ABCD - Preisich Gábor

Preisich Gábor ☰ Budapest 1909.05.12 ☷ Budapest 1998.04.20 | akadémikus, építész, férfi

627850

Preisich Gábor (1001633 | - )

kitüntetések

Ybl Miklós-díj
1962

Hild János-díj
1976

tervezte, építette

Budapest VI. – Budapest VII. – Budapest XIII. – Budapest XIV.
Dózsa György út 84/a,84/A
Városligeti fasor 50

Budapest XII.
Kék Golyó utca 1
Városmajor utca 2

Budapest II.
Margit körút 65

Képviselői irodaház
Budapest V.
Balaton utca 2
Széchenyi rakpart 19

Simplon-ház
Budapest XI.
Bartók Béla út 62,64

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1990.05.21 - 1991.05.10

Magyar Tudományos Akadémia
rendes tag
1991.05.10 - 1998.04.20

térkép

életrajzok

Kortárs magyar művészeti lexikon, 2001

1927-30: Budapesti Műszaki Egyetem. Az MTA Építészetelméleti, Építészettudományi és Településtudományi Bizottságainak tagja. 1962: Ybl-díj; 1969: a Főváros Pro Urbe aranyérme; 1972: a Műszaki Tudományok doktora cím; 1975: nemzetközi Herder-díj; 1977: Hild János-emlékérem; 1979: Munka érdemrend arany fokozat; 1986: Reitter Ferenc-díj; 1989: Magyar Népköztársaság Zászlórendje; 1994: Köztársasági Érdemrend aranykeresztje. 1992-ben Budapest díszpolgárává választották. 1933-ban Vadász Mihállyal megalakították a Preisich és Vadász irodát. 1940-ben Harrer Ferenc hatására városrendezési kérdésekkel foglalkozott. 1945-ben részt vett az újjáépítési munkákban, és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alkalmazásába lépett. Budapest általános rendezési tervén dolgozott, ez a feladat minden további tevékenységét meghatározta. Hivatali munkája mellett Gádoros Lajossal több pályázaton nyertek, fontos középületeket terveztek. 1948-ban az ÉTI (Építéstudományi és Tervező Intézet), 1949-es átszervezése után a MATI (Magasépítési Tervező Intézet) munkatársa, fő feladata volt az Általános Rendezési Terv (ÁRT) továbbfejlesztése. 1949-ben a BUVÁTI jogelődjének, a FŐTI-nek a szervezésével és irányításával bízták meg. Néhány éven át a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépület Tervezési Tanszékét vezette. 1950-ben a Fővárosi Tanács Városrendezési Főosztályát vezette, 1953-55 között Budapest főépítésze volt. Szakmai karrierjének csúcsán azonban sorozatos kudarcok is érték. Az ÁRT jóváhagyásának többszöri meghiúsulása és a megmerevedő politikai légkör miatt 1955-ben idegösszeomlást kapott. 1956-ban a BUVÁTI főépítésze, majd városrendezési irodájának vezetője lett. Újra foglalkozni kezdett középületek tervezésével, számos pályázaton indult. Budapest városépítészetének történetét feldolgozó könyve Buda visszafoglalásától napjainkig tekinti át a város történetének alakulását. 1970-ben lemondott a BUVÁTI vezetéséről, 1975-ben nyugdíjazták.1945 után megvalósult épületeiA budapesti földalatti gyorsvasút városrendezési jelentősége, Magyar Építőművészet, 1953/3-4.A budapesti település-agglomeráció növekedése és az ebből adódó problémák, Demográfia, 1968/2.A CIRPAC és a modern építészet, Magyar Szemle, 1931/9.A háború utáni újjáépítés feladatai, Új Építészet, 1946/1.A Hilton-szálló a városképben, Budapest, 1977/3.A jövő Budapestje, Élet és Irodalom, 1961. október 25.A korszerű lakóház, Élet és Tudomány, 1954. október 13.A METRÓ esztétikája, Művészet, 1973/10.Az elismerés és a kritika hangján a METRÓ-ról, Budapest, 1973/3.Az építészeti forma kérdéséhez, Építés-Építészet, 1949/4.Belügyminisztérium (1947-49, Budapest, Széchenyi rakpart [Benkhard Ágosttal, Gábor Lászlóval, Gádoros Lajossal, Lévai Andorral, Rudnai Gyulával]Budapest jövője [szerk.], Budapest, 1973Budapest tíz éve, Magyar Építőművészet, 1955/3-5.~: Budapest városépítésének története 1945-1990, Budapest, 1998.~: Budapest városépítésének története I. Buda visszavételétől a kiegyezésig, Budapest, 1960~: Budapest városépítésének története II. A Kiegyezéstől a Tanácsköztársaságig, Budapest, 1964~: Budapest városépítésének története III. A két világháború közt és a felszabadulás után, Budapest, 1969Budapest városrendezési problémái, Magyar Építőművészet, 1953/5-6.Budapest városrendezési problémái [szerk.], Budapest, 1963Cseppkő utcai Münnich Ferenc gyermekotthon (1964, Budapest)Elavult tömbök felújításos átépítése, Városépítés, 1975/1.építész, (Budapest, 1909. május 12. - Budapest, 1998. április 21.)Építőművészetünk problémái, Csillag, 1955/6.~: Ernst May, Budapest, 1983Feladataink az új Budapest felépítésében, Világosság, 1951. augusztus 17.GáborGondolatok a tömeges lakásépítés esztétikai kérdéseiről, Magyar Építőművészet, 1975/3.hatemeletes bérház (1961, Budapest, Kékgolyó u. 1. [Kiss Alberttel, Mester Árpáddal])Hozzászólás Fülep Lajos: Egy nagy lehetőség Budapest újjáépítésében c. cikkéhez, Fórum, 1948Ízlés az építészetben - ízlés az utcán, Természet és Társadalom, 1955/11.Kételyeim (Hozzászólás a tulipán-vitához), Magyar Építőművészet, 1972/2.KönyveiLágymányosi úti lakótelep, iskola (1961 [Kiss Alberttel, Mester Árpáddal])Lakótelepek esztétikája, Budapest, 1977/3.Le Corbusier, a várostervező, Városépítés, 1965/5.Még mindig - Grópius?, Magyar Építőművészet, 1983/4.MÉMOSZ-székház (1948-50, Budapest, Dózsa György út [Gádoros Lajossal, Perényi Imrével, Szrogh Györggyel])Milyen lesz a jövő művészete, Független Kritika, 1935. március 1.Modernség (Hozzászólás a tulipán-vitához), Élet és Irodalom, 1975/11.muvesz_3531négyemeletes bérházcsoport (1961, Budapest, Lágymányosi u.)nyaraló (1969; 1974, Szigliget).Nyílt levél Bernáth Aurélhoz, Magyar Nemzet, 1973. március 6.portál (1947, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u.-Arany János u. sarok [Gádoros Lajossal])PREISICH~-REISCHL-VADÁSZ: Városi családi ház, Budapest, 1959~-SÓS A.-BRENNER J.: Budapest városépítészeti kérdései, Budapest, 1954Szilágyi GáborVálogatott írásaiVárosépítés a Szovjetunióban, Magyar Építőművészet, 1954/10-12.Vélemények-viták a városépítésről [szerk.], Budapest, 1984VIII. kerületi Tanács gyermekotthona (1954, Budapest, VIII. ker., Béla király u.)~: Walter Gropius, Budapest, 1972 (1981-ben lengyel, 1982-ben német kiadás)

tudósportál

Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1991. máj. 9.).

könyvei