Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Giesswein Sándor (Tata, 1856. febr. 4. – Bp., 1923. nov. 15.): pápai prelátus, publicista, politikus, író, az MTA l. tagja (1814). 1878-ban szentelték pappá, 1897-ben kanonok, 1902-ben apát, 1908-ban pápai prelátus lett. A keresztényszocialista mozgalom egyik megalapítója Mo.-on. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke, 1905-től mint néppárti képviselő aktív politikai munkásságot folytatott, a forradalmi munkásmozgalommal szemben szorgalmazta a keresztényszocialista szervezetek létrehozását. Részt vett az eszperantó nyelv és a feminista mozgalom propagálásában, A Szent István Akadémia és a Magyar Békeegyesület elnöke. Az I. világháború utolsó éveiben a háború ellen foglalt állást; kapcsolatba került Szabó Ervinnel és a Galilei Körrel. Az 1818-i polgári demokratikus forradalomban a Nemzeti Tanács tagja. Az ellenforradalom első éveiben mint ngy.-i képviselő, több ízben felszólalt a fehérterror ellen. – M. Az összehasonlító nyelvészet főproblémái (Győr, 1890); Munkásvédelem (1901); Egyiptom és a Biblia (Bp., 1909); Világegyetem és a lélek világa (Bp., 1913); A háború és a társadalomtudomány (Bp., 1915); Új idők küszöbén (Bp., 1918). – Irod. Galántai József: Egyház és politika, 18901918 (Bp., 1960); G. Emlékkönyv (Bp., 1925).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Causae et evolutio Schismatis Graecorum. Dissertatio inauguralis. Sopronii, 1880.2. Mizraim és Assur tanusága. Az ó szövetségi szent iratok hitelessége és isteni sugalmaztatása az aegyptologia világításában. Győr, 1887–88. Két kötet. (A budapesti egyetem hittani kara által a Horváth-féle jutalommal kitüntetett pályamunka. Ism. Irodalmi Szemle, Religió, M. Sion, Kath. Szemle, M. Állam 1888. 142. sz.)3. Budhismus és Keresténység. Vallástudományi tanulmány. Esztergom, 1889. (Különnyomat a M. Sionból).4. Az ó-egyptomi halottak könyve. Bpest, 1890. (Különnyomat a Hittudom. Folyóiratból. Ism. Egyet. Philol. Közlöny, Kath. Egyházi Közlöny).5. Az összehasonlító nyelvészet fő problémái. Győr, 1890. (Ism. Egy. Phil. Közlöny, Religio, M. Sion, Irod. Szemle, Kath. Szemle, Havi Közlöny, M. Állam 123., 144. sz., Bölcseleti Folyóirat 1891. Ugyanezen munka megjelent németűl is. Freiburg. 1892. Ism. Egyet. Philologiai Közlöny).Értekezései s egyéb czikkei a Katholikus Theologiai Folyóiratban (1884. Az emberi nem kora a biblia adatai és az úgynevezett történelemelőtti leletek nyomán), a Religióban (1887. Mózes törvénye az egyptologia világánál, A kritikáról a kritikusnak), a Compte Rendu du Congrčs Scientifiques International des Catoliques-ben (Paris, 1891. La Reductibilité des Langues au point de vue morphologique), a M. Sionban (1891. Ellenkezik-e a nyelvek sokfélesége az emberi nem egységes származásával, 1893. Az ural-altáji nyelvek fontossága az összehasonlító nyelvészet szempontjából), a Bölcseleti folyóiratban (1892. Beszéd és gondolkozás, különös tekintettel Müller Miksa nyelvbölcseletére), az Ethnographiában (1892. A hienczokról), a Győri Közlönyben (1892. Karácsonyi sz. Béke az embereknek a földön, vezérczikk, 1893. 11–13. sz. Az ABC története), a Hittudományi Folyóiratban (1893. Izrael ősi vallása), a győri Közvéleményben (1893. 3. sz. Miért alakítottunk mi katholikus kört? ugyanez a M. Állam 86. sz., hol a 221. sz. a Külföldi kritikákról irt). Egyházi beszédei a bécsi Blätter für Kanzelberedsamkeit (1880–81.) és a Neue Weckstimmenben (1886.); továbbá a győri Borromaeusban (1886 óta).Giesswein SándorKéziratban: A t-n és l typusú demonstrativ gyöknek az ural-altáji nyelvekben az ő különféle functiójuk szerint vonatkozással az indogermán és hamito-semi nyelvek hasonló elemeire.M. Könyvészet 1888. M. Sion 1891. 234. l.Munkái:Részt vett a Zalka János győri püspök 25 éves püspöki jubileumára kiadott Emlékkönyv (Bpest, 1892.) szerkesztésében.Schematismus Jaurinensis 1892. és önéletrajzi adatok. szül. 1856. febr. 4. Tatában Komárommegyében;theologiai doktor és püspöki titkár,theologiai doktor és püspöki titkár, szül. 1856. febr. 4. Tatában Komárommegyében; középiskolai tanulmányait a tatai algymnasiumban végezte 1869-ben, midőn a győri papnevelőbe vétetett föl és 1873-ig a győri gymnasiumban tanult, azontúl a bécsi Pazmaneumban egy évig; a budapesti papnevelőben 1874-től 1877-ig a theologiát hallgatta. 1880. jún. 12. theologiai doktorrá avatták. 1877. júl. 12. Győrött Zalka János püspök által alszerpappá szenteltetett föl és egyházmegyei igtatónak neveztetett ki. 1878. júl. 9. áldozópappá szenteltetett föl; azután Kismartonban segédlelkész volt 1881. szept.-ig. 1881–83-ig a győri kir. kath. tanítóképzőnél a természettudományok, mértan és német nyelv tanára volt. 1883. júl. püspöki szertartónak, 1885. aug. szentszéki jegyzőnek, 1892. ápr. püspöki titkárnak és decz. szent-széki ülnöknek neveztetett ki. Utazott Ausztriában és déli Németországban; 1887-ben részt vett a római zarándoklatban. 1889 nyarán pedig Svájczban, Franczia- s Angolországban utazott.

tudósportál

Középiskoláit Tatán és Győrött végezte, a pannonhalmi Szent Benedek Rend győri főgimnáziumában éretts. (1875), Győrött pappá szentelték (1878. júl. 9.), a Központi Papnevelő Intézetben teológiai doktori okl. szerzett (1880). Az MTA tagja (l.: 1914. máj. 7.).

• Causae et evolutio schismatis Graecorum, 1880
• Mizraim és Assur tanúsága, 1887
• Buddhizmus és kereszténység, 1889
• Az ó-egiptomi Halottak Könyve, 1890
• Az összehasonlító nyelvészet fő problémái, 1890
• Die Hauptprobleme der Sprachwissenschaft in ihren Beziehungen zur Theologie, Philosophie und Anthropologie, 1892
• Az urali nyelvek helyhatározói demonstratív elemei, 1894
• A kereszténység a magyar állam alapja és támasza, 1895
• A vallás alapja és eredete, különös tekintettel a modern vallásbölcseleti elméletekre, 1895
• Felhivás a keresztény szövetkezeti ügy barátaihoz!, 1899
• Les progrès de la linguistique, 1899
• Reflexiók a katholikus autonómia szervezetére, 1900
• Munkás-védelem és a ker. szocziális tevékenység, 1901
• Történelembölcselet és szociológia, 1904
• Szent Jakab, Jeruzsálem első püspöke, 1906
• Kereszténység és feminizmus, 1907
• Társadalmi problémák és keresztény világnézet, 1907
• Egiptom és a biblia, 1909
• A világnyelv kérdése, [1912]
• Jellemképzés és erkölcsi nevelés, 1912
• Der Friede Christi, 1913
• Kereszténység és békemozgalom, 1913
• Kereszténység és békemozgalom, 1913
• Keresztény szociális törekvések a társadalmi életben, 1913
• Világegyetem és a lélek világa, 1913
• A szociális kérdés és a keresztényszocializmus, 1914
• A háború és a társadalomtudomány, [1915]
• A háború és a társadalomtudomány, [1915]
• Egyén és társadalom, 1915
• A szociális kérdés és a keresztényszocializmus, [1917]
• Igazságosság és béke, [1917]
• A bérminimum törvényes szabályozása, 1917
• Die Pacifikation Europas und die soziale Evolution, 1917
• Társadalom és jogalkotás, 1917
• Új idők küszöbén, 1918
• A kereszténység Magyarország éltető ereje, 1919
• Aurora, 1919-1923
• Az egyház és világtörténeti válságok, 1921
• Háború és béke között, 1921
• Választókerületem polgáraihoz és minden függetlenül gondolkozó magyarhoz, 1923
• Társadalmi problémák és keresztény világnézet, 1929

• Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000. 252 o., ()
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. 3 db., ()
• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny. XV, 288 o., ill., ()
• Enciklopedio de esperanto I-II. Szerk. Kökény Lajos és Bleier Vilmos. Literatura Mondo, Bp., 1933. 599 o., 2 db (eszperantó nyelven), ()
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. 19 db., ()
• Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003. 404 o., ill., ()
• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 529 o., ill., ()
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927. 1224 o., ()
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. ill., ()
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. 9 db., ()
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-., ()
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929. 511 o., ill., ()
• Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940, ()
• Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904, ()
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935, ()
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. 16 db., ()
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] o., ()
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor 14 db., ()
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 18+2 db., ()
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t., ()
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. I. köt. A-Cs. 2001; II. köt. D-Gy. 2002; III. köt. H-K. 2002.; IV. köt. L-Ő. 2003; V. köt. P-S. 2004.; VI. köt. Sz-Zs. 2007., ()
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927. 575 o., 50 t., 14 térkép, ()

• A komáromi híd alatt | Az Interparlamentáris Unió ülése | Szabadtéri rendezvény (r.: , 1922)