Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1918: a Magyar Képzőművészeti Főiskolán előbb rajztanári oklevelet szerzett, majd ugyanitt öt évig Vaszary Jánosnál és Dudits Andornál festészetet tanult. 1920-tól kezdődően szerepelt a fővárosi tárlatokon. Az 1925-ben alakult Új Művészek Egyesületének (UME) törzstagja lett, ez a művészi csoportosulás számos kiállítást rendezett idehaza és külföldön, amelyeken több díjat, kitüntetést nyert. Művei erősen leegyszerűsített tájképek, népies ízű mese és történeti tárgyú ábrázolások. 1924-től bábjátékkal és árnyszínházzal is foglalkozott, népmeséket és népi témájú irodalmi alkotásokat vitt bábszínpadra, maga készítette faragott fejű bábokkal, díszletekkel és jelmezekkel.1931 • Nemzeti Szalon, Budapest.Bábjátékkönyv, Budapest, 1947.BélaBÜKYfestő, bábtervező, (Juta, 1899. január 18. - Budapest, 1983. március 1.)KönyveiMagyar játékok, Budapest, 1936Mestereimuvesz_4428Tasnádi AndrásVálogatott csoportos kiállításokVaszary János, Dudits Andor.

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Büky Béla (Juta, 1899. jan. 18. – Bp., 1983. márc. 1.): festő, rajztanár, bábjátékos. A bp.-i Képzőművészeti Főisk.-a előbb rajztanári oklevelet szerzett, majd ugyanitt Vaszary János és Dudits Andor tanítványaként festészeti tanulmányokat folytatott. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének. Számos festészeti díjat nyert itthon és külföldön. 1931-ben önálló kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Tanári munkája mellett 1924-től bábjátékokkal és árnyszínházzal foglalkozott. Magyar népmeséket és népi témájú irodalmi műveket vitt bábszínpadra. Maga készítette fafaragású bábfejeket, ruhákat, díszleteket tervezett. Tervezéseiben népi díszítő elemeket alkalmazott. -M. Magyarjáték (Bp., 1936); Bábjátékkönyv (Bp., 1947). – Irod. Seregély György: Magyar festők és grafikusok (Szeged, 1988).

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Büky Béla(Juta, 1899. jan. 18.–Bp., 1983. márc. 23.): festőművész, rajztanár, bábművész. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt. A húszas évek második felében előbb árnyjátékkal kezdett foglalkozni, majd A. Tóth Sándor hatására kesztyűsbáb-előadást rendezett. 1932-től rendszeresen játszott Bp.-en, vidéki városokban és falvakban. Képzőművészi és bábjátékos ábrázolásmódját egyaránt a népművészet formavilága hatotta át. Alkotásai tömörek, szűkszavúak, dekorativitásuk markáns szín- és folthatásokban érvényesült. Műsorain a népköltészet népszerű darabjai – Egyszer egy királyfi, Kitrákotty mese, Kőmíves Kelemenné – mellett Fazekas Mihály Lúdas Matyija is megtalálható, mint Arany János derűs művei – A fülemüle, A bajusz, A Jóka ördöge – és a Kalevala részletei. A negyvenes évek második felében Petőfi Sándor János vitézét is bemutatta. F.M. Magyar Játék (1936); Bábjátékkönyv (1947); Árny- és bábjátékok (é.n.). – Ir. Szokolay B.–Kós L.: Művészi bábjáték-törekvések hazánkban II. (A bábjátszás Magyarországon, 1955); Belitska–Scholtz H.: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon (Tihany, 1974).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

A Képzőművészeti Főiskola rajztanári szakán, majd Vaszary Jánosnál és Dudits Antalnál tanult. Az UME törzstagja. Tájképeivel, népies ízű mese- és történeti képeivel 1920 után szerepelt kiállításokon. Évtizedeken keresztül töltötte a nyarat a Balaton partján, megfordult a Vörösberényi Művésztelepen is. A magyar bábművészet egyik legjelentősebb mestere volt. Szoros kapcsolat fűzte a Pápán élt A. Tóth Sándorhoz, kinek hatására árnyjátékai mellett elkezdett zsákbábokat is készíteni. Sok közös munka fűződik nevükhöz. A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.BÜKY Bélafestő, bábművész, rajztanárI.: BELITSKA–SCHOLZ Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon 1945-ig. Tihany, 1974. – RÚL III. köt.– ÚMÉL I. köt.( Juta, 1899. január 18. - Budapest, 1983. március 1. )M.: Magyar játék. Bp. 1936.

• A fűszál evangéliuma, [1926]
• Magyar játék, 1936
• Erdélyországi levelek, 1937
• Bábjátékkönyv, 1947
• Szegény ördög, 1954
• Ibrinkó, 1955
• Általános rajz mintalapok az iparitanuló iskolák 1. oszt. számára, 1959
• Általános rajz mintalapok az ip. tanuló isk. 1. oszt. számára, 1963
• Árny- és bábjátékok, [1979]
• Három árnyjáték,

• Egyetemi zászlóaljak. Összeáll. és kiadta Dér Vilmos. Bp., Centrum Kiadóvállalat Rt., [1938]. 218 [1] o., 28 t., ill., ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. 3 db., ()
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. XV, 993 o., ill., ()
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. 729 o., ()
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 882 [4] o., ill., ()
• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny. 2 db., ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928. 244 o., ()
• Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997. 2 db. 531+501 o., ()
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969. 535 o., 38 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. 569 o., ill., ()

• Az árnyjátékos - Büky Béla (r.: Kopócsy Anna, 2001)