatta be korát. A műveinek alapján készült Kiskrajcár, Ünnepi vacsora, Nappali sötétség c. filmek a locarnói filmfesztiválon a zsűri különdíját nyerték el, a Nő a barakkban c. televíziós drámája a Monte-carlói filmfesztivál nagydíját kapta. – M. Tavaszi áradás (versek, Kassa, 1926); Valaminek a végén (versek, Bp., 1929); Az úszóbajnoknő (kisr., Bp., 1933); Péter, egy szegény kisdiák regénye (Bp., 1934); Csillag és kenyér (versek, Kassa, 1936); Isten ölében (novellák, Tornalja, 1936); Julika (ifjúsági r., Bp., 1937); Julika és az ötödik osztály (ifjúsági r, Bp, 1939); Kassai diákok (ifjúsági r., Bp., 1940); A mókusutcai titok (ifjúsági r., Bp., 1941); Hátsó lépcső (novellák, Bp., 1941); Semetke úr éjszakája (r., Bp., 1942); Botrány a szállodában (r., Bp., 1943); Kegyetlen ifjúság (r., Bp., 1943); Anyák (elb., Bp., 1947); Julika tizenhat éves („R. fiatal lányok számára”, Bp., 1948); Tűzhely (elb., Bp., 1949); Puskásné (r., Bp., 1950); Kakasszó (elb. az épülő Sztálinvárosról, Bp., 1951); Új emberek a Dunai Vasműnél (riportok, Bp., 1951); Sztálinvárosi gyerekek (r., Bp., 1953); Ünnepi vacsora (r., Bp., 1955); Varázsige (elb., Bp., 1955); Keserű mandula (r., Bp., 1958); Válogatott tévedéseim (elb., Bp., 1959); Viharos mennyország (r., Bp., 1960); Aprópénz (karcolatok, Bp., 1961); A madarak elhallgattak (r., Bp., 1962); Vidám vasárnap (karcolatok, Bp., 1963); A férfi (kisr. és elb., Bp., 1964); A színésznő és az oroszlán (vidám történetek, Bp., 1966); Örök harag (történetek gyerekeknek, Bp., 1966); Zöld dió (r., Bp., 1968); Szerelmespár (elb., Bp., 1973); Hetedik év (kisr., novellák, Bp., 1978); A másik (novellák, Bp., 1981); Bejöhetsz hozzám panaszkodni (novellák, Bp., 1982); Ki ismer engem? (elb., tárcák, Bp., 1985). – Irod. Faragó Vilmos: Egy író vonzereje (Élet és Irod., 1978. 23. sz.); Tamás István: A hetvenötéves P. B. köszöntése (Kritika, 1979. 5. sz.); Bata Imre: Búcsú P. B.-tól (Kortárs, 1983. m. sz.); Tamás István: P. B. (Kritika, 1983. 10. sz.), Rónay László: Tragikus életszakaszok (Új Irás, 1983. 8. sz.); Jókai Anna: P. B. (Élet és Irod., 1983. 38. sz.); Berkes Erzsébet: Nőügyek-Nőírók (B. E.: Pillanatképek, Bp., 1984); Major Ottó: Író a baloldalon. P. B.-ról (M. O.: Egy nemzet férfikora, Bp., 1984).

könyvei

róla szóló könyvek

film

Fiatalok városa | Kiskrajcár |☰ 1953 |☰ forgatókönyvíró
Én és a nagyapám |☰ 1954 |☰ forgatókönyvíró
Ünnepi vacsora |☰ 1956 |☰ forgatókönyvíró, író
Nappali sötétség |☰ 1963 |☰ író

linkek

PIM

Amicus: 12982