ABCD - Herczeg Ferenc

Herczeg Ferenc ☰ Versec 1863.09.22 ☷ Budapest 1954.02.24 | akadémikus, drámaíró, férfi, író, kultúrpolitikus, politikus, publicista, szerkesztő, újságíró, felsőházi tag

627936

http://dka.oszk.hu/032800/032840/Herczeg_Ferenc.jpg

Herczeg, Franz (1001784 | - )
Herczog Franz (2770168 | - )
Herzog Ferenc (1001801 | - )
Herczeg Ferenc (1001785 | - )
A szerkesztő (1001787 | - )
c. (1001800 | - )
-g. (1001789 | - )
-G. (1001797 | - )
G. Z. (1001803 | - )
hf. (1001791 | - )
H. F. (1001795 | - )
Hgf (1001793 | - )
Hg. F. (1001798 | - )
HgF. (1001786 | - )
(H-y.) (1001802 | - )
Kaszinótag (1001805 | - )
Katang (1001799 | - )
Katáng (1001788 | - )
Omega (1001790 | - )
Szemlélő (1001794 | - )
Enterpe (1001804 | - )
Ráspoly (1001792 | - )
Vigyázó (1001796 | - )

archontológia

Magyar Tudományos Akadémia
levelező tag
1899.05.05 - 1910.04.28

Magyar Tudományos Akadémia
rendes tag
1910.04.28 - 1914.05.07

Magyar Tudományos Akadémia
igazgatósági tag
1922.05.11 - 1946.07.24

Magyar Tudományos Akadémia
tiszteleti tag
1914.05.07 - 1949.11.29

életrajzok

Magyar életrajzi lexikon, 1967-1994

Herczeg Ferenc (Versec, 1863. szept. 22. – Bp., 1954. febr. 24.): író, újságíró, az MTA tagja (l. 1899; r. 1910–49; t. 1914; ig. 1922). Csak a gimn.-ban tanult meg magyarul, első műveit német nyelven írta. 1882-től a bp.-i egy.-en jogot hallgatott, majd joggyakornok Temesvárott. Bp.-en egy halálos végű párbaja miatt a váci államfogházba került, itt írta Fenn és lenn című, 1890-ben meg jelent regényét, s elnyerte vele az Egyetemes Regénytár pályadíját. 1891-től Rákosi Jenő Budapesti Hírlapjának belső munkatársa. 1894, dec.-ben megindította és 1944-ig szerk. az Új Idők c. szépirodalmi hetilapot. 1903-ban egyik alapítója s megalapításától főmunkatársa Az Újság c. lapnak. 1891-ben a Petőfi Társ., 1893-ban a Kisfaludy Társ. tagja lett, 1904–20-ban a Petőfi Társ. elnöke. 1919–22, 1929–31 és 1945–46 között az MTA másodelnöke. 1896-tól két cikluson át ogy.-i képviselő, Tisza István politikájának híve. Együtt indították 1911-ben a Magyar Figyelő c. politikai lapot. 1927-től a felsőház tagja. 1919 után tevékenyen részt vett az irredenta revíziós mozgalmakban, 1929-től a Revíziós Liga elnöke. 1945 után visszavonultan élt. Regényei, elbeszélései, színművei fordulatos meseszövésük, találóan jellemzett alakjaik ellenére is egyre felszínesebbekké, művészileg sekélyessé váltak, az egykorú dzsentritársadalmat eszményítette bennük. Népszerűek voltak történeti regényei, melyekben a m. múlt egy-egy reakciós-konzervatív szemlélettel megrajzolt sorsfordulója jelenik meg. Színművei sokat szerepeltek a színházak műsorán. – F. m. A dolovai nábob leánya (színmű, Bp., 1893); Gyurkovics lányok (r., Bp., 1893); Gyurkovics fiúk (r., Bp., 1895); Ocskay brigadéros (dráma, Bp., 1901); Pogányok (r., Bp., 1902); Bizánc (dráma, Bp., 1904); Az arany hegedű (r., Bp., 1916); Kékróka (színmű, 1917); Az élet kapuja (r., Bp., 1919); H. F. munkái. Gyűjteményes díszkiadás (I–XL. Bp., 1925–30, az MTA nagyjutalmát kapta érte); Várhegy (visszaemlékezés, Bp., 1933); H. F. válogatott munkáinak emlékkiadása (I–XL. Bp., 1934–3S); A gótikus ház (visszaemlékezés, Bp., 1939). Irod. H. F. Emlékkönyv (Bp., 1943); Kenyeres Imre: H. F. (Diárium, 1943. 10. sz.); Fitz József: H. F. irodalmi munkássága (Bp., 1944 Bibliográfiai Füz. S. sz.); Rónai Mihály András: H. F. (Irod. Újság, 1954. 6. sz.); Barta János: H. F. mai szemmel (Alföld, 1955)

Magyar színházművészeti lexikon, 1994

Herczeg Ferenc(Versec, 1863. szept. 27.–Bp., 1954. febr. 24.): író. A századeleji és a két világháború közötti kor konzervatív irodalmának vezéralakja. Első drámáját A dolovai nábob lánya címmel 1893-ban mutatta be a Nemzeti Színház. Ezt követően a Nemzetiben, majd a sz. elejétől a Vígszínházban és a Magyar Színházban egymást követték a Herczeg-premierek. A Nemzeti Színházban 1926-ban Herczeg-ciklust rendeztek, s egymás után újították fel színműveit. Az 1940-es évek drámatermésének mérsékeltebb sikere volt. Herczeg drámáinak témáját a m. középosztály köréből és a történelemből vette. A közönség mégis a Molnár Ferenc modorában írt Kék rókát fogadta a legnagyobb érdeklődéssel. Herczeg mindig részt vett drámáinak próbáin, Molnárhoz hasonló érdeklődéssel és ötletekkel. Számos színházi témájú írást is publikált. Drámái: A dolovai nábob lánya (1893); Honthy háza (1896); Ocskay brigadéros (1901); Balatoni rege (1902); A Gyurkovics lányok (1902); Kéz kezet mos (1904); Bizánc (1904); Déryné ifjasszony (1907); Az ezredes (1914); Árva László király (1917); Kék róka (1917); A fekete lovas (1920); Sirokkó (1923); A híd (1925); Majomszínház (1926); Szendrey Júlia (1930); Utolsó tánc (1939); Fecske és denevér (1944); Aranyszárnyak (1944). Könyve: Nemzeti színjáték (1941). – Ir. Szabó J.: H. F. a drámaíró (1937); H. F. emlékkönyv (1943).

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

1. Fenn és lenn. Regény. Bpest, 1890. Két kötet. (Egyetemes Regénytár V. 11., 12. Ism. A Hét 22. sz. 3. kiadás. Bpest, 1895.)2. Mutamur. Huszonkét elbeszélés. Bpest, 1892. 2. kiadás. Bpest, 1893. 26 elbeszélés; Ism. 1892. Pesti Napló 111. sz., Nemzet 124., 128. sz., Budap. Hirlap 141. sz., Budapesti Szemle, M. Geniusz.)3. A Gyurkovics leányok. Bpest, 1893. (Ism. Nemzet 89. sz., Ország-Világ 14. sz., Bud. Szemle; azon évben hét ezer példányban jelent meg, 1895-ben a 9. ezer.)4. A dolovai nábob leánya, vígj. öt felv. Bpest, 1894. (Először adatott a nemzeti szinházban 1893. márcz. 10.; az első évben 25 előadást ért. Ism. Egyetértés 1893. 70. sz., P. Napló 75. sz. sat.)5. Simon Zsuzsa. Regény. Bpest, 1894. Két kötet. (Egyetemes Regénytár IX. 1., 2. Ism. Nemzet 1893. 285. sz., Főv. L. 285. sz., Egyetértés 302. sz., Élet, M. Geniusz, Magyar Ujság 290. sz., Pester Lloyd 294. sz.. Budapesti Szemle 1894. sat.)6. Napnyugati mesék. Bpest, 1894. (A láp virága, Sziriusz, Báró Rebusz, Donna Sol. Ism. Főv. L. 1895. 1. sz., Vasárnapi Ujság 47. sz.)7. A Gyurkovics fiúk. Bpest, 1895. (Kilenczezer példányban.)8. Három testőr, bohózat 3 felv. Bpest, 1895. (Először a nemzeti szinházban 1894. márcz. 2.)A Hét 1892. 5., 9, sz. arczk. (Kóbor Tamás.)Álneve: Katang.Corvina 1894. 7. sz., 32. sz., 1895. 8. sz.Herczeg Ferenczhirlapíró,hirlapíró, a Kisfaludy- és a Petőfi-társaság tagja, szül. 1863. szept. 22. Verseczen Temesmegyében. Ősei sziléziai katholikus emigránsok voltak, a kiket a hét éves háború idejében Mária Terézia király telepített a délvidékre, a hol selyemgyárakat és több gyógyszertárt alapítottak. Atyja Herzog Ferencz József verseczi polgármester volt és a legelőkelőbb sváb polgárok közé tartozott, a kik az omladinista ráczokkal szemben germán erővel védelmezték a nehéz időkben a magyar állameszmét. H. német nevelést kapott, magyarúl csak akkor tanult, mikor a verseczi községi iskolából elvitték a temesvári piaristákhoz (1874–76); onnét Szegedre (1876–78), majd Fehértemplomba ment (1878) és itt végezte 1881-ben a gymnasiumot. Katonai pályára volt kedve, de szülei kivánságára a budapesti egyetemen jogot végzett (1881–84) és mint ügyvédjelölt Temesváron, majd Budapesten működött. 1887-ben Verseczen kardpárbaja volt egy katonatiszttel, a ki sebesülés következtében a párbaj szinhelyén meghalt; 1889-ben e miatt négy havi államfogságot töltött Váczon, és ekkor, mivel a jogi pályához különben sem volt kedve, megírta Fenn és lenn cz. regényét, azzal az elhatározással, hogy annak a sikerétől teszi függővé, hogy író lesz-e. A regény megnyerte a Singer és Wolfner által kitűzött 1000 frankos regény-pályázat díját. 1891. márcz. 12. Egy kard-affaire cz. tárczája figyelmet keltvén, Rákosi Jenő mint állandó tárczaírót a Budapesti Hirlaphoz szerződtette; azóta kisebb dolgozatai mind e lapban jelennek meg először. 1891-ben a Petőfi-társaság, 1893-ban pedig a Kisfaludy-társaság megválasztotta tagjának.Irodalmi hajlamai gyermekkorában jelentkeztek: német verseket irogatott és iskolatársai számára lapot szerkesztett. Első kisérletei 1886-ban jelentek meg németül; első magyar elbeszélését a Pesti Hirlap adta ki 1887-ben. Később a Hétbe dolgozott. Elbeszélései és rajzai vannak a M. Szalonban (XVI. 1891–92. Farsangi álom, XVII. 1892. elb. és rajz, XX. 1893. Jókai Mórnál), a Budapesti Hirlapban (1892. 31. sz. Olga, székfoglaló a Petőfi-társaság jan. 24. nagygyűlésén, 1894. Törvény előtt sat.), a Vasárnapi Ujságban (1893. elb.), a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban (Uj F. XXVIII. Két ember, székfoglaló 1894. febr. 11.)M. Könyvészet 1890., 1893.Munkái:Nemzet 1893. 71. sz. (Kozma Andor.)Pallas Nagy Lexikona IX. 97. l.Szerkeszti az Uj Időket, 1894. decz. 16. óta.szül. 1863. szept. 22. Verseczen Temesmegyében.Temesvári s fehértemplomi gymnasiumi Értesítők 1876–1881.

tudósportál

Budapesten joghallgató (1881–1884). Az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.; r.: 1910. ápr. 28.; t.: 1914. máj. 7.; ig.: 1922. máj. 11.–1946. júl. 24.; tagsága megszűnt: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Az MTA 1899-ben levelező-, 1910-ben rendes tagjai sorába, később társelnökévé választotta. Középiskolába Szegeden járt, majd jogot hallgatott és Temesváron joggyakornokként dolgozott. Itt és budapesti lapokban jelentek meg első karcolatai, novellái. Első regényét a fogházban írta, ahova egy halálos kimenetelű párbaj miatt került. Egymás után jelentek meg regényei és elbeszélései, amelyek közül többet a világ számos nyelvére lefordítottak. Regényeihez hasonló sikereket hoztak számára színpadi művei is. 1894 és 1944 között ötven évig szerkesztette az Új Idők c. folyóiratot. A két háború között a legsikeresebb és legnépszerűbb magyar írók közé tartozott. A 2. világháború után írásai sokáig nem jelentek meg, 1949-ben az Írószövetség tagjainak sorából is törölték. Élete utolsó éveiben emlékiratain dolgozott. Két cikluson át országgyűlési képviselő, később a felsőház tagja volt. 1929-ben Badacsonylábdiban, a vasútállomás szomszédságában birtokot vásárolt, ahol az 1930-as években nyaralót építtetett. Gyakran és szívesen tartózkodott itt. Művészek, írók, politikusok (köztük Horthy Miklós kormányzó is) vendégei voltak a badacsonyi villában. Elsők között emelte fel szavát a Badacsony védelmében, követelve a kőbányászat megszűntetését. Születésének 150. évfordulóján, a badacsonylábdihegyi strandnál felavatták ~ mellszobrát, Törley Mária szobrászművész alkotását.HERCZEG Ferenc, Herzog FerencI.: MKtL IV. köt. – RÚL IX. köt. – Szinnyei. IV. köt. – ÚMÉL III. köt. – ÚMIL 2. köt.író( Versec [Szerbia], 1863. szeptember 22. - Budapest, 1954. február 24. )

könyvei